Veszprém új görög katolikus lelkésze bizakodással tekint előre
Ébredő egyházközség
Szerző: Budai Éva
Bár a Veszprémi Főegyházmegye területén szolgál, szervezetileg mégis az országos hatósugarú Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökséghez tartozik a körülbelül 40-50 fős veszprémi görög rítusú katolikus egyházközségük és három Veszprém megyei szórványközösségük – teszi hozzá.
Körülbelül 1200-1300 görög katolikus él az egyházmegyében
– Görög katolikus papként soha nem gondoltam volna, hogy diákéveim meghatározó helyszínéhez, Pannonhalmához valaha is ennyire közel kerülhetek – vallotta meg nemrég egy bencés újságban a Veszprémi Görög Katolikus Szervezőlelkészség ifjú parochusa. A fiatal lelkész három gyermekes családapa, s már a neve is békés derűt sugároz: dr. Mosolygó Péter.
– Egyházközségünk ugyan kicsiny mustármag itt a veszprémi régióban – mondja –, de remény van rá, hogy szárba szökkenjen. A 2000-ből származó népszámlálási adatok szerint Veszprémben 300-an vallották magukat görög katolikusnak, a főegyházmegye területén pedig nagyjából 1200-1300 hívőt számlál a közösség. Jelenleg Veszprémen kívül három városban tartunk görög katolikus szent liturgiát: Várpalotán, Ajkán, Tapolcán, de ezeken a helyszíneken csak havi egy alkalommal, míg a megyeszékhelyen minden vasár- és ünnepnap a városközpontban lévő Károly-templomban. Távolabbi céljaink között szerepel további miséző helyek megszervezése, hiszen a népszámlálási adatok alapján tudomásunk van róla, hogy Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Keszthelyen, Pápán is élnek görög katolikus testvérek.
Arra törekszenek, hogy Veszprémben igazi egyházi központot építsenek ki, amelyhez első lépésként egy parókiaként szolgáló lelkészlakást vásároltak a püspökség és a hívek, továbbá a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Béres Alapítvány segítségével.
– Reményeink szerint az érseki székhelyül is szolgáló város vallási élete még gazdagabbá válhat jelenlétünkkel – mondja Péter atya.
Erősítik a liturgikus életet
Próbálják megszilárdítani a közösség lelki életét, a liturgián túli szertartások, szokások gyakorlásával is. Például a Paraklisz (májusi ájtatosság az Istenszülőhöz), a szabadtéri vízszentelés, a nagyböjti szertartások (előszenteltek liturgiája, Krétai Szent András bűnbánati nagykánonja), hétköznapra eső egyházi ünnepek megtartásával. Negyedévente megünneplik a közös névnapokat, zarándoklatokat szerveznek, az idén Máriapócson jártak, de a bencés atyáknál akathisztosz himnuszt (a 6. század és a 9. század között keletkezett, Szűz Máriához intézett görög egyházi ének, a bizánci himnuszköltészet egyik legszebb darabja) is énekelnek közösségileg. A hitoktatás igazodik a korosztályokhoz, óvodás, alsó tagozatos csoportjuk van. Néhányan elsőáldozásra készülnek. Fiataljaik mindenfelé tanulnak, nehezebb őket összegyűjteni, de szeretnének főiskolás-egyetemista-fiatal felnőtt csoportot is szervezni. Természetesen jegyesoktatást is tartanak a házasulandóknak, sőt a veszprémi egyházmegyei kurzuson is jelen vannak feleségével.
A szórványlétet szinte az anyatejjel szívta magába Péter atya, hiszen gyermekkorától édesapja mellett ministrált – aki szintén görög katolikus papként szolgált az Egyházban – a budai, majd a csepeli szórványközösségekben.
A görög katolikusság igazi hazája a keleti, északkeleti országrészben van, mondja. Szülei, ősei is Szabolcs-Szatmárból származnak, s bár ő Budapesten született, s egészen második osztályos koráig pesti srác volt, de utána, édesapja áthelyezése folytán Hodászon, a román határ mellett folytatódott az élete, az ifjúsága.
Ebben a faluban már akkor is népes cigánytelep létezett, s az előző lelkész missziós tevékenysége folytán valóságos hívő görög katolikus roma egyházközség épült ki itt a magyaroké mellett. Külön kis kápolnájuk volt, s miután a pap is megtanulta nyelvüket, a miséket is cigány nyelven mutatta be. A hívek pedig a cigány folklór stílusában énekeltek gitárkísérettel a liturgiában. Nagyon érdekes és szép hangzása, hangulata volt annak, emlékezik.
Mosolygó Péter atya ikonokat is fest
Elmondhatja azt is, hogy mind atyai, mind anyai vonalon papcsaládból származik, sőt apai ágon generációkra visszamenőleg érvényes ez. S a hagyomány vele is folytatódik, sőt két fiútestvére közül az idősebbik is a papi hivatást választotta.
Az általános iskolát Mátészalkán végezte el, s a középiskolát – mint a cikk elején már utaltunk rá – a pannohalmi bencés gimnáziumban. Szeretettel emlékezik ottani tanáraira, többek között a jelenlegi tihanyi alperjelre, Lövey Félix atyára, aki matematikát tanított nekik, s aki nagy empátiával foglalkozott velük, nagyon szerették. Görög katolikus társaival Pannonhalmán is híven őrizték hitüket, hagyományaikat, mondja, együtt végezték el mindig a reggeli (utrenye) és az esti zsolozsmát (vecsernye). Érettségi után Nyíregyházára iratkozott be a teológiára, majd a budapesti Központi Szemináriumba került, s a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott. 1998-ban szentelték pappá. Két éve pedig le is doktorált. Hajdúdorogon kezdte szolgálatát, ahol négy évig volt segédlelkész, majd Budán, édesapja nyomdokaiban is négy évet szolgált. Veszprémbe 2006 decemberében helyezte püspöke.
Boldogan beszél családjáról, második osztályos kislányukról, Boriról, az 5 éves óvodás Annamáriáról és a 15 hónapos Ágostonról, valamint feleségéről, aki történelem-német szakos tanár, de most otthon van a csemetékkel.
Péter atya hivatásához kegyelmi ajándékként kapta az ikonfestés szakrális képességét. Lakásukban, a „szép sarokban” gyönyörű táblaképek sorakoznak a falon.
