Isten csendjében megmaradni...
Szerző: Budai Éva
Fotó: Budai Éva
meghallgatni,
mások szelíd
szavára adni,
tanácsot
az Igéből kapni,
Isten-csendjében
megmaradni.”
Füle Lajos verssorai sokat megsejtetnek abból, micsoda megnyugvást, Isten tenyerébe simuló örömet nyújthat az öregkor, a nyugdíjas papi lét azoknak az időseknek, akik szent hivatásban, lelkipásztorokként szolgáltak az Úr szőlőjében évtizedeken át.
Sennyei püspök hívta meg a ferenceseket
Az intézmény nevében az egykori alapító atyáknak, a kolduló szerzeteseknek, a szalvatoriánus, majd marianus ferenceseknek emlékét őrzi, akiknek évszázadokon át itt volt a kolostoruk. Az épületegyüttes történeti előzményeit az Ozolyi Flórián és Schwarz Szilveszter ferences atyák által írott krónikákból ismerjük, melyek a kolostor és templom Historia Domusában maradtak fenn. Ebből kiderül, hogy a hitélet ínséges állapota, a hívek gondozásának megsokasodott feladata, és a török idején megfogyatkozott papság láttán Sennyey István püspök hívta be a ferences szerzeteseket először Veszprémbe, s az 1600-as évek végén maga gondoskodott a kolduló barátok otthonáról, az egykori Gorup Péter-féle házat vásárolta meg nekik 1300 forintért, s a volt gyalogos hadnagy, Vaszari Ádám házát is. Így köszönve meg abbeli érdemeiket is, hogy a korábbi ragályos járvány idején „a lelkek üdvössége iránti szeretetüket még életük felajánlásával is készek voltak megmutatni”. Majd később a két ingatlan között elhelyezkedő harmadik házat is megvásárolták, s e három épületrészből alakult ki azután a kolostor és a templom.
A ferencesek igénytelensége, szegénysége épülésére vált a település lakóinak, akik evangéliumi életüket látva, szívesen segítették őket a megélhetésben. 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején Heister császári csapatai a kuruccá vált veszprémi várat is feldúlták, felégették, s ekkor elpusztult a ferencesek rendháza és temploma is. Később az épület helyén újabb rendházat építettek. Az új, barokk stílusú templom 1730-ra készült el a rendházzal egyetemben. Az építkezést a tartományfőnökség, a püspök, a kanonokok és a helybéli arisztokraták hathatós támogatásával hajtották végre. Ekkor a kolostor konventi rangot kapott. Az épület azonban csakhamar ismét szűknek bizonyult, így Koller Ignác püspök támogatásával tovább bővítették 1773-ban. Ekkor került a kolostor bejárata fölé az a ma is olvasható felirat, mely a ferences szegénységben az isteni gondviselésbe vetett bizakodást fejezi ki: PROVIDENTIAE DIVINAE SACRUM.
A kolostor az 1950-es államosításokig működött, majd ezután a Zöldért irodáit költöztette be ide a „szocialista hatalom”. A veszprémi püspökség Szendi József megyés püspök kezdeményezésével 1982-ben alapította meg a Szent Ferenc Papi Otthont a volt ferences rendházban (annak teljes felújításával) az idős, beteg, munkaképtelen papok részére. Az otthon ünnepélyes átadására, megáldására 1984. április 23-án került sor dr. Lékai László bíboros vezetésével, magas rangú egyházi méltóságok és az akkori világi vezetők jelenlétében. Az épületben 14 személy számára alakítottak ki lakást. Mindegyikhez tartozik mosdófülke zuhanyozóval és illemhellyel, és központi fűtéssel ellátott a templom is. Az intézménynek van háziorvosa is, aki kéthetenként vizsgálatot tart a lakók körében, de szükség esetén bármikor ki is hívható. A lakók a gondozásért tartásdíjat fizetnek (nyugdíjuk 80 százalékát). Az intézmény idősek szociális otthonaként működik 1997-től, s a lakók után állami normatívát kap a fenntartó érsekség.
A 100 éves atya sorsfordulói
Az idős papok minden reggel együtt miséznek az otthon kápolnájában, ezen alkalmakra érkeznek világi hívek is. Itt tartják meg minden hónap 13-án a fatimai áhítatot is. Megünneplik egymás jubileumait, a születés- és névnapokat. Az érsekségtől karácsonykor, húsvétkor a megbecsülés jeleként ajándékokat kapnak. Hozzátartozóik rendszeresen látogatják őket. A reggeli, ebéd, vacsora az ebédlőben mindig összegyűjti őket. Van, aki ebéd után lepihen, van, aki inkább a sétát választja. Az otthonban lakik az alapító, az idén 87 éves dr. Szendi József érsek is, s hamarosan különösen jeles eseményt fognak ünnepelni: az otthon legidősebb lakója, Szalai József atya február 22-én tölti be 100. életévét.
Rajtuk kívül az otthonban él még Ekker Béla, dr. Földvári Imre, Tölgyes Ferenc és Varga Lajos atya.Szalai József atya a Veszprém megyei Marcaltőn született hétgyermekes családban, Pápán a bencéseknél járt gimnáziumba, majd érettségi után a veszprémi papi szeminárium növendéke lett. 1933-ban szentelték fel Veszprémben. Papi jelmondatául a LXXXVIII. zsoltár első versét választotta: „Az Úr kegyelmeit éneklem örökké”. Szolgálati helyei voltak: Somlószőlős, Vaszar, Kéthely, Marcali, Nagykanizsa, Büssü. Ez utóbbi kis faluba 1954-től száműzték büntetésből, mert nem volt hajlandó vállalni a békepapi szerepkört. Büssü Közép-Somogyban található. Itt a község lakóinak fele református felekezetű volt, a katolikusok nem igen gyakorolták hitüket. Sanyarú körülmények között szolgált József atya 34 éven át picike templomában, amihez óriási, felfűthetetlen plébánia tartozott, ahol telente 12 fokos hidegben teltek napjai. 1988 óta az otthon lakója. 2003-ban mutatta be rubinmiséjét pappá szentelésének 70. évfordulóján.
Egyedülálló kora barokk együttes
A ferences kolostor művészettörténetileg is jelentős alkotásokkal büszkélkedhet. A refektórium faragott lambériái fölött olasz eredetű képek sorakoznak, melyek több mint kétszáz éve díszítik a falakat.
A templom, amelyet Szent István király tiszteletére benedikáltak, az egészen korai barokk alkotása, s ilyen egységben sehol sem találunk hasonló kora barokk művészeti együttest Magyarországon. A templom főoltára mellett Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak. A boltozaton több vallási témájú festmény látható, ezek közül a 2002-ben megkezdett kutatási munkálatok alkalmával Felhősi István és Král Éva restaurátorok a több rétegben történt ráfestések alatt rábukkantak az eredeti freskókra, melyek valószínűleg Antonio Galli Bibiena itáliai mesternek, vagy az ő iskolájához tartozó mestereknek az alkotásai. A szentély mennyezetén Szentháromság-ábrázolást találunk, az első hajóban pedig azt a pillanatot örökítette meg a piktor, amikor Szent István király átveszi a szentkoronát, amit a pápa küldött neki.
A templom arról is nevezetes, hogy kriptájában helyezték örök nyugalomra a magyar felvilágosodás szomorú hangú, nagy költőjét, a fiatalon elhunyt Ányos Pál pálos szerzetest, költőt, aki ismeretlen eredetű, végzetes betegségét gyógyítandó érkezett 1784-ben Veszprémbe egy orvos barátjához, de már nem tudtak rajta segíteni. Szomorú látogatását egy emléktábla is jelzi a kolostorépület külső falán.