A püspöki palota és a Gizella Királyné Múzeum
Múltidéző falak, épületek Veszprémben
Szerző: Budai Éva
Magyarország legelső, legrégebbi püspöksége a veszprémi, amelyet még Géza fejedelem alapított 996 és 1000 között. Középkori püspöki palotája helyén épült a várnegyedben a ma is látható, 1996 óta rendszeresen látogatható főpásztori rezidencia, amelyet 1993 óta – mióta a Szentszék apostoli konstitúciója értelmében Veszprém főegyházmegyei, metropolitai, azaz érsekségi rangra emelkedett – már érseki palotaként emlegetnek.
A Koller Ignác (1762–1773) püspök idején 1763–67 között a késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere, Fellner Jakab által tervezett és Hauensteiner Vencel kőművesmester irányításával épített barokk stílusú püspöki palotához kapcsolódik az érseki hivatal a volt nagypréposti ház épületében, illetve a Gizella kápolna. Erre az időre tehető a vár területének átfogó szerkezeti átrendezése, amely együtt járt a középkori épületek nagy részének lebontásával.
A palota berendezése több évszázados gyűjtés eredménye. Az épület különösen gazdag 18. századi műkincsekben. A festmények, metszetek, szobrok s a bútorzat is erről árulkodik. A gyönyörű barokk épületben egy méltóságteljes lépcsősor visz fel az emeletre, majd az előcsarnokból a palota belsejébe vezetnek a termek. Egymásba nyílnak a szobák, pompás látványt nyújtva az érkező látogatónak. A püspöki rezidencia egyik legszebb, művészettörténetileg is jelentős épületrésze a püspöki kápolna. Mennyezetén a freskó a világhírű mester, Johann Czimbal alkotása a Szentháromságot ábrázolja az első emberpárral és az ősatyákat. Az Atyaisten rámutat a keresztre, hogy majd azon váltja meg Fia a világot. A kápolna egyik legértékesebb műkincse Padányi püspök imazsámolya. Intarziás faragott felületének érdekessége, hogy nem fa-, hanem ólombetétes díszítésű. A palota belső termei között a legnagyobb az ebédlő, amelyet már régóta fogadóhelyiségként használnak a főpásztorok. Ennek falait is Czimbal festményei (A négy évszak) díszítik.
Az ebédlőből nyílik egy nagy terasz, amely a Bakonyra néz, csodálatos panorámát nyújtva. Az épület másik oldalán is található egy nagy, monumentális erkély, a főbejárati kocsifeljáró fölött. A palota berendezése folyamatosan történt, részint vásárlással, részint a püspökök hagyatékából. Mikor Ferencz József császár Magyarországra látogatott (két ízben is), a püspöki palotában lakott. Ez alkalomból a püspök készíttetett egy szép ülőgarnitúrát a számára, melyet szarvasbőr huzattal vontak be. Ez ma is a palota fogadóhelyiségének bútorzatául szolgál. A palota többi helyiségében is reprezentatív garnitúrák láthatók, ilyen például a Hornig Károly püspök (1888–1917), későbbi bíboros hagyatékát képező, amelynek gyönyörű intarziás íróasztala művészettörténeti érték. Különösen kedvelt az a terem a látogatók körében, ahol Erzsébet királyné (Sisi) bútorzata kapott helyet. Mikor a császár Magyarországra készült nejével, Párizsból egy gyönyörű ülőgarnitúrát küldtek Sisinek, értékes és egyedi pipere- és íróasztallal. Ez utóbbiak kagylóbetétes berakásokkal ékesek. A garnitúrához szekrények is tartoznak, melyekben Sisi ajándékai találhatók. A kor szokása szerint a királyné saját ruháiból készíttetett főpapi miseruhákat, palásttal a püspöknek. Ezek közül látható például az, amelyet Sisi koronázó ruhájának uszályából készítettek. A terem másik ódon szekrényében pedig Mária Terézia miseruha-ajándéka található, amit egykor Padányi Biró Márton püspöknek (1745–1762) adományozott. A berendezési tárgyak nagy része püspöki hagyaték. A legtöbbet Hornig bíboros veszprémi pásztorkodása idejéből „örökölt” a püspökség. Az évszázadok során itt hagyott késői reneszánsz, barokk stílusú ezüst tálak, liturgikus tárgyak, kínai vázák, szekrények mint védett tárgyak országos nyilvántartásban is szerepelnek. Jeles emlék például az a falban elhelyezett metszetsorozat, amelyet Koller püspök rendelt meg 1772-ben Párizsból, és amelyet a bakonyi üveghutában készített üveggel fedtek be.
Becses művészi értékű, s egyben legújabb műkincse a palotának egy ereklyetartó, amit 1996-ban készíttetett dr. Szendi József püspök, majd érsek (1983–1997) Gizella királyné ereklyéjének Veszprémbe érkezése alkalmára. Ugyancsak jeles értéket képviselnek a falon a veszprémi püspökök festményei, melyeket azonban itt csak 1628-tól kísérhet nyomon a látogató. Az ezelőttiek a Gizella Királyné Múzeumban, a püspökség egyháztörténeti, egyházművészeti értékeit bemutató intézményében láthatók.
A múzeum 1984-ben alakult meg, előtte egyházmegyei gyűjteményként létezett. Az értékes műtárgyak, bútorok elhagyott, kihalt plébániákról történő begyűjtését főként Klempa József (1959–1972) apostoli kormányzó szorgalmazta. Lékai László veszprémi püspöksége idején (1972–74) azután Márton Antal hárskúti plébános kapta meg a múzeumigazgatói megbízást. Művészettörténészek segítségével rendezték, restaurálták szakaszosan a gyűjteményt. A múzeum korábban a ferences templom folyosóján rendezkedett be. Jelenlegi épületébe, amely az 18. század második felében egy kanonok háza volt, Szendi József püspök költöztette be. 1995-től, Márton atya halála óta Csóka Karola vezeti a múzeumot munkatársaival együtt. Ma már a múzeumhoz tartozik, kezelésében működik szervezetileg a várnegyedben a püspöki palota, a piarista templom, a Szent Mihály-bazilika, a Gizella kápolna és a Szent György-kápolna is.
A múzeumban a kronológiai rendet követik a kiállítások. Állandó tárlata (mely a Szent István és Boldog Gizella és a magyar szent család korát személtető műtárgyakat mutatja be – szobrok, festmények, a koronázási palást másolata...) mellett évente időszaki kiállítások is nyílnak. Idén a bazilika átépítésének 100. évfordulójára tekintettel látható a bejáratnál az a szentségtartó, amelyet a jeles alkalomra készítettek a székesegyháznak. Az emeletre induló lépcső melletti falon a világ teremtésének történetét ábrázoló rézkarc sorozat kíséri fel a vendégeket. Fönt a világutazó, zarándok II. János Pál pápa emlékére a zarándok egyházat szemléltető tárlat látható, fatimai és szentföldi zarándokseregletet illusztráló, népviseletbe öltöztetett babákkal, ezeket az egyházmegye egyik plébánosa hagyta a múzeumra. Az Eucharisztia Éve alkalmából pedig a középső teremben egy oltárt állítottak fel, szobrokkal, kelyhekkel, szentségmutatókkal, miseruhákkal, Mátyás korabeli kehellyel, szent edényekkel. Itt látható egy ikonkiállítás is az egyházmegyei gyűjteményből. E kiállítást a hajdudorogi görög katolikus püspökség szakmai segítségével rendezték be, s egy gyönyörű ezüst veretes evangéliumos könyvet, valamint egy húsvéti liturgikus leplet is kaptak kölcsönbe hozzá a máriapócsi templomból.
