Újabb felfedezések a trilógiában
„Nem hagy nyugodni az én Krisztusom”
Szerző: Kovács Ágnes
A debreceni Déri Múzeum 1995 óta – kisebb szünetekkel – nagy sikerrel mutatja be Munkácsy Krisztus-trilógiáját, az Ecce Homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című képeket. A három mű együttes megtekintése páratlan élményt nyújt a látogatóknak. Így együtt nemcsak a nagyközönség nem láthatta korábban, de maga a művész, Munkácsy sem. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona muzeológus, irodalomtörténész a képzőművészet iránt is érdeklődik. A közelmúltban jelent meg a Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt című kötete, amelyben újszerű értelmezéssel segíti Munkácsy remekműveinek mélyebb megértését. A szerzővel legújabb könyvéről beszélgetünk.
– A képek együttes kiállítása sok látogatót vonzott. A nagy érdeklődés miatt a tárlatvezetésekbe engem is bevontak. Az évek során rájöttem, hogy mélyebb üzenete van a három képnek, mint amit az első benyomás alapján felfogunk belőle. A művészettörténészek egyenként jól ismerték a képeket, és írtak is róluk sokat. Nem értettem, miért nem vették észre azt, ami nekem szinte azonnal feltűnt, hogy a realista látvány mögött egy rejtett szimbólumrendszer húzódik, amely a mondanivaló szolgálatában áll. Felmerült bennem a kétség: nem én tévedek-e, ha a szimbólumok értelmezése mentén haladok a festmények üzenetének megfejtése felé. Már 2000 körül rájöttem, hogy az lehet a félreértések és félremagyarázások legfőbb oka, hogy a korábbi műelemzők nem láthatták együtt a képeket. Bár Munkácsy kezdetben nem akart trilógiát festeni, mégis a három monumentális mű ösztönösen „rímel” egymásra. Ugyanabból a szimbólumrendszerből építkeznek a művek, és ezt könnyebb felismerni így, hogy a három kép egy térben látható.
– Munkácsy előtt már sokan feldolgozták a passió témáját. Az 1880-as évek korszelleme inkább Jézus emberségét fogadja el, istenségét elutasítja. Miért vállalta mégis?
– Nem lehet pontosan tudni, hogy Munkácsy mit gondolt a feltámadásról. E. J. Renan, francia író, vallástörténész, orientalista, akinek személyisége és a Jézus élete című könyve is nagy hatással volt a művészre, nem foglalkozik a feltámadással. Munkácsy számára a feltámadás ábrázolása nagy kihívás volt, de nem tudjuk, a szíve mélyén hitte vagy nem hitte a feltámadást. Azt viszont tudta, hogy az ige, az evangélium él, hiszen eljutott hozzá is. Ő nem magát a feltámadás eseményét ábrázolta, hanem a lényegét. Tehát azt, hogy a Krisztus-esemény történelemfordító tény, és a kereszt tövéből elinduló kereszténység egy világformáló eszme. Ezzel az élő Igét ragadta meg, amely vizuálisan éppoly nehezen érzékelhető, mint a feltámadás eseménye.
– Hogyan érzékelhető ez a képeken?
– A korábbi elemzések a Golgota lovasát Munkácsy elnevezése alapján egyszerűen arab lovasként értelmezték, vagyis úgy gondolták, hogy egy arab ember ül a lovon. Valójában azonban a ló az arab, a lovas pedig a kereszten függő Krisztus arcvonásait tükrözi. A Jelenések könyve győzedelmes fehér lovasát ismertem fel benne, akinek ez a neve: Isten Igéje, Királyok Királya, Urak Ura. Ezzel az értelmezéssel válik teljesen érthetővé, miért adta Munkácsy a Consummatum est, azaz Beteljesedett! címet a Golgota néven ismert művének. Nemcsak a próféták által megjövendölt messiási sors teljesedik be, hanem a megváltás győzelme is. A lovas Jézus kilehelt lelkével indul, vagyis az Ige megkezdi misszióját.
Az Ige győzelmére utal Jézus kereszten imádkozott zsoltárjának befejezése is. Az „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem” kezdetű zsoltár befejező versei új nép születéséről beszélnek, akiknek hirdetni fogják az Úr nagy tetteit. Jézus ezzel a zsoltárral szeretné segíteni az ott állókat, a hóhértól a papokig mindenkit, hogy felismerjék, hogy éppen a messiásjövendölés teljesedik be az „írások szerint”. Ha így nézzük a kereszt alatt álló tömeget, bizony, egyik-másik arcon észrevehetjük a felismerés, megértés, megdöbbenés jeleit.
– A ma embere is elutasító, kétkedő, kereső, töprengő, felismerő. A könyvben látható egy olyan fényképfelvétel, amelyen a tárlatvezetésen részt vevő tömeg egybeolvad az Ecce Homón ábrázolt tömeggel.
– A kompozíciókat Munkácsy úgy állította be, hogy a szemlélő is benne legyen a képben. Ezt segítik az élethű méretek, ember nagyságú alakok. Az Ecce Homo bemutatóján még külön is kérte Munkácsy, hogy ne tegyék magasra a képet, hanem majdnem a padló, a néző szintjére. Így mindössze egy megfestett kordon választja el a történelmi figurákat a mindenkori nézőtől, mert ugyanannak az eseménynek részese az is, aki a kép előtt áll. Neki is válaszolnia kell Pilátus kérdésére: melyiket választja, Barabást vagy Jézust. Ugyanígy folytatódik bennünk a kompozíció a Golgotánál is. A könyvben részletesen kifejtem, hogy a Krisztus Pilátus előtt kompozíciója tudatosan úgy van megszerkesztve, hogy egy, a nézőből induló, fekvő kereszt mentén helyezkednek el a jelenet szereplői. Egyszerűen: nem vonhatjuk ki belőle magunkat.
– A képek Munkácsy lelki útját is megjelenítik?
– Munkácsy a Krisztus-témának sokáig ellenállt, de amikor rászánta magát, akkor nagy változás indult el szemléletében. Tájfestészete is nagyon izgalmas, ezek legjobb eredményeit át is menti a trilógiába. Korábbi művei azonban nem követeltek lelki azonosulást. A szenvedéstörténetben olyan gazdag tartalommal találkozott, amelyhez már kevés a technikai rutin. Munkácsy számos jelét adja annak, hogy úton van a hit felé. A monumentális művek elkészítése, a vásznak megmunkálása maga is valamiképpen egy testi-lelki zarándoklat volt számára. Saját testének is tapasztalatává tette a keresztet, amikor felköttette magát rá, és onnan elindult befelé, mégpedig az evangélium erejével. Ezen az úton találkozott az élő Igével: „Nem hagy nyugodni az én Krisztusom” – írta feleségének. Ez a saját lelkébe vezető zarándoklat csatlakozásra készteti a nézőt is, hogy Munkácsyval együtt találjunk rá életünk végső céljára.
Ahogy Jézus a zsoltárral segíteni próbált a kereszt alatt állóknak a felismerésben, ugyanúgy most a nézőnek kell egy kicsi segítség, hogy csatlakozni tudjon ehhez a lélek mélyére vezető zarándoklathoz. Ha a képet szemlélő megkapja ezt a segítséget akár a könyv lapjairól, akár élőszóban, akkor ellenállhatatlanul magával sodorja a felfedezés élménye, és többé már nemcsak külső nézője lesz egy felületesen ismert cselekménynek, hanem Jézus maga mellé állítja, meggyőzi e történet mindnyájunkat érintő értelméről.
– A trilógia kutatása a megjelent könyvvel nem zárult le, hiszen a közelmúltban restaurált Ecce Homón újabb részletek tűntek elő a vastag lakkréteg alól, amelyek esetleg módosíthatják vagy megerősíthetik az elemzés megállapításait.
– A besárgult lakkréteg eltávolítása során nemcsak emberi alakok, eddig nem látott arcok, hanem egy ló részletei is előtűntek. Ennek különösen örülök, mivel ez a ló színével és szerepével alátámasztja azt a felismerésemet, hogy Munkácsy a Golgota „arab lovasában” tudatosan a Jelenések könyvének fehér ló szimbólumát alkalmazza.
A Ecce Homón előtűnt lónak csak a feje, nyaka látszik a tömeg takarása mögül. Lovasát, a római katonát, eddig is fontos alaknak láttuk, de nem láthattuk alatta a lovat. A láthatóvá vált részletek világosan mutatják, hogy ez a ló nem fehér, mint a Golgota lova, hanem pej, vagyis barna színű. Ez meggyőzheti azokat, akik eddig talán kételkedtek elemzésem legfontosabb megállapításában, miszerint az „arab lovas” az Isten élő, a világ végezetéig terjedő üzenete, tehát maga az evangélium. Az Ecce Homo lova és a Golgota lova tehát nem azonos, amint a lovas alakja sem. Az Ecce Homo reális lován a kivégzésben szerepet játszó valódi katonát látunk. Öltözete és arca a „századost” juttatja eszünkbe, aki a történet tényleges szereplője. A Golgota lova és lovasa viszont egy gazdag jelentésű szimbólum, amely az isteni és művészi üzenet szolgálatában áll.
– Elkezdődött egy dokumentumfilm forgatása is, amely Munkácsy Krisztus-trilógiáját a megjelent könyv elemzése alapján tárja a néző elé.
– A film rendezője Cséke Zsolt, elismert rendező, igaz, leginkább természetfilmjeit ismerhetjük. A kb. 25 perces alkotás forgatása megtörtént, szövegét és vágását remélhetőleg tavasszal elkészítjük. A képanyag nagyszerű operatőri munka eredménye, hangulati elemként Munkácsy alakja is felidéződik benne. A szövegkönyvet úgy szerkesztettem meg, hogy a könyvben részletesebben kifejtett elemzés lényege benne legyen, de szentírási szövegek is elhangozzanak, mert hiszek az élő Ige erejében. A filmet, mint a könyvemet is, a debreceni Déri Múzeum forgalmazza, de a film a televíziók számára is elérhető lesz. Szeretném, ha a filmtechnika korszerű eszközei, beleértve a 3D-s eljárást is, segítenének az „arab lovasnak” célba juttatni az Üzenetet.
