Varga László a felnőttképzésben végzett munkájáért kapta a KIFE elismerését
Kerkai-díj a csend barátjának
Szerző: Lőrincz Sándor
Fotó: Lőrincz Attila
A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség (KIFE) Kerkai-díjat adományozott a közelmúltban Varga Lászlónak, a kaposvári Szent Imre-templom plébánosának, püspöki irodaigazgatónak. László atya a katolikus felnőttképzés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményért kapta a kitüntetést. Kerkai Jenő a katolikus felnőttképzés és a mozgalmi élet kiemelkedő alakja volt a múlt században. A szövetség példamutató tevékenysége előtt tisztelegve nevezte el róla a díjat.
Varga László 1956-ban született Tapolcán. Édesapja több mint ötven év óta a sáskai templom kántora, közelmúltban meghalt édesanyja pedig több évtizeden át sekrestyésként szolgált. 1982-ben szentelték pappá, s elsőként Várpalotán káplánként pasztorálta híveit, és szervezte az ifjúsági és gitáros közösségeket 1987-ig, amikor Somogysámsonba helyezték plébánosnak. A Kaposvári Egyházmegye megalakulásakor, 1993-ban egy levelet talált a sámsoni plébánia postaládájában, amelyen ez állt: „Figyeld a rádiót, ha bemondaná, hogy én vagyok a kaposvári püspök, akkor te vagy a Szent Imre-plébánosa. Azonnal csomagolj, küldöm a kinevezést…” E sorokat az új egyházmegye püspöke, Balás Béla írta, s Varga atya valóban csomagolhatott…
Tizenhetedik éve a kaposvári Szent Imre-templom plébánosa, aki a folyamatos lelki építkezés mellett a plébániai közösségépítést, a kulturális értékközvetítést is szívügyének tekinti. Ezért oly meglehetősen gazdag az egyházközség éves eseménynaptára; a tiniklubtól kezdve a filmklubon, a zarándoklatokon s a folyamatos szentségimádáson át a Magyarország megújulásáért szervezett imaórákig számos lehetőség közül választhatnak a hívek. A lelkigyakorlatairól és lelkigyakorlatos könyveiről is ismert, karizmatikus plébános a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium hitoktatója s a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház kórházlelkésze, akit főpásztora néhány hónapja bízott meg a püspöki iroda vezetésével. Éveken át igazgatta a kaposvári Szent Imre Kollégiumot. Az általa koordinált Hit és Tudás Szabadegyetem előadásai is igen népszerűek. Egy időben a börtönlelkészi szolgálattal is megbízták, amit nagy-nagy szeretettel végzett.
Varga László a Szent Imre-templomban bevezette az egész napos szentségimádást, amelyre egyre többen térnek be, hiszen sok a gyógyulni vágyó ember. Működik egy játszóház is, amelynek szülők és gyerekek egyaránt örülnek. A plébános tagja a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítvány kuratóriumának, amely számos szociális hátránnyal küzdő személyen segít folyamatosan.
Laci atya rendkívüli szociális érzékenységgel megáldott pap. Miközben az erősek egyházát építette, éveken át gondozott egy mozgásképtelen férfit Somogysámsonban. Alkoholistákat, börtönből szabadultakat gyűjtött maga köré, s míg hívei feljelentették püspökénél, addig a község tanácselnöke büszke volt a falu elesettjeit felkaroló papra. Kaposváron is mindig nagy figyelmet fordít a rászorulók támogatására. Ebben is tevékeny közreműködők segítik. Így válhatott a Szent Imre Plébánia a Kaposvári Egyházmegye egyik legpezsgőbb lelki és közösségi helyévé.
A plébános rendszeresen tart lelkigyakorlatokat nemcsak Kaposváron, hanem szerte az országban. Elmélkedéseinek írott változata tenyérnyi kötetekben jelenik meg. Most került ki a nyomdából legújabb könyve: A szentgyónásról I-II, de róla is született egy beszélgetőkönyv Heidl György tollából A csend barátja címmel.
A megyei napilap szavazatai alapján elsőként lett Az Év embere 2000-ben, 2006-ban megkapta a Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetést, tavaly októberben pedig a Prima Primissima területi díját vehette át.
Jean Vanier, Michael Marsch, Viennay Szent János, Teréz anya – néhány név, akiknek élete példaként lebeg előtte. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt számos riportot készítettem vele. Egyik interjújában azt mondta: „Amikor kitartok a csendben, az imában, akkor kétszer annyi terhet is el tudok viselni frusztráció nélkül, mert közben azt tapasztalom, hogy a Mennyei Atya szüntelenül munkálkodik, de aktívan dolgoznak az angyalok és a szentek is. Én meg hagyom őket, hadd tegyék a dolgukat!”
Ez tehát a titka a friss Kerkai-díjas plébánosnak!
