Szakrális terek
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja néven új kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján, 1985-ben Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, például Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a „Nyitott Kapuk Napját”.
A különböző kezdeményezéseket az Európai Tanács összefogta, ezáltal is erősítve a köztük lévő kohéziót és a mozgalom nemzetközi jellegét. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok címen. Mottója lett: „Európa, közös örökségünk”. Manapság a rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig negyvennyolc országban ünneplik meg minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.
Ebben az esztendőben szeptember 19-én és 20-án Szakrális terek címmel rendezték meg a kétnapos programot, melynek során templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek és búcsújáróhelyek várták az érdeklődőket, hogy az európai polgárok megismerhessék kulturális örökségüket, felhívják figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére, megismerjék és megértsék egymást a nyelvi, vallási és kulturális különbözőségek ellenére, mások kulturális értékeit felfedezhessék. Minden eddiginél bővebb volt az idei kulturális örökség napjainak kínálata: 372 település 820 épületében, valamint 171 vezetett sétaútvonalon várták a közönséget a szervezők.
A kulturális örökség idei napjainak Pécsett, a Cella Septichorában volt az országos megnyitója, mintegy a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa bevezető eseményeként. Újdonságok, érdekességek várták a látogatókat, így például „Magyarázom a házam” címmel az építészek maguk mutatták be terveiket és azok megvalósulását. Grátz Antal Palkonyán a Szent Bertalan-kápolnát, Nagy Tamás a gödöllői Szentháromság-templomot, Bérces László a Budapesti Műszaki Főiskolát, Buzay József a Matrica Múzeumot, Solymár várát Szalay Gábor, a SOTE Oktatóközpontot és a Richter Gedeon Kémiai Kutató épületét szintén a tervezők „magyarázták”. Különlegessége volt e két napnak, hogy a Sándor-palota, a Magyar Távirati Iroda székháza, az Önkormányzati Minisztérium épülete, a Tőzsdepalota, a kőbányai pincerendszer és a Dreher-villa, a Budapesti Kutatóreaktor a KFKI-ban, az MTA pécsi székháza – a Vasváry-villa –, a Miskolci Megyeháza, a sopronkövesdi volt határőrlaktanya és a késő római kikötőerőd Dunakeszin csupán ebből az alkalomból nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.
A határon túli magyar területeken is voltak rendezvények. Első alkalommal idén Kárpátalja is csatlakozott a kétnapos eseményhez, tizenhét református temploma várta az érdeklődőket. Erdélyben hetven épületet nézhettek meg a látogatók, valamint tizenegy sétaútvonal mutatta be a környék nevezetességeit Aldobolytól Zágonig. A Felvidéken sétát szerveztek Szepsiben, bemutatták a komáromi erődrendszert. Burgenlandban Fraknó várát, a kismartoni Esterházy és a lakompaki kastélymúzeumot nyitották meg a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében.
