Évforduló
Szerző: Mácsai Kornélia
Ne féljetek
Ez volt első mondanivalója II. János Pál pápának, amikor pápai díszben kilépett a Szent Péter-bazilika erkélyére. Az 1978. október 16-án megválasztott lengyel bíboros, Karol Wojtyla nem csupán kedvességével, minden emberhez való őszinte odafordulásával, hanem rendíthetetlen hitével és őszinteségével is megnyerte az egész emberiség szívét. Wojtyla bíboros a lengyel egyház és a lengyel nép történelmében különleges helyet foglal el. Ő az, aki már fiatal egyetemistaként is minden erejével hazája kultúráját, lelki elmélyülését és szabadságát szolgálta. Papként, majd Krakkó püspökeként is a legnagyobb gondot arra fordította, hogy lelkileg biztos alapokat teremtsen plébániája, városa polgárainak. II. János Pál pápaként is szót emelt hazájáért. 2005-ben, halála után a lengyel parlament hozta meg azt a döntést, hogy október 16-a Karol Wojtyla emléknapja legyen, így róva le hálájukat és mutatva meg szeretetüket iránta.
A muzsika hangszórója
110 éve, 1899. október 1-én született Bárdos Lajos Budapesten. A zene szeretetére édesanyja nevelte. Noha érettségi után beiratkozott a Műszaki Egyetemre, nagyon hamar ráébredt, hogy a zene az élete, ezért felvételizett a Zeneakadémiára, ahol négy évig Kodály Zoltán tanítványa volt. 1925-ben kezdett el tanítani volt gimnáziumában, az Attila utcában, közben a Zeneakadémián is megkezdte oktatói munkáját, amelyet 1928-tól 1966-ig szinte folyamatosan végzett. Tantárgyai anyagát nagy részben maga írta: így a népdalok, népzenei feldolgozások mellett saját kutatásait és szerzeményeit is megismertette a diákokkal. 1926-ban vette feleségül Waliczky Irént, akivel 11 gyermeket neveltek fel.
Bárdos Lajos az egyházzenei pályán is sikeresen működött: előbb a Városmajori Templom, majd Mátyás-templom karnagyaként magas színvonalú kórusokat szervezett az amatőr énekesekből. 1941-ben a Cecília és a Palestrina kórusokból megalapította a Budapest Kórust, melyet 1947-ig vezetett. Haláláig, 1986. november 16-ig zenetudósként, zeneszerzőként, zenei magazinok szerkesztőjeként, tanárként nem csupán a magyar, hanem a világ kulturális örökségében is nyomot hagyott.
Gyõzd le a rosszat jóval!
Ez volt papi jelmondata annak a fiatal lengyel papnak, akinek halála óriási megdöbbenést váltott ki az egész világon. 1984. október 19-én ölték meg Jerzy Popieluszkót, aki az élet, a család és a fiatalok nevelésének védelmében félelemet nem ismerve tevékenykedett. 1947-ben született Okupy-ban, majd 1972-ben Wyszynski bíboros szentelte pappá. Ezt követően Varsó plébániáin dolgozott, gyermek- és ifjúsági csoportokat szervezett, kórházlelkészként működött, majd 1982-től szentmiséket mondott hazájáért, valamint a munkásközösségek alakulásában is részt vett. A lengyel belügy nem nézte jó szemmel, hogy a betiltott Szolidaritás papjaként prédikációiban állandóan szót emelt az akkori rendszer ellen, különösen a Szolidaritás betiltásával kapcsolatban. Számos alkalommal zaklatták: betörésekkel, hamis perekkel, megfigyelésekkel próbálták megfélemlíteni. Amikor mindez hatástalan maradt, három SB-tag összeverte, majd a testre követ kötve a Visztulába dobták. Mint utóbb kiderült, halálát fulladás okozta. Noha közvetlen gyilkosai börtönbüntetést kaptak, az máig nem derült ki, hogy ki volt a gyilkosság megrendelője. Még 2001-ben is folytak a perek, valamint az elmúlt évben a KGB esetleges közreműködése is felmerült. Boldoggá avatási szertartását 1997-ben II. János Pál pápa indította el.
A muzsika hangszórója
110 éve, 1899. október 1-én született Bárdos Lajos Budapesten. A zene szeretetére édesanyja nevelte. Noha érettségi után beiratkozott a Műszaki Egyetemre, nagyon hamar ráébredt, hogy a zene az élete, ezért felvételizett a Zeneakadémiára, ahol négy évig Kodály Zoltán tanítványa volt. 1925-ben kezdett el tanítani volt gimnáziumában, az Attila utcában, közben a Zeneakadémián is megkezdte oktatói munkáját, amelyet 1928-tól 1966-ig szinte folyamatosan végzett. Tantárgyai anyagát nagy részben maga írta: így a népdalok, népzenei feldolgozások mellett saját kutatásait és szerzeményeit is megismertette a diákokkal. 1926-ban vette feleségül Waliczky Irént, akivel 11 gyermeket neveltek fel.
Bárdos Lajos az egyházzenei pályán is sikeresen működött: előbb a Városmajori Templom, majd Mátyás-templom karnagyaként magas színvonalú kórusokat szervezett az amatőr énekesekből. 1941-ben a Cecília és a Palestrina kórusokból megalapította a Budapest Kórust, melyet 1947-ig vezetett. Haláláig, 1986. november 16-ig zenetudósként, zeneszerzőként, zenei magazinok szerkesztőjeként, tanárként nem csupán a magyar, hanem a világ kulturális örökségében is nyomot hagyott.
A középpontban: Krisztus
150 éve, 1859-ben alapították a Központi Oltáregyesületet. Az akkori
Magyarországon még nem működtek a plébániák, ezért a hívek ilyen egyesületekbe tömörültek. Az egyesület különlegessége, hogy pápai jóváhagyással működött, vagyis az akkori főpásztor adta a végső engedélyt a szabályzatra. Az egyesületet aztán a kommunizmusban betiltották, majd 20 éve újraszervezték. A Központi Oltáregyesülethez kapcsolódik a budapesti Örökimádás-templom, amelynek nővérei fáradhatatlanul imádkoznak minden hívőért. Erdő Péter bíboros minden hónap első csütörtökén imaórát tart és szentmisét mutat be az Örökimádás-templomban a papi hivatásokért. Krisztus, az örök főpap már nagyon korán figyelmeztette tanítványait, rajtuk keresztül pedig minket, hogy kérjük a papokat Istentől. Az Oltáriszentség tiszteletéhez elengedhetetlen a papok közreműködése, a mi közbenjárásunk pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy szent papok éljenek közöttünk. Ez a csodálatos kapocs, összefüggés az, amely minden hívőt buzdít az Oltáriszentség tiszteletére, mely éltető párbeszéd forrása Isten és ember között.
