Cikkek listázása

A Rajkó Zenekar útja Rómáig

„Tavaszi szél vizet áraszt…” – a Vatikánban is

Szerző: Mácsai Kornélia

2009. november 4-én, 10 óra 30 perckor a vatikáni általános audiencia keretében fellép a Rajkó Zenekar XVI. Benedek pápa tiszteletére, a Szentatya és a jelen lévő zarándokok, hívek jelenlétében. A világhírű cigányzenekar eddigi története során a világ számos székesegyházában és templomában fellépett már, a Vatikánban azonban most először szerepel. A különleges lehetőségről, a magyarországi cigányzenekarokról és magáról a Rajkó Zenekarról Gerendási István, a zenekar igazgatója, valamint Suki István tánckari prímás beszélt lapunknak.

A vatikáni fellépés lehetőségének története egy esztergomi koncertig nyúlik vissza: „2006 augusztusában, Mária mennybemenetele napján léptünk fel az esztergomi bazilikában. Ez nem egy szokványos koncert volt. Már a mise alatt a Rajkó Zenekar játszotta a különböző egyházi énekeket, zsoltárokat, majd a mise befejezése után adtunk egy fél órás koncertet. Ezt a Magyar Televízió vallási műsorainak szerkesztősége is rögzítette, és később több alkalommal is sugározták” – kezdte a történet elbeszélését Gerendási István. Az esztergomi fellépés során Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel is találkoztak (majd több alkalommal is szolgáltattak zenét más egyházi méltóságoknak is), akinek elmondták, hogy mivel a zenekar tagjai nagyon vallásosak, így számukra természetesen az lenne az életük beteljesülése, ha életükben egyszer a Vatikánban, a pápa előtt játszhatnának, az ott lévő hívek, zarándokok jelenlétében. „Ekkor azt válaszolta az érsek úr, hogy ő mindent el fog követni ennek érdekében, de legyünk nagy-nagy türelemmel. Mi meg is fogadtuk a szavát, és nagy türelemmel várakoztunk. Ez 2006-ban történt. Három év telt el, amikor 2009-ben a Vatikánból érkezett egy levél, amiben közölték, hogy XVI. Benedek pápa fogadja a Rajkó Zenekart egy általános audiencia keretén belül, ahol alkalma lesz a zenekarnak arra, hogy néhány zeneszámot eljátsszon.”

Mit lehet játszani a Szentatya előtt? Nos, a zenekarnak van egy kialakult programja, amelyet székesegyházakban, dómokban és templomokban adnak elő, ám most a vatikáni engedély mellé különleges felkérés is érkezett: szeretnék, ha magyar zene is szólna. „Mivel nagyon szűkös a rendelkezésünkre álló idő, ezért ehhez is alkalmazkodnunk kellett a program összeállításánál – mondta el a programtervezetről Gerendási István. – Liszt II. magyar rapszódiá­jából játszunk egy rövid részletet. A Rajkó Zenekar előadásában ezt a művet a világon mindenhol tomboló lelkesedéssel fogadják. Szeretnénk megmutatni ugyanis, hogy Magyarországnak milyen nagy zeneszerzői vannak – például Liszt Ferenc, és hogy ezt a zenét egy budapesti cigányzenészekből, művészekből álló zenekar is milyen magas színvonalon tudja interpretálni. Ezen kívül azt is szeretnénk megmutatni, hogy milyen a magyar cigányzene. Farkas Gyulának, aki az egész Rajkó Zenekarnak az alapítója, karmestere, művészeti vezetője, zeneszerzője és kiváló, csodálatos zene­pedagógusa volt, van egy fantasztikus szerzeménye: a Cigányfantázia. Ebből is előadunk egy részletet. Ezenkívül azt is szeretnénk megmutatni, hogy milyen szép és gazdag a magyar népdalkincs: a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalból is játszunk egy kis részletet. Végül Wolf Péter Ave Mariáját fogja Vincze Lilla énekelni.” A Napoleon Boulevard énekesnője is elkíséri a zenekart római útjára.

A világhírű cigányzenekar története 1952-ben kezdődött. Suki István tánckari prímás elmondta: „Az elsődleges cél a szegény sorsú, de a zene terén tehetséges cigánygyermekek felkarolása, taníttatása volt.” Farkas Gyula és társai a falvakat, kisvárosokat járva választották ki azokat, akik mind zeneileg, mind technikailag tehetségesnek bizonyultak. Ők ezután Budapesten művészeti képzést és középiskolai tanulmányokat folytattak, miközben természetesen szállást ésellátást is kaptak.

Gerendási István a magyarországi cigányzenéről elmondta: „Amikor hosszú vándorlása után a cigányság Európa országaiban letelepedett, találkozott azoknak az országnak a kultúrájával, ahová megérkezett – akár Magyarország, akár Spanyolország vagy Románia volt ez. Természetesen a saját kultúrájukat is magukkal vitték – és ez a kettő ötvöződött. Ők voltak azok, akik Magyarország zenei értékeinek nagy részét a következő évtizedeknek továbbadták. A magyarországi cigányzenészek nagyon sok nótát, népdalt, csárdást, verbunkos zenét játszanak.” Hozzátette azonban, hogy magához a műfajhoz, a cigányzenéhez ennek nincs köze, hiszen az alatt ma a doronggal, gitárral vagy más hangszerekkel kísért éneket értik. A magyarországi cigányzenészek különlegesen kifinomult hallással gyorsan megtanulták a századforduló táján oly divatos szalon- és filmzenéket, ezért kialakult később az a szokás, „hogy a cigányzenészektől lehet rendelni: nagy valószínűséggel szinte bármit el tudnak játszani, legyen az opera, operett, klasszikus zene, nyitányok, tánczene, filmzene, szalonzene vagy népzene.” Ekkor alakult ki a vendéglátóhelyeken alkalmazott cigánymuzsikus szerepköre, amely a rendszerváltással sajnos megszűnt. Azóta a magyarországi cigányzenekarok tulajdonképpen a külföldiek számára játszanak itthon is és a nagyvilágban mindenütt.

A mai profi Rajkó Zenekar mellett működik a Talentum Tánckar, melynek tagjai bármilyen műfajban otthonosan mozognak. A képzést mind a zenekar, mind pedig a tánckar tagjai a Talentum Nemzetközi Tánc- és Zeneművészeti Szakiskola és Kollégium keretein belül kapták. Suki István nyolc éves kora óta tagja az intézménynek. Elmondta, hogy a 90-es években induló iskola alapvető elképzelése a zenei és a táncos képzés során is a sokprofilúság kialakítása volt. Ennek eredménye, hogy a végzős diákokat szétkapkodják az ország színházai és zenekarai. Noha a „rajkó” szó gyereket jelent cigány nyelven, ma a zenekar tagjai már nem éppen gyerekek, ezért létrehozták a zenekar ifjúsági tagozatát is, amely szintén hatalmas sikereket könyvelhet el.

„Életem részévé vált a zenekar, nem is tudom máshol elképzelni magam – mondta el Suki István, aki nem egy ajánlatot utasított vissza, mert itt szeretett volna maradni. – Az egész családom zenész, ezért mindenki örült a családban, amikor ide kezdtem járni. Ezért költöztünk fel vidékről. Életünk legjobb döntése volt ez” – mondta el a tánckari prímás, akinek azóta az öccse, a nagybátyja és a kisfia is a Rajkó zenésze.

A Rajkó Zenekar eddig olyan elismerésekben részesült, mint például a Kodály Zoltán-díj, a Közéleti-díj, a „Hungaricum”, továbbá az egyes zenészek tehetségét is számos szakmai és nemzetközi díjjal jutalmazták már. Magyarország nemzeti kincsei közé tartoznak azok a hagyományok és értékek, amelyekről sokan hazánkban ma már nem is hallanak. A cigányzenekarok munkájukkal, tehetségükkel és emberségükkel ezeket az értékeket próbálják megőrizni mind határainkon belül, mind azon kívül.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>