Cikkek listázása

Beszélgetés Anton Gots M.I. szerzetessel

Az élet szép…

Szerző: Kovács Ágnes

A Papok Évében különös tekintettel figyelünk a világról lemondó, életüket Istennek szentelő, a hívek szolgálatába álló papokra, szerzetesekre. Ha sorba vesszük a különböző hivatásokat, ez az a szolgálat, amelyben az ember lemond a világról. Ezért is vetődik fel elsőként a kérdés bennünk: mi volt az a szent pillanat, amikor megszületett a döntés.
Anton Gots kamilliánus szerzetes ebben az évben ad hálát lelkipásztorkodásának 50 évéért. Az elkötele­ződés már 1951-ben megfogalmazódott benne, amikor a szerzetesi hivatást választotta és belépett a kamilliánus rendbe, vállalva a betegek szolgálatát élete kockáztatása árán is.

– A jubileum kapcsán sokat gondolkodtam a papi hivatás választásának, a döntés megszületésének körülményeiről. Két válaszom van a kérdésre. 13 éves voltam, amikor a családomban már jelen volt a szenvedés. Édesapám rákos beteg lett, 1945-ben 45 éves korában halt meg. A betegségéből adódóan mindenféle étel nagy fájdalmat és szenvedést okozott neki. Láttam, ahogyan édesapám meghal előttünk, és láttam, ahogyan édesanyám a legnagyobb szeretettel, hűséggel ápolta őt. Később rádöbbentem, mennyire meghatározóak voltak ezek a hónapok a hivatásválasztásomban. Ettől kezdve éreztem, hogy a papi hivatás az én hivatásom is. Amikor a kamilliánusokhoz kerültem, két fiatal atya hatása, Krisztushoz vezetése is megerősített hivatásválasztásomban.

– Mosonszentjánoson született, majd Ausztriában nőtt fel.

– Született magyar vagyok, de nagyon rosszul beszélek magyarul. 11 éves voltam, amikor a magyar kommunisták bennünket, svábokat, németeket kiűztek az országból. A családunk átmenekült Ausztriába. Osztrákként nőttem fel, tanulmányaimat is ott végeztem. 1951-ben beléptem a kamilliánus rendbe, 1955 szeptember 29-én örökfogadalmat tettem, majd a tanulmányaim befejezése után pappá szenteltek 1959. július 5-én Neusiedl am See-ben. Ezután mint fiatal pap 1976-ig tanítottam a kamilliánus gimnáziumban Losensteinleitenben, közben itt iskola­igazgatóként is működtem. 1976-tól pasztorális és szociális munkát végeztem mozgássérültek között Linz-Losensteinleitenben, majd lelkészként szolgáltam 1995-ig Altenhofban. 1985-ig noviciusmester voltam Losensteinleitenben, majd 1991-ig betegpasztorációs referens Linzben.

– A rendszerváltást megelőzően már foglalkozott Magyarországon a kamilliánus családok szervezésével. Ez mostanra az egész országot, sőt a határon túli területeket is behálózó mozgalommá fejlődött. 1995-ben áttelepült Magyarországra, és megalapította a Magyarországi Kamilliánus Rendet.

– A rendszerváltás előtt is tartottam előadásokat, de főként 92-ben és 93-ban már nyugodtabban jöhettem a Szent Kamill Rend szellemiségében kurzusokat, levelező tanfolyamokat tartani. Kamilliánus családokat hoztam létre. Egyre erősebb volt a vonzás, a hívás, hogy jöjjek át ebbe az országba. A jó Isten egy trükköt használt. Voltak magyar fiatalok, köztük 4-5 pap, akik kamilliánus szerzetesek akartak lenni. Akkor küldtek ide Ausztriából, hogy itt létrehozzunk egy központot.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>