A fekete kontinensre látogat a pápa
Krisztus, Afrika reménysége
Szerző: Bókay László
Múlt év őszén jelentette be a Vatikán, hogy 2009 márciusában XVI. Benedek pápa két afrikai országba, Angolába és Kamerunba látogat. A két állam lakói nagy lelkesedéssel fogadták a hírt. Ez a pápa első afrikai útja, mely jel és remény lehet az egész földrész számára. Ahogyan azt megválasztása óta többször hangoztatta XVI Benedek pápa: „tartós fejlődés előmozdítására van szükség a kontinensen”. Kameruni látogatásának egyik fő célja, hogy átadja a jövő októberi, Afrikával foglalkozó szinódus előkészítő dokumentumát.
Eliseo Antonio Ariotti érsek, kameruni apostoli nuncius a bejelentést követően így nyilatkozott: „XVI. Benedek pápa látogatása a folytonosság jegyében történik: 1995-ben II. János Pál is személyesen hozta el »Ecclesia in Africa« kezdetű apostoli buzdítását. Benedek pápa a szeretet hírnökeként érkezik hozzánk, jelezni fogja, hogy szeretnünk kell valamennyi felebarátunkat, legyen az külföldi, árva, özvegy, nélkülöző vagy akár olyan állampolgár, aki védelemre szorul. Mindez jelzi, milyen sürgető az Egyház missziós buzgalma és a kormányok szolidaritása e földrész iránt”. A kameruni apostoli nuncius ezenkívül reményének adott hangot, hogy a Szentatya látogatása a jelenleg két békés, közép-afrikai országban a testvéri szeretet példájául is szolgál majd a kontinens valamennyi népének.
XVI. Benedek pápa másik úti célja Angola. Ez az Atlanti-óceán partján fekvő ország csak néhány éve hagyta maga mögött a véres polgárháború rémségeit, ezért a Szentatya látogatása reménnyel tölti el őket a társadalmi igazságosság előmozdításának terén. A pápa útja Angola evangelizálásának ötszázadik évfordulójához kötődik. Amint azt Giovanni Angelo Becciu érsek, apostoli nuncius elmondta: az angolai helyi egyház a nehézségek ellenére virágzik: új közösségek, hivatások éltetik, az emberek lelkesek, hűek az Egyházhoz és az evangéliumhoz.
A Szentatya március 17-én indul Rómából Kamerun fővárosába, Yaoundéba, ahol a fogadására megjelentek előtt beszédet mond. Másnap, kedden reggel szentmisét mutat be a yaoundéi apostoli nunciatúra kápolnájában, majd udvariassági látogatást tesz a kameruni államfőnél. Ezt követően az ország püspökeivel találkozik a Krisztus Királyról elnevezett templomban. Délután a Mária, az Apostolok Királynője-bazilikában a püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, diakónusokkal, az egyházi mozgalmak és más keresztény felekezetek képviselőivel elimádkozza a vesperást. Március 19-én a kameruni muzulmán közösség képviselőivel találkozik az apostoli nunciatúra épületében, és beszédet intéz hozzájuk. Utána szentmisét mutat be és homíliát mond az Amadou Ahidjo elnevezésű stadionban az afrikai szinódus második, különleges közgyűlésére kiadott Instrumentum Laboris közzététele alkalmából. Délután látogatást tesz a szenvedő világ elnevezésű, mozgássérültek rehabilitációjával foglalkozó központban (CNRH) és beszédet intéz a jelenlevőkhöz. Este találkozik az afrikai szinódus különleges tanácsának tagjaival az apostoli nunciatúrán. Pénteken, március 20-án a yaoundéi nemzetközi repülőtéren kerül sor a búcsúceremóniára, majd az angolai Luandába indul
Angolában a repülőtéri fogadására megjelentekhez intéz beszédet. Délután udvariassági látogatást tesz az elnöki palotában, majd találkozik a politikai és polgári vezetőkkel, valamint a diplomáciai testület tagjaival. Este az apostoli nunciatúra kápolnájában fogadja Angola és São Tomé püspökeit. Március 21-én, szombaton délelőtt szentmisét mutat be az angolai és São Tomé-i püspökökkel, papokkal a luandai Szent Pál-templomban a szerzeteseknek és szerzetesnőknek, az egyházi mozgalmak képviselőinek és a katekétáknak. Délután a pápa fiatalokkal találkozik a „Coqueiros” stadionban, akik előtt beszédet mond. Vasárnap, 22-én délelőtt Afrika déli részének főpásztoraival mutat be szentmisét a cimangolai síkságon. Az Úrangyala elimádkozása során szól a szertartás résztvevőihez. Délután a nők jogainak előmozdítása érdekében tevékenykedő katolikus mozgalmak képviselőivel találkozik a pápa a luandai Szent Antal Plébánián. Március 23-án fejeződik be XVI. Benedek pápa afrikai útja, és tér vissza Rómába, illetve a Vatikánba.
2008 nyarán, amikor a Kamerunból érkező új nagykövetet fogadta a pápa, a többi közt arra utalt beszédében XVI. Benedek, hogy Kamerun az afrikai kontinens több országához hasonlóan szenved az ország gazdasági helyzetétől, amely számos családot sújt. Mint mondta, „az egész kameruni nép feladata, hogy keresse a gazdasági és társadalmi stabilitást, tiszteletben tartva az ország intézményeit. A helyi lakosság bevonásával meg kell valósítani a tervezett mikroprojekteket, hatékonyan küzdve az illegális kereskedelem, a korrupció ellen.” A pápa arra szólított fel minden kamerunit, hogy fordítson egyre nagyobb gondot a közjóra. A nemzetközi közösség megfelelő segélyekkel és helyes, az egész világra kiterjedő gazdaságpolitikával járuljon hozzá az elmaradottság és a nyomor felszámolásához. Ebből az alaklomból beszélt arról is XVI. Benedek, hogy aggasztó a szomszédos térségekből Kamerunba érkező menekültek számának növekedése, ezért felszólította az érintett nemzetek felelőseit, hogy mindig tartsák szem előtt a biztonság és a béke követelményeit, szüntessék meg az erőszak gócait, amelyeknek az ártatlan lakosság és maga az Egyház is gyakran áldozatául esik. Mint mondta, mindazok, akik busás hasznot húznak a fegyverkereskedelemből, vizsgálják meg lelkiismeretüket és tegyék fel a kérdést, hogy milyen következményeket von maga után tevékenységük. XVI. Benedek Kamerun új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédének végén örömének adott hangot, hogy a helyi egyház kitűnik az oktatás és az egészségügyi ellátás terén.
Európában kevesen ismerik az afrikai országokat, képzeletünkben talán csak a szegények, az éhezők képe él, kevesen ismerjük a táj szépségét, az emberek kedvességét, igazi problémáikat, gondjaikat és anyagi lehetőségeik mértékét sem. A statisztikák sem tükrözik igazán egy-egy ország igazi képét, ám betekintést nyújtanak bizonyos állapotokba, folyamatokba, ezért álljon itt a két országról néhány számadat.
Az Angolai Köztársaság területe: 1 246 700 négyzetkilométer, lakosainak száma 15 milliónál valamivel több. Hivatalos nyelve a portugál, de többféle afrikai nyelvet is beszélnek. A lakosság ötvenöt százaléka katolikusnak vallja magát. Az ország tizennyolc egyházmegyére van osztva, 27 püspöke, 443 világi és 351 szerzetes papja van. 384 egyházi fenntartású óvoda és alsó tagozatos iskola várja a gyerekeket, akik ezután 121 egyházi középiskolában, majd 12 felekezeti felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább. A betegeket 23 egyházi kórházban tudják fogadni, illetve 269 ugyanilyen fenntartású rendelőintézetben. Az országban a leprásokat négy, az Egyház által működtetett telepen fogadják.
A Kameruni Köztársaság területe: 475 440 négyzetkilométer, lakosainak száma több mint 18 millió. Hivatalos nyelvük az angol és a francia, emellett huszonnégy különböző afrikai nyelvet beszélnek. Az emberek huszonhat százaléka katolikus. Az ország déli részén ez a szám a lakosság ötvenhárom százalékát teszi ki, míg északon az emberek egy része muzulmán. Kamerunban emellett számos törzsi vallás is megtalálható. 24 egyházmegyéje, 31 püspöke van. Az országban 816 plébánia működik. Az országban 1226 világi és 621 szerzetes pap él. Az egyházi fenntartású intézmények a következők: a kameruni gyerekek 1365 ilyen óvodába, illetve általános iskolába járhatnak. Aki felső tagozatos, illetve gimnazista, az 151 intézmény közül választhat. Ha a hazai felsőoktatásban kíván tanulni – tizennégy Egyház által fenntartott intézmény áll rendelkezésére. A betegeket 28 ilyen kórház fogadja, míg rendelőintézet 235. Tizenkét intézmény fogadja a leprás betegeket.
A betegek világnapját minden esztendőben egy helyen kiemelten is megünneplik. 2005-ben ez a választás Kamerunra esett. II. János Pál pápa már nagyon beteg volt. Üzenetet küldött a Szent Péter-bazilikában összegyűlt híveknek. Ennek végén e szavakkal emlékezett a távoli, afrikai országra: „A betegek XIII. világnapja alkalmából lélekben felkeresem Kamerun fővárosában, Yaoundéban a »Mária, az Apostolok Királynője« szentélyét. Idén itt került sor ennek a fontos egyházi eseménynek a legfőbb ünneplésére, a következő címmel: »Krisztus, Afrika reménysége«. Az afrikai földrésznek az egész emberiséggel együtt arra van szüksége, hogy megtapasztalja az Úr irgalmas szeretetét és a Szűzanya segítő támaszát, különösen a fáradtság és betegség idején.
Mária, a fájdalom és a remény Asszonya, legyen jóindulattal a szenvedők iránt, és mindenki számára eszközölje ki az élet teljességét: öleljen mindenkit anyai szívére.”
