Interjú Lauer Ferenccel és Iváncsits Tamással
Emlékezzünk!
Szerző: Horváth István Sándor
A Szombathelyi Egyházmegye 2007-ben Brenner János-emlékévet tartott. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében mutatták be Szentgotthárdon a mártír káplánról szóló zenés drámát, A jó pásztor – In memoriam Benner János (1931–1957) című alkotást 2007 júniusában. A zeneszerző-szövegíró Iváncsits Tamás, a rendező Lauer Ferenc volt. A bólyi, mohácsi és pécsi szereplők közreműködésével megvalósult színdarab másfél év leforgása alatt 24 előadást ért meg, és a jövőben számos további előadás várható. Sokak örömére a zenés drámából film is készült, amely DVD-n jelent meg a közelmúltban. Interjúnkban a zeneszerzőt és a rendezőt kérdeztük közös alkotásukról.
– Mi volt az első reakció arra az ötletre, hogy a színpadi előadásból készüljön film is?
Lauer Ferenc: – Több gondolat ébredt föl bennem, mielőtt elkezdtünk e filmmel foglalkozni. Elsődlegesen az, hogy – mivel kevésbé értek hozzá – nem szeretném rendezni. Annak ellenére is ez volt az első gondolatom, hogy a színpadi előadás mindenütt nagy sikert aratott. A film elkészítésével sem értek professzionális módon a filmezéshez, de a forgatás előrehaladtával nagyon a szívügyemmé lett az, hogy elkészüljön egy újabb méltó alkotás Brenner Jánosról. Kezdeti óvatosságom nagyot fordult a forgatás hónapjai során.
Iváncsits Tamás: – Ha jól emlékszem, a film afféle családi ötlet volt. Talán Szilvi, a párom volt az, aki az eredeti helyszíneken való forgatás ötletét fölvetette. Én mindenesetre támogattam a gondolatot, és szerencsére a teljes szereplőgárda is pozitívan állt a dologhoz. A Szombathelyi Egyházmegye és a saját plébániánk részéről nagyon nagy segítséget kaptunk a forgatási helyszínek és kellékek rendelkezésünkre bocsátásával. Ennek köszönhető, hogy a film látványvilága, képanyaga gazdagabb, színesebb, izgalmasabb lett.
– Néhány évvel ezelőtt még kiejteni sem szabadott Brenner János nevét. Milyen érzések élnek most az emberekben?
Lauer Ferenc: – Meglepődtem az emberek pozitív hozzáállásán, hiszen sok mindenki tett tanúbizonyságot segítőkészségéről. Ez azért is nagyra értékelendő, mert Rábakethely környékén még ma is megtapasztalható az egykori megfélemlítések következménye, s számoltunk azzal is, hogy visszautasítással találkozunk. Éppen ezért öröm volt tapasztalni az emberek lelkesedését kezdve a helyszínek felkutatásában, a templomokban való forgatás engedélyezésében, majd az idegen emberek tulajdonában lévő házak, területek használata során. Aztán az emberek türelme is lenyűgözött, a statisztaszerepekben órák hosszat tűrve, odaadóan koncentráltak, s mindezen időt a szabadidejükből feláldozva. Hálás vagyok munkatársaimnak, akik a színészi feladatokat komolyan vették, és hálás vagyok azoknak, akik ezen felül egy-egy ötletükkel gazdagították és színesítették a jeleneteket.
– Milyen kapcsolatok alakultak a forgatás során
