Lovári nyelven mondta a Miatyánkot az érsek
Az Egyház és a templom mindenki előtt nyitva áll
Szerző: Farkas P. József
Ceferino, a spanyolországi vallásos cigány lókereskedő képe foglalta el a fő helyet Kecskeméten, a Porta Egyesület dísztermében, az érseki helynökség épületében, ahol az egyházmegye főpásztora, a roma pasztoráció szakreferense és a megyei cigány önkormányzat vezetése találkozott és tárgyalt a közelmúltban.
Meglehetősen kicsi azok száma, akik a mártírok között tisztelt, oltárra emelt spanyol lókereskedőt ismerik – a meghívott cigány vezetők sem hallottak róla –, talán mert az egyháztörténetben eddig ő az egyetlen boldoggá avatott roma, akit a spanyol polgárháborúban egy pap védelmezése miatt végeztek ki a kommunisták.
Boldog Ceferino megidézését a Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzati vezetők jelenléte indokolta, akiket Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek hívott meg a Portához.
A megbeszélés a lovári nyelven elmondott Miatyánkkal kezdődött, majd a főpásztor után Agócs Sándor elnök és Horváth Szilveszter alelnök, a megyei cigány önkormányzat vezetői fejtették ki álláspontjukat a romák és az Egyház kapcsolatáról, jövőbeli közös feladatairól. Bábel Balázst a megbeszélésre elkísérte Csorba József börtönlelkész, dunapataji plébános is, aki a főegyházmegye cigányügyi referense.
Az Egyház és a templom mindenki előtt nyitva áll, így a cigányok előtt is. Különösen nagy a szülők felelőssége, hogy a gyermek – így a cigány gyerek is – megfelelő hitoktatásban részesüljön, mert mint az érsek mondta: „embert nevelünk mindannyian”. Az érsek szerint a hittan- vagy etikaórákat kötelező jelleggel kellene a tanrendbe iktatni. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy nyíltan vállalják cigányságukat, mint ahogyan teszi azt Csonka Csaba dabasi plébános is, aki mindenki megelégedésére látja el szolgálatát.
A cigány vezetők vallásos érzelműnek – méghozzá elsősorban katolikus vallásúnak – mondták népüket. Önkritikusan szóltak nehéz sorsukról. Tudják, hogy a csodát nem lehet ölbe tett kézzel várni, azért tenni kell. Minél több választójukat szeretnék visszavezetni a munka világába. Az ifjúságnak pedig nem lehet más kibontakozási lehetősége, nem születhet más jövőkép: csak az iskolázottság, az oktatás-nevelés társadalmi folyamataiba való integrálódással. De a lemaradás oly nagy, a hiányok oly aggasztóak, hogy segítség nélkül – és konkréten is, az Egyházak segítsége nélkül – nem lehet szebb jövőt tervezni. Az önkormányzati vezetők azt kérték a főpásztortól, hogy a papok sűrűbben látogassák a cigánytelepeket. Alakuljon az egyházmegyében is egy sajátos, romákat segítő pasztorális, módszertani intézmény, amely a csoportvezető képzésével, rendezvények szervezésével és tanácsadással is foglalkozik.
Az érsek arra látott lehetőséget, hogy rátermett, a cigánysággal szót érteni képes hitoktatók kapjanak ilyen családmissziós feladatot, ugyanis a papság a paphiány miatt erősen elfoglalt, sokan egyszerre több települést látnak el.
Végül megállapodás született, hogy a felsővezetői találkozókat rendszeressé teszik és közös tervet, szerződést dolgoznak ki. A megyeszékhelyen nemrég átadott Wojtyla Házban pedig módszertani előadásokat szerveznek, tudományos előadássorozatot indítanak.
Bábel Balázs érsek versválogatása
1999. június 26-ától áll egyházmegyéje élén dr. Bábel Balázs. A kalocsa-kecskeméti érsek tisztelői a 10 éves jubileumból valóságos irodalomtörténeti eseményt varázsoltak, amikor könyvet jelentettek meg a főpap által kiválasztott 100 szép magyar verssel.
A szó ünnepe – ez a kötet címe – gyönyörű, elegáns könyv, amelynek üzenete: a jó vers örök. Bábel Balázs érsek biztos kézzel válogatott több évszázad költeményei között, megtalálva elfeledni vélt vagy sokak által talán sohasem ismert szerzőket is. A főpap elárulta: a szülői házban apja hatására kötött szövetséget a versekkel, majd érdeklődését a piaristák mélyítették el végleg. Személyesen is ápolt vagy ápol kapcsolatot költőkkel – Nagy Gáspárral, Csoóri Sándorral, Pilinszky Jánossal és másokkal –, és máig figyelemmel kíséri az új termést is. A válogatás szempontjairól ezt mondta: „Amikor a kötet száz versét kerestem, külön motivált, hogy mindegyik több legyen annál, mint mondjuk egy virág vagy a természeti környezet puszta leírása – ilyenből ugyanis nem száz, hanem ezer is van. Az emberi mélységig hatoló vallomást próbáltam megtalálni”.
Ady Endre, Gyóni Géza, Illyés Gyula, Márai Sándor, Prohászka Ottokár, Szabó Ferenc, Wass Albert – hogy csak találomra emeljünk ki néhányat a kötetbe szerkesztett költők névsorából.
Az elegáns kiállítású, keményborítós könyvet a Farkas Galéria adta ki. A kötetet Bodri Ferenc művészi grafikái illusztrálják. Az első 100 példány különösen is érdekes lehet a gyűjtők számára, mert sorszámozott – a kiadvány a Print2000 új digitális stúdiójának első terméke.
