Cikkek listázása

A farsangról és az öröm kultúrájáról

Az igazi vidámság a szív derűjéből fakad

Szerző: Körössy László

Fotó: Szalézi fotóarchívum

A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tartó farsangi időszak a vidámság, az öröm, a tánc s a bálok időszaka Egyházunkban is. Szerte az országban s a Kárpát-medencében „megmozdulnak” a plébániai közösségek, felnőttek és fiatalok együtt készülnek a helyi rendezvényekre. A programok összetételében a tánc, a zene a biztos elem, de számos egyházközségi bálon megjelennek produkcióikkal a helyi vagy országos hírességek is. Igényesebb közösségek álarcosbált is tartanak, s a fiataloknak jelmezverseny, ügyességi játékok, humoros előadások tarkítják a műsort.

A legkisebbek számára nagy élményt jelenthet a „beöltözés”. A kreativitást is fejleszti, valamint a bensőséges együttlét, a szülőkkel való közös munkálkodás örömét jelentheti a jelmezkészítés. Felejthetetlenek az izgalmas jelmezverseny díjkiosztóinak pillanatai is. Előfordul, hogy az idősebb korosztály is szívesen osztozik a játékos képzelet kibontakoztatásában: apukák, anyukák, letéve a szigor álarcát, gyermekeik pajtásává válhatnak ötletes jelmezeikben.

Ne feledjük, hogy a farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata hazánkban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A 15. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban.

Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A 16-17. században falu, város és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött farsangkor, és úgy szórakozott. Arról is tudnak a néprajzkutatók, hogy 1525-ben álarcos menet jelent meg a királyi udvarban húshagyókedden, amelyben elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A 16. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is, amit sok európai nép megszemélyesítve adott elő. Erdélyben még századunkban is említik a szalmabá­bokkal eljátszott tréfás viadalt.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>