Cikkek listázása

Találkozás egy könyvtárigazgazgatóval

Betlehemépítés harmóniumszóval

Szerző: Lőrincz Sándor

Negyven éve könyvtáros, s mi sem természetesebb, hogy az új könyvek illata ma is tűzbe hozza. Nem idegenkedik a világhálótól, sőt a kistelepüléseken élők hatékony tájékozódási lehetőségének tekinti a használatát, amolyan „szellemi honfoglalásnak”, jóllehet, tudja, hogy a számítógépet nem lehet ágyba vinni. (Hacsak a laptopot nem…) Kell tehát a könyv is, a jó könyv, hogy olvasás közben kitáruljon a világ. Úgy, ahogy egykoron a kis somogyi faluban, Kele­vizen, ahol Varga Róbert, a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár igazgatója meglátta Isten szabad egét.

Egy ideig nem is tudta, van-e neki szülőháza, lévén szülei pedagógusok, az iskolaépületben lakott a család. Mindkét nagyapja néptanító volt, apai dédapja 44 éven át. A dédunoka is az akart lenni, de nem vették fel a pécsi főiskolára. Ekkor került Marcaliba képesítés nélküli könyvtárosnak. Levelezőn végezte az egyetemet, s akkor már nem akart tágítani e hivatástól.

A könyvtár különben sem csak a könyvekről szól. Szellemi színtér, ahol testvérmúzsák randevúznak, mint legutóbb Czigány György könyvbemutatóján, ahol ének- és zongoraszó töltötte be a termet. De említhetném Hobo gyönyörű József Attila-estjét, Ilyés Kinga Szent Erzsébet- estjét, erdélyi költők verseivel, Bencze Ilona Örökségét, amelyben oly szépen vall családjáról és hitéről, gyermekrajzpályázatok eredményhirdetését, Szántó Piroska tárlatát, s Balás Béla kaposvári megyés püspök könyvbemutatóit.

Kiemelhetném a dr. Péteri Pál pápai prelátussal való találkozást még a rendszerváltás előtt, a Hit és erkölcs szabadegyetem nyitányaként vagy éppen Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes előadását. Helyi és országos hírű személyiségek vallanak életükről, a tehetségről, a hit titkáról, hazánkról, nemzetünkről. Azért, hogy a szellem napvilága minél több ház ablakán beragyogjon.

Az igazgató szerint képernyők harca dúl a családokban, ezáltal ma sokkal nagyobb a csábítás arra, hogy a gyerek ne olvasson, mint ötven éve, amikor Kelevízen aggregátor adta az áramot a filmvetítéshez. Sokkal több a könyv is – az értéktelen irodalom is –, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezért fontos, hogy az olvasó hallgasson a könyvtárosra, a mindentudás „atyamesterére”, hiszen a tékákban az olvasásé, a kultúráé a főszerep, a könyvtáros pedig missziót vállal a kultúraátörökítésben.

A Varga családban a feleség, Márta is könyvtáros – ma már nyugdíjasként a Szent Imre Plébánia tékáját gondozza felajánlásból –, a nagyobbik fiú, Bálint ugyan gimnáziumi tanár, ám felesége könyvtáros, mint ahogy a kisebbik fiú, Máté is. Valami különös, ám örömmel vállalt vonzalom ez az írott szó iránt. Mindannyian tisztában vannak az írástudók felelősségével, s azzal, hogy az értő olvasóvá nevelés a cél. Ehhez pedig a gyermek-, az ifjúsági és a szépirodalmi könyvek olvasásán keresztül vezet az út. Így szerezhető meg az a biztos tudás, tájékozottság, intelligencia, amely – valljuk meg – oly sok helyütt hiányzik. Még az elitpolitikusok körében is. S ha a könyves környezetben egyházi vonatkozású, lelki olvasmányok – könyvek, folyó­iratok – is egyre inkább helyet kapnak, akkor a lelki intelligencia is magasabb lesz…

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>