Cikkek listázása

A PPKE Életpálya-Tanácsadóival beszélgettünk

Karrierépítés és hivatás

Szerző: Bodnár Zita

Magyarországon az 1990-es évek elejétől indultak az első karrierszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, az úgy nevezett karrierirodák. Az évek során az egyetemeken, főiskolákon is megjelentek, s ma már gyakorlatilag szinte minden felsőoktatási intézményben megtalálhatóak. A karrierirodák létjogosultságának elsődleges oka a munkaerőpiacon kialakult óriási verseny, ami miatt a tudatos karrier- és életpálya tervezést már a diákévek alatt érdemes elkezdeni.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1996-ban elindult a Diáktanácsadó Iroda, amely tíz évvel később, 2006-ban szolgáltatásait kibővítve átalakult, így született meg az Életpálya Tanácsadó Iroda. A szervezet célja, hogy támogatást és segítséget nyújtson a pályaválasztásban, a személyes karrierépítésben, az életpálya tervezésében és megalapozásában, a munkaerő-piaci elhelyezkedésben a jelenlegi és jövőbeli hallgatók számára.

Az Irodának jelenleg négy munkatársa van: egy szociológus, egy szociálpedagógus, egy pszichológus és egy projektmenedzser. A különböző tréningeken, workshopokon, az évente megrendezésre kerülő állásbörzén túl, a legfontosabb a diákokkal való személyes kapcsolat.

– A hallgatók egy része semmiféle hivatástudattal nem rendelkezik, véletlenszerűen jelentkezik az egyetemre, sokszor egy gimnáziumi tanáruk hatására választanak egy szakot, és aztán az első év végén látják, hogy nem érdekli őket az adott szakterület, nehezen megy a tanulás, és tanácstalanok, hogy maradjanak, vagy szakot, esetleg egyetemet váltsanak – mondja Füle Ágnes pszichológus. – Nagyon sokan keresnek meg minket azzal, hogy nem tudják igazán, hol szeretnének elhelyezkedni az egyetem elvégzése után, fogalmuk sincs, mit kezdjenek a megszerzett tudással, mire jogosítja fel őket a diploma. Ilyen esetekben úgy próbálunk meg segíteni a hallgatóknak, hogy arra bíztatjuk őket, gondolják végig, hogyan jutottak el az egyetemig, milyen motiváció alapján választották az adott szakot vagy szakpárt, milyen típusú munkára éreznek indíttatást, milyen lehetőségek kínálkoznak számukra. Természetesen azért olyan diákok is megkeresnek minket, akik pontosan tudják, mit szeretnének elérni az életben, mi a hivatásuk, hol szeretnének dolgozni, de tanácstalanok abban, hogy hogyan juthatnak el a vágyott célig. Nekik szervezzük a karriertervezési tréninget, amely során megnézzük, hogy a kitűzött cél eléréséhez milyen úton kell elindulnia a hallgatónak, milyen szakmai gyakorlaton kell részt vennie, milyen kapcsolatrendszert kell kiépítenie, és esetleg milyen további képzéseket kell elvégeznie. Nagyon fontosnak tartjuk a tudatosságra való nevelést, hiszen korunk egyik problémája, hogy nagyon sokan igyekeznek a gyerekkort „kitolni”, nehezen vállalnak felelősséget, nehezen hoznak meg egy-egy fontosabb döntést, és egyszerűen sodródnak az árral.

Gyakorlatorientált és kompetenciafejlesztô képzések

Az Iroda a diáktanácsadás keretében igyekszik az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódóan hasznos információkkal és tanácsokkal ellátni a hallgatókat. Jelenleg az élethosszig tartó tanulás korszakát éljük, ezért folyamatosan nő a továbbképzések és a kompetenciafejlesztések iránti igény, ezek nélkül nehéz helytállni a munkaerő-piaci versenyben. Ennek hatására felértékelődött a pályaorientációs tanácsadás, a karriertervezés és a karrier-tanácsadás jelentősége. Az Életpálya Tanácsadó Iroda olyan, három téma köré épülő tréningeket szervez, amelyek rövid, gyakorlatorientált, elsősorban kompetenciafejlesztő képzések:

– pályaorientációs, önismereti tréningeket – megalapozzák a hallgató későbbi karrierjét, a hasznosítható személyes erősségek kiemelésével, a fejlesztésre szoruló gyengeségek erősítésével;

– kompetenciafejlesztő, álláskeresési tréningeket – az eltervezett munkahely megtalálásának és elnyerésének szolgálatában az álláskeresési technikák, irodai alapismeretek, jogi ismeretek elsajátítása, kommunikációs készségek fejlesztése;

– valamint játékos csapatépítő képzéseket – az egyetemi közösség és a személyes kapcsolatok fejlesztése.

Kortárs tanácsadás

Az Életpálya Tanácsadó Iroda keretein belül az egyetemi élettel megjelenő gondok, problémák megoldására a hallgatók segítséget kérhetnek a pszichológustól vagy kortárs segítőktől. Az egyre népszerűbb kortárs tanácsadás 2008-tól indult el szakmai felügyelet mellett. A kortárs arra utal, hogy a diákoknak a velük egykorúak vagy náluk kicsit idősebb – még szakképesítés megszerzése előtt álló – pszichológia szakos hallgatótársaik segítenek. A kortársak az információs tanácsadáson túl útmutatást nyújtanak olyan esetekben, mikor a döntéshozási helyzet nem világos, érdekütközések vannak, de reálisak a választási lehetőségek, és a személy kis segítséggel képes önállóan dönteni. Feladatuk továbbá a hátrányos helyzetű hallgatók patronálása, valamint az Iroda által szervezett rendezvények, tréningek előkészítésében való segítség, adminisztratív teendők, tesztek kiértékelése.

Diákmunka és álláslehetôségek

Az Iroda kiemelt feladata a szakmai gyakorlati helyek, a diákmunka és az álláslehetőségek biztosítása.

Számos olyan hallgató keres meg minket, akik számára a szakmai gyakorlat nem kötelező, vagy még csak elsőévesek, mégis szeretnének szakmai tapasztalatot szerezni, hiszen ma már szinte minden állás betöltésének elengedhetetlen feltétele a szakmai gyakorlat, e nélkül gyakorlatilag semmi esély a munkaerőpiacon – mondja Illés Honoráta, az Életpálya Tanácsadó Iroda vezetője. – Egyrészt mi magunk keresünk meg cégeket, oktatási, illetve közintézményeket, hogy egy együttműködés keretében fogadják hallgatóinkat szakmai gyakorlatra, ugyanakkor az elmúlt években egyre gyakrabban jelentkeznek cégek, hogy kimondottan pázmányos hallgatót szeretnének gyakornokként fogadni vagy főállásban alkalmazni. Számomra a legnagyobb öröm, amikor volt pázmányos diák, akinek esetleg mi segítettünk korábban elhelyezkedni, keres meg minket, hogy náluk meghirdettek egy állást, vagy szakmai gyakorlatra vár valakit, vagy épp a saját cégében van egy megüresedett hely, és szívesen alkalmazna egy végzős hallgatót.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az első évtől kezdve tudatosságra neveljük a diákokat, hogy tudatosan készüljenek az életre, hogy legyen egy kitűzött cél, és annak elérése érdekében minden lehetőséget ragadjanak meg. Sajnos a társadalom igen nagy részére jellemző a passzivitás, az adott helyzetbe való beletörődés és a változtatni akarás, a tettrekészség teljes hiánya. A hallgatók jó része ezt a mentalitást hozza magával otthonról, ezért nem könnyű felrázni őket fásultságukból, és hitet adni nekik – fogalmaz Illés Honoráta. – Ha hit van a szívünkben, keressük az utunkat, keressük a jeleket, merre vezet minket a Jóisten. A diákok fele azonban olyan családból jön, ahol nem erre tanítják őket. Semmi és senki nem áll mögöttük. Nincsenek kapaszkodóik és támpontjaik. Nagyon jól tükrözi az egyetemi hallgatók közössége, milyen a társadalom, mennyire értékvesztett, mennyire cél nélküli, mennyire nem foglalkoznak a szülők gyermekeik lelki és szellemi táplálásával. Egyetemünk alapvető feladatának tekinti, hogy ne csak a szellemet, hanem a lelket is táplálja, segítsünk a személyiség fejlődésében és kibontakozásában, a magunk szerény eszközeivel felkészítsük a diákokat az életre, segítsünk nekik a pályaválasztásban és az elhelyezkedésben, hogy céltudatos, aktív, életrevaló fiatalok kerüljenek ki az alma materből.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>