Cikkek listázása

Prága még nem ratifikálta a vatikáni szerződést

Csehországba utazik a pápa

Szerző: B.L.

XVI. Benedek pápa szeptemberben háromnapos lelkipásztori látogatást tesz Csehországban. A Szentatya Prágán kívül felkeresi Brnót és Stara Boleslavot is. Szent Vencelnek, Csehország és Morvaország védőszentjének szeptember 28-ai búcsúnapján részt vesz a pápa is. A meghívást a cseh elnök és a cseh püspöki kar nevében adták át XVI. Benedeknek, az út tehát egyben állami látogatás is.

Az apostoli út részletes programját már közzé tette a Szentszék sajtóterme. Eszerint szeptember 26-án, szombaton érkezik meg a pápa a prágai nemzetközi repülőtérre, ahol beszédet mond. Ezután fölkeresi a Prágai Gyermek Jézus kegyszobrát a Győzelmes Szűzanya-templomban. Délután udvariassági látogatást tesz a cseh államfőnél, az elnöki palotában. Ezután találkozik a politikai és polgári vezetőkkel, valamint a diplomáciai testület tagjaival. Majd vesperást vezet a Szent Vitus-székesegyházban papok, szerzetesek, szerzetesnők és egyházi mozgalmak részvételével. Vasárnap a Szentatya repülőgépen Brnóba utazik, ahol a Tuřany repülőtéren szentmisét mutat be, majd visszatér Prágába. Délután az érsekségen ökumenikus találkozón vesz részt, majd a várban beszédet mond az értelmiség képviselőinek. Szeptember 28-án, hétfőn reggel a pápa az ősi városban, Stará Boleslavban fölkeresi a Szent Vencel-templomot, majd szabadtéri szentmisét mutat be a cseh nemzet védőszentjének liturgikus ünnepe alkalmából. Együtt ebédel a cseh püspökökkel és a pápai kíséret tagjaival, majd búcsút vesz a prágai apostoli nunciatúrától és visszatér Rómába.

Benedek pápa először látogat Csehországba. Elődje, II. János Pál pápa több alkalommal is felkereste. Először még 1990-ben Csehszlovákiában járt, majd 1995-ben és 1997-ben Csehországban.

Csehország a kevésbé vallásos országok közé tartozik Európában: a felmérések szerint a cseh lakosok 59%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, és mindössze 26%-uk vallja magát római katolikusnak. Az első nagyobb problémát a cseh-vatikáni viszonyban Jan Hus, a középkori cseh reformátor személye jelentette, akit a Katolikus Egyház 1415-ben eretnekség vádjával máglyahalálra ítélt. A hitújítóból a cseh nemzeti ellenállás jelképe lett. 1918-ban, Csehszlovákia függetlenné válásakor szobrot kapott az Óvárosi téren. II. János Pál már 1990-es látogatásakor jelezte, hogy az Egyháznak újra kell vizsgálni Jan Hus személyét és szerepét, melyre később ígéretet is tett Václav Havel államfőnek. 1999 decemberében, többéves kutatómunka után a pápa római nemzetközi konferenciát hívott össze, mely a cseh mártír életével és tanaival foglalkozott, továbbá mély sajnálatát fejezte ki a prédikátor halála miatt és az azt követő megosztottság miatt.

A rendszerváltozások idején a Szentszék elsőrendű feladatának tekintette a kapcsolat helyreállítását a közép-kelet-európai államokkal. Az első alapszerződést Magyarországgal írta alá a Vatikán, de a kilencvenes évek során Lengyelországgal, a balti államokkal, Horvátországgal, Szlovákiával és 2001-ben Szlovéniával is sikerült megállapodást kötnie. Csehországgal Milos Zeman kormánya alatt 2002-ben sikerült egy alapszerződésben megegyezni, de míg ezt vatikáni részről elfogadták, addig a prágai parlament ezt a mai napig nem ratifikálta. A cseh alkotmány ugyanis kimondja az állam által elismert felekezetek egyenlőségét, de több képviselő szerint a szerződés ezt veszélyeztetné, és a római és görög katolikus egyház kedvezőbb pozícióba kerülne.

A kommunista időszakban államosított egyházi vagyon kérdése is feszültséget teremtett Csehország és a Szentszék viszonyában, a visszaigényelt javaknak ugyanis csak kis részét volt hajlandó visszaszolgáltatni az állam. 2007-ben, hosszú évekig tartó vita után sikerült megegyeznie a kárpótlásról a cseh államnak és az Egyháznak: eszerint mintegy 267 milliárd korona jár még a megkárosított vagyonért, amit Csehország hatvan év alatt törlesztene. Ezt a parlament eddig nem hagyta jóvá, ami előreláthatólag nem lesz egyszerű döntés: a koalícióban a javaslatot mindössze a kereszténydemokrata frakció támogatja, az ellenzéki szociáldemokraták és kommunisták viszont ellenzik. Hasonlóan vitás kérdés a Szent Vitus-székesegyház helyzete: Prága egyik jelképe ugyanis tavaly állami kézbe került egy bírósági ítélet alapján, de az Egyház nem hajlandó lemondani Csehország legfontosabb templomáról, és kész nemzetközi bírák elé vinni az ügyet.

Miroslav Vlk bíboros és prágai érsek elmondása szerint jövőre újra elővehetik és ratifikálhatják a cseh-vatikáni alapszerződést.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>