Cikkek listázása

Székházat kapott a Debreceni Kolping Család Egyesület

„Az élet a hitre épül”

Szerző: Bérces Mária Klára

Van egy olyan „egyházi magánvállalat” – a kifejezés dr. Bolberitz Páltól, a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnökétől (prézesétől) származik –, amely legkisebb „sejtjének” elnevezésében benne van a család szó. Az egyes Kolping Család Egyesületek a Nemzetközi Kolping Szövetség részei. Ez a szervezet olyan azonos gondolkozású embereket fog össze, akik önmagukat állandóan továbbképezik hitbeli és szakmai ismeretekben, egymást és más embertársaikat pedig segítik. Ebben Krisztus példája áll előttük, Boldog Adolf Kolping (1813–1865) útmutatásait követve.

Magyarországon éppúgy, mint a „kezdeményező” Németországban, a mozgalom a legényegyletekből nőtt ki. Hazánkban ugyan a kommunista éra alatt megszüntették működését, 1989 után azonban ismét életre keltek a Kolping családok. Debrecenben jó öt éve született meg a Kolping Család Egyesület. A kezdeményezés a katolikus hívőktől indult, de a megvalósuláshoz kellett olyan elkötelezett világi személy, mint dr. Katona Imre, és olyan egyházi személy, mint Szegedi Kálmán atya, (aki ma is prézese a családnak, s aki az egyházi irányítást felvállalta). Mindehhez Bosák Nándornak, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökének a hozzájárulása is szükséges volt. Ő is felkarolta az ügyet.

2004. július 18-án a megszépült Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmise keretében avatták fel az egyesület zászlóját, amikor a testvéregyesületek hivatalosan is „befogadták” a debrecenieket szövetségükbe. A zászló színei – a fekete és a narancssárga – emlékeztetnek a komoly, illetve a vidám feladatokra. A 2004-es év a közösséggé formálódás, a tapasztalatszerzés, illetve a hitbeli elmélyülés időszaka volt. A Család tagjai közös zarándoklatokra, lelkigyakorlatokra jártak, együtt imádkoztak. A vidámságot a majálisokon, farsangokon, keresztény bálokon való részvétel testesítette meg számukra. Ezek az együttlétek hagyománnyá is váltak. A munkában, családban, Egyházban és a társadalmi tevékenységekben való helytállás négyes kolpingi „parancsába” az is beletartozik, hogy a kolpingos ismerje meg és szeresse hazáját.

Amit egy székház hiányában meg lehetett tenni, azt a debreceni egyesület megtette. A Cívis Napok keretében például veszprémi testvéreiknek mutatták be városukat. Szerveztek Hortobágyi Lelki Napokat megyénk bemutatására. A helyi tagok is szívesen ismerkedtek az ország más tájaival. Ilyenkor elmaradhatatlan valamelyik kegyhely felkeresése, hogy a testi felüdülés, a múlt emlékeinek megismerése mellett bőséges lelki töltekezésben is részük lehessen. Prézesük és dr. Szulyovszky Menyhért világi elnök jóvoltából határon túli rendezvényeken is részt vettek. Bécsből például minden évben a kolpingosok hozták el a betlehemi lángot. Jelen voltak XVI. Benedek pápa krakkói látogatásán, ahol a maguk számára is érvényesnek tartották a Szentatya felhívását: „Osszátok meg Európa népeivel hitetek kincsét!” Egy fiatalt kiküldtek Strasbourgba, a 26. Ifjúsági Szemináriumba. Képviseltette magát az egyesület Augsburgban Ulrich püspök és Boldog Kolping Adolf közös ünneplése alkalmával. Ezek és az ehhez hasonló alkalmak bővítették a tagok látókörét, elmélyítették hitüket, szélesítették emberi kapcsolataikat, növelték katolikus erkölcsiségüket. Ez utóbbinak szép példája a kárpátaljai és az erdélyi fiatalokkal való kapcsolattartás. Kárpátaljáról Passiójátékot előadó fiatalokat hívtak meg, akiket kolpingos családok láttak vendégül. Erdélyből a bélfenyéri Kolping család által patronált szegény gyermekeket támogatja a DKCSE.

A DKCSE székháza Csóra Miklós vállalkozó, akolitus adománya, aki a székház átadásakor a rá jellemző szerénységgel így nyilatkozott: „Mindent a Jóistennek köszönök. Az Ő kegyelme, hogy módom volt segíteni közösségemet.” Már a ház megáldásának napján érezhető volt, hogy a tagok szívesebben maradtak együtt, mint más alkalmakkor. Kedves zenés-verses műsor is elhangzott. Ezek az alkalmak a jövőben remélhetőleg sokszorozódni fognak. Könnyebb lesz az együttműködés más egyesületekkel. Előadókat tudnak majd meghívni egy-egy összejövetelre. Ha szerényen is, de szállást biztosíthat a Debreceni Kolping Család Egyesület határon túli vagy más helyekről érkezett gyermekeknek. A tervek közt szerepel, hogy könyvekkel, újságokkal látják el a székházat, sőt, idővel számítógéppel is. Ezzel főképp fiatalok számára szeretnék vonzóbbá tenni az egyesületi munkát. Mert, sajnos, önkritikusan be kell vallani: egyelőre kevés a fiatal az egyesületben.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>