Adolf Kolping is tanította a híres orgonagyár alapítóját
Kilencven éve hunyt el Angster József
Szerző: Bókay László
Fotó: Pécsi Egyházmegyei Sajtóiroda
Angster József 1834-ben a mai Horvátország területén, Kácsfalun született paraszti családban. A földművelésből élő család szinte minden tagja valamilyen ipart is tanult, de a zenéléshez is értett az Angster család legtöbb tagja. Télen, amikor kevesebb mezőgazdasági munka volt, zenéltek a faluban lagzin, mulatságon, sokszor ki-ki a maga készítette hangszeren. Angster József tizenhat éves volt, amikor asztalosinasnak állt Eszékre. Felszabadulása után közel tíz esztendőn át járta Nyugat-Európát. Tanult, dolgozott, képezte magát megszerzett szakmájában. Bécsben történt vele, hogy egyhetes betegsége alatt helyére mást vettek fel, de megélhetése miatt azonnal munkát kellett vállalnia. A Titz orgonaépítő üzemben kapott állást. Életének egyik legjelentősebb állomása lett az üzem, hiszen megértette, hogy az orgonaépítés az ő igazi hivatása. A kor leghíresebb üzemében, a párizsi Cavaillé-Coll üzemben szeretett volna elhelyezkedni, ott akarta megtanulni az orgonakészítés fortélyait.
Lassan jutott el Párizsig és az orgonaépítésig. Berlinben, majd Lipcsében és Kölnben dolgozott bútorüzemekben mint asztalos, Kölnben az Adolf Kolping által vezetett legényegyletbe járt. Később Luzernben dolgozott, s innen jutott el 1863-ban Párizsba, a híres orgonaüzembe. A tulajdonos iskolát is alapított, hogy az orgonaépítés rejtelmeire oktassa a fiatalokat. Angster József itt tanulta meg az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, s dolgozott a kor legjobb mesterének keze alatt. Vallásossága mellett azonban hazaszeretete is nagy volt. 1867-ben Pécsre költözött. A város zsinagógája ekkor épült, falai közé orgonát is terveztek. A nagyobb gyárak túl drágán vállalták volna a munkát, így Angster Józsefet bízták meg a hangszerek királynőjének is nevezett mű elkészítésével. 1869-re készült el az orgona, melynek csodálatos hangzása hamarosan messze földön híressé tette készítőjét. Pár év elteltével már a kalocsai székesegyházba kértek tőle három manuálos, negyvenöt regiszteres orgonát, melynek hangzásáról elkészülte után Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott. S jöttek folyamatosan a megrendelések – még a budapesti Szent István-bazilikából is.
