Cikkek listázása

Veszprém új görög katolikus lelkésze bizakodással tekint előre

Ébredő egyházközség

Szerző: Budai Éva

Veszprémben a keleti kereszténység 1000 éves múltra tekinthet vissza. Itt, Veszprémvölgyben telepedtek le Géza fejedelem, illetve Szent István idején a bizánci rítust követő apácák, akik a hagyomány szerint a koronázó palástot is hímezték. Ennek a kolostornak az adománylevele átiratban a mai napig fennmaradt. A közelben, a Tihanyi-félsziget barlangjaiban is éltek akkortájt keleti szerzetesek, sőt egyes feltételezések szerint eredetileg maga a tihanyi bencés apátság is keleti szertartású monostor lehetett – olvasható a néhány éve Veszprémben megalakult görög katolikus közösség internetes honlapján.
A veszprémvölgyi kolostor ugyan a 13. században már a ciszterciek birtokába jutott, s a kezdeti jelenlét után hosszú évszázadokra megszűnt a bizánci szertartás ezen a vidéken, ám az ezredforduló már újra itt találta a keleti keresztényeket. A 20. század második felében a görög katolikus hívek a keleti végekről munkát, továbbtanulást keresve az ország nyugati térségeibe rajzottak. Így jutottak el Veszprémbe is. S lám, a 90-es évekre lehetővé vált, hogy lelkipásztori ellátást is nyerjenek – folytatja a veszprémi görög rítusú katolikusok történetét a megyeszékhely új görög katolikus parochusa, aki egy éve vette át elődjétől, Szabó Mihály görög katolikus tábori lelkésztől a szolgálatot a megyeszékhelyen és környékén.

Bár a Veszprémi Főegyházmegye területén szolgál, szervezetileg mégis az országos hatósugarú Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökséghez tartozik a körülbelül 40-50 fős veszprémi görög rítusú katolikus egyházközségük és három Veszprém megyei szórványközösségük – teszi hozzá.

Körülbelül 1200-1300 görög katolikus él az egyházmegyében

– Görög katolikus papként soha nem gondoltam volna, hogy diákéveim meghatározó helyszínéhez, Pannonhalmához valaha is ennyire közel kerülhetek – vallotta meg nemrég egy bencés újságban a Veszprémi Görög Katolikus Szervezőlelkészség ifjú parochusa. A fiatal lelkész három gyermekes családapa, s már a neve is békés derűt sugároz: dr. Mosolygó Péter.

– Egyházközségünk ugyan kicsiny mustármag itt a veszprémi régióban – mondja –, de remény van rá, hogy szárba szökkenjen. A 2000-ből származó népszámlálási adatok szerint Veszprémben 300-an vallották magukat görög katolikusnak, a főegyházmegye területén pedig nagyjából 1200-1300 hívőt számlál a közösség. Jelenleg Veszprémen kívül három városban tartunk görög katolikus szent liturgiát: Várpalotán, Ajkán, Tapolcán, de ezeken a helyszíneken csak havi egy alkalommal, míg a megyeszékhelyen minden vasár- és ünnepnap a városközpontban lévő Károly-templomban. Távolabbi céljaink között szerepel további miséző helyek megszervezése, hiszen a népszámlálási adatok alapján tudomásunk van róla, hogy Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Keszthelyen, Pápán is élnek görög katolikus testvérek.

Arra törekszenek, hogy Veszprémben igazi egyházi központot építsenek ki, amelyhez első lépésként egy parókiaként szolgáló lelkészlakást vásároltak a püspökség és a hívek, továbbá a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Béres Alapítvány segítségével.

– Reményeink szerint az érseki székhelyül is szolgáló város vallási élete még gazdagabbá válhat jelenlétünkkel – mondja Péter atya.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>