Szentírás-kiállítás Szombathelyen
Lelki kincsünk, a Szentírás
Szerző: Horváth István Sándor
Fotó: Horváth István Sándor
– 2008 májusa óta látogatható Szombathelyen, a püspöki palota alsó szintjén, a Székesegyház felőli oldalon, a Sala terrenában az a kiállítás, amelyen az Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményéből válogatott régi és ritka Bibliákat és a Szentírás történetéhez kapcsolódó könyveket láthatnak az érdeklődők. Az első hónapban mintegy 1800 látogató tekintette meg a kiállítást.
– Mivel találkozhatnak a látogatók?
– A négy részre tagolt kiállítás bemutatja Palesztínát, azaz azt a helyet, ahol a bibliai események történtek. A látogatók megismerkedhetnek a Biblia írás- és szövegtörténetével, a magyar nyelvű bibliafordításokkal, végül a különböző századokban megjelent Bibliákon keresztül a Szentírás könyvkultúrájával. A tárlókban kiállított könyvek mellett olvasható szövegek tájékoztatnak a Biblia keletkezéséről, történetéről, a különböző fordításokról, a magyar kiadások, fordítások hátteréről, a kiállított Biblia könyv- és nyomdászattörténeti vonatkozásairól is. Reméljük, hogy mindezek segítségével a kiállítás még jobban elmélyíti a Szentírással kapcsolatos ismereteket.
– Hogyan jelennek meg a bibliai helyszínek?
– A bibliai események környezetét régi térképek és metszetek ismertetik. Sebastian Münster (1488-1552) német humanista tudós a föld országait tárgyaló könyvében (Basel, Henricpetrin, 1569.), vagy a Geografia Sacra (Paris, Sebastian Cramoisy, 1641.) térképatlaszban Jeruzsálem látképét és térképét láthatják. Nicolaus Sanson (1600-1667) francia térképész az Ó- és Újszövetség helyeit bemutató atlaszában (Amszterdam, Wittstein, 1711.) Szent Pál apostol missziós útjait követhetik nyomon. A Szentföldön a régészeti kutatások a 18. században kezdődtek meg, ekkor alakult ki a bibliai régészet tudománya, amelynek néhány korabeli, metszetekkel illusztrált kiadványa is látható a tárlókban.
– Melyek a kiállítás legrégebbi darabjai?
– A kiállítás második része a Biblia írás- és szövegtörténetét mutatja be. A Biblia legrégibb szövegei még abban az időben keletkeztek, amikor emlékezetből és szájhagyomány útján adta át egyik nemzedék a másiknak. Csak a későbbi korokban kezdték lejegyezni a szöveget, először papiruszra, ekkor a tekercs jelentette a „könyvet”, majd pergamenlapokra, s ezek összefűzve adták a kódexet, a kézzel írott könyvet, mint például a kiállításon látható, 15. században másolt, zsoltárokat tartalmazó Psaltérium.
A könyvnyomtatás 15. századi megjelenésével és elterjedésével jött létre a mai formájú könyv. Az 1450 és 1500 között nyomtatott ősnyomtatvány Bibliákból több is megtekinthető a tárlókban. Az írástörténet iránt érdeklődők számára újdonságok a Biblia polyglott kiadásai, amelyek a Biblia eredeti – arám, káld, héber, szír, görög, latin – nyelvein hozzák és hasonlítják össze a szövegeket. Köztük ott látható Cristhopher Plantin nyomdájából a híres Biblia Polyglotta, amelyet 1570-ben nyomtatott Antwerpenben.
Az írás fejlődését bemutató könyvek, az eredeti szentírási szövegek tanulmányozásához szükséges arám, héber, káld, szír nyelvtanok, szótárak is ott láthatók a Bibliák mellett. A tájékoztató feliratok bemutatják a héber szent írások, Mózes öt könyvének első görög nyelvű fordítását, a Septuagintát, ismertetik a Katolikus Egyház által használt latin nyelvű Bibliát, a Vulgatát, amelyet Szent Jeromos, a négy nyugati egyházatya egyike fordított.
– Milyen magyar nyelvű, katolikus, illetve nem katolikus fordításokat láthatunk?
– A kiállítás harmadik egysége a magyar nyelvű Biblia történetét mutatja be, ahol többek között az első teljes katolikus fordítást is láthatják az érdeklődők, amely Káldi György jezsuita szerzetes munkája, és Bécsben jelent meg 1626-ban.
A könyv érdekes kiadástörténeti vonatkozása, hogy Pázmány Péter érsek és Bethlen Gábor protestáns erdélyi fejedelem közös költségén jelent meg. Károli Gáspár fordításának későbbi kiadásai közül Pethe Ferencé (1763–1832) azért érdemel figyelmet (Utrecht, Altheer János, 1794.), mert elöljáróban egy rövid összefoglalót közöl a magyar nyelvű fordításokról Szombathi János sárospataki professzor (1749–1823) összeállításában, a Szentírás végéhez pedig csatolja a Szenci Molnár Albert által fordított zsoltárokat dallamaikkal együtt.
A legterjedelmesebb a negyedik rész, amely a különböző századokban nemzeti nyelveken megjelent Bibliákat mutatja be. A Biblia fordítása a 15. században kezdődött meg, ezt reprezentálja az 1488-ban Prágában megjelent, a kolofon szövege szerint első cseh nyelvű Biblia. A 16. századtól folyamatossá válnak a különböző – francia, német, olasz, holland, vend, szláv – nyelvű kiadások, ezekből számosat bemutat a kiállítás.
A régi könyvek sorát napjaink érdekességei, japán, kínai, vietnami nyelvű Bibliák egészítik ki, a sort a 2003-ban megjelent lovári cigány nyelvű Biblia zárja.
Ha régi könyvet látunk, azokra az emberekre is gondolunk, akik előttünk olvasták, forgatták őket. Róluk is kaphat információt a látogató. Sok könyvben ott találjuk a könyvtár alapítójának, Szily János (1735–1799) püspöknek a bejegyzését, egy 1628-ban megjelent héber-káld-szír szótár a tudós Bél Mátyás (1684–1820) könyvtárából került Czuppon Györgyhöz (1755–1820), a szentírástudomány neves professzorához, aki számos kötettel gyarapította az állományt. Egy kétkötetes Bibliát, amelyet Robert Estienne adott ki 1557-ben, Faludi Ferenc (1704–1779) jezsuita költő ajándékozott a könyvtárnak.
Az Egyházmegyei Könyvtár Bibliáiból válogatott kiállítás, amellett, hogy gyönyörködtetni akar és rá kívánja irányítani a figyelmet a könyvtár elődeink által összegyűjtött értékeire, a bemutatással arra is törekedett, hogy a látogatók minél többet megtudjanak a Bibliáról, s ezzel kedvet teremtsen olvasásához, mert ismerete mindennapjaink, keresztény kultúránk és vallási életünk elengedhetetlen része.
