Cikkek listázása

Szentírás-kiállítás Szombathelyen

Lelki kincsünk, a Szentírás

Szerző: Horváth István Sándor

Fotó: Horváth István Sándor

A Biblia Évében sorra kerülnek le az egyházi könyvtárak könyvespolcairól a bibliaritkaságok, hogy a látogatók kiállításokon ismerkedhessenek meg velük, s rajtuk keresztül minél többet megtudjanak a Szentírás történetéről. Az eddig féltve őrzött és a kíváncsi szemek elől elzárt bibliakiadások a nagyközönség számára is láthatóvá válnak, remélhetőleg nem csak egyetlen esztendőre. Sokak számára talán csak kultúrtörténeti értéket jelentenek a könyvek könyvének e kötetei, de a hívő ember számára egyúttal a lelki élet kincsesháza és Isten üzenete tárul fel a Bibliában. Interjúnkban Dobri Máriát, az Egyházmegyei Könyvtár vezetőjét, a szombathelyi szentírás-kiállítás rendezőjét kérdeztük.
– Mikor nyílt a kiállítás?

– 2008 májusa óta látogatható Szombathelyen, a püspöki palota alsó szintjén, a Székesegyház felőli oldalon, a Sala terrenában az a kiállítás, amelyen az Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményéből válogatott régi és ritka Bibliákat és a Szentírás történetéhez kapcsolódó könyveket láthatnak az érdeklődők. Az első hónapban mintegy 1800 látogató tekintette meg a kiállítást.

– Mivel találkozhatnak a látogatók?

– A négy részre tagolt kiállítás bemutatja Palesztínát, azaz azt a helyet, ahol a bibliai események történtek. A látogatók megismerkedhetnek a Biblia írás- és szövegtörténetével, a magyar nyelvű bibliafordításokkal, végül a különböző századokban megjelent Bibliákon keresztül a Szentírás könyvkultúrájával. A tárlókban kiállított könyvek mellett olvasható szövegek tájékoztatnak a Biblia keletkezéséről, történetéről, a különböző fordításokról, a magyar kiadások, fordítások hátteréről, a kiállított Biblia könyv- és nyomdászattörténeti vonatkozásairól is. Reméljük, hogy mindezek segítségével a kiállítás még jobban elmélyíti a Szentírással kapcsolatos ismereteket.

– Hogyan jelennek meg a bibliai helyszínek?

– A bibliai események környezetét régi térképek és metszetek ismertetik. Sebastian Münster (1488-1552) német humanista tudós a föld országait tárgyaló könyvében (Basel, Henricpetrin, 1569.), vagy a Geografia Sacra (Paris, Sebastian Cramoisy, 1641.) térképatlaszban Jeruzsálem látképét és térképét láthatják. Nicolaus Sanson (1600-1667) francia térképész az Ó- és Újszövetség helyeit bemutató atlaszában (Amszterdam, Wittstein, 1711.) Szent Pál apostol missziós útjait követhetik nyomon. A Szentföldön a régészeti kutatások a 18. században kezdődtek meg, ekkor alakult ki a bibliai régészet tudománya, amelynek néhány korabeli, metszetekkel illusztrált kiadványa is látható a tárlókban.

– Melyek a kiállítás legrégebbi darabjai?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>