Cikkek listázása

A bejegyzett élettársi kapcsolatról

„Veszélyes támadás a család ellen”

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

A múlt év decemberében elfogadta az Országgyűlés a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, amely számos területen ad eddig csak a házastársakat megillető jogokat az élettársi kapcsolatban élő, akár egynemű pároknak is. A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt két nagykorú személy kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban szeretne élni. (Kiskorú személy a gyámhatóság előzetes engedélyével sem élhet ezzel a lehetőséggel.) A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálással a kapcsolatban élők között is vagyonközösség alakul ki. A törvény ugyanakkor a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe, és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, vagy ha az élettársak házasságot kötnek, valamint ha a két ember megszünteti a kapcsolatot. A törvény szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésekor a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Európa szinte valamennyi államában évről évre kevesebben kötnek házasságot. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, hogy Magyarországon az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, a 2001-es adatok szerint ez az arány 9,5 százalékra, 2005-re pedig tíz százalék fölé emelkedett. Ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Erre a tendenciára utalás történt a törvényjavaslat általános indoklásában is.
Hámori Antal állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának köztestületi tagja az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának megkeresése kapcsán a törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) alkotmányjogi határairól többek közt azt írta, hogy „a javaslat általános indokolásában szereplő tendencia, az élettársi kapcsolatok növekedése nem ok arra, hogy az állam – például a „bejegyzett élettársi kapcsolat” elismerésével, támogatásával – a házasság intézményét aláássa, tovább gyengítse, alapvető erkölcsi értékeket még inkább elhomályosítson. Ellenkezőleg: a kedvezőtlen változások éppen azt indokolják, sőt kifejezetten szükségessé teszik, az Alkotmány 15. paragrafusa alapján is megkövetelik, hogy az állam az Alkotmány 15. paragrafusa által védett házasság intézményét még jobban támogassa, erősítse, védelmezze (a józan észnek ez felel meg). A szóban forgó szabályozás viszont a házasság intézménye ellen hat, sérti az Alkotmány 15. paragrafusát, ezért alkotmányellenes – írta Hámori Antal.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>