Cikkek listázása

Isten csendjében megmaradni...

Szerző: Budai Éva

Fotó: Budai Éva

„Elhallgatni és
meghallgatni,
mások szelíd
szavára adni,
tanácsot
az Igéből kapni,
Isten-csendjében
megmaradni.”
Füle Lajos verssorai sokat megsejtetnek abból, micsoda megnyugvást, Isten tenyerébe simuló örömet nyújthat az öregkor, a nyugdíjas papi lét azoknak az időseknek, akik szent hivatásban, lelkipásztorokként szolgáltak az Úr szőlőjében évtizedeken át.
De micsoda évtizedeken át! Az egyházüldözés, a megkísértések évtizedeiben, amikor keménység és erő is kellett a hit mellé, hogy a bűnös, fortélyos szándékkal közelítő állami beszervezésekkel szembe tudjon szegülni a pap. És mint tudjuk, aki megcselekedte ezt, annak miféle testi-lelki megfenyítéseket, hátratételeket kellett elszenvednie, hogy küldetését beteljesíthesse. Az egykori, templomfalak közé kényszerített, megnyomorított Egyház ma már idős, beteg papjai immár Veszprémben is méltó körülmények között, megbecsülésben, szerető gondoskodásban tölthetik öreg napjaikat. Az egyházmegye Szent Ferenc Papi Otthonában, a veszprémi várban jelenleg hat atya él. Átlagéletkoruk magáért beszél: 84 év. Többségében a 90-es évek végén, ketten 2000 után költöztek be az idősotthonba.

Sennyei püspök hívta meg a ferenceseket

Az intézmény nevében az egykori alapító atyáknak, a kolduló szerzeteseknek, a szalvatoriánus, majd marianus ferenceseknek emlékét őrzi, akiknek évszázadokon át itt volt a kolostoruk. Az épületegyüttes történeti előzményeit az Ozolyi Flórián és Schwarz Szilveszter ferences atyák által írott krónikákból ismerjük, melyek a kolostor és templom Historia Domusában maradtak fenn. Ebből kiderül, hogy a hitélet ínséges állapota, a hívek gondozásának megsokasodott feladata, és a török idején megfogyatkozott papság láttán Sennyey István püspök hívta be a ferences szerzeteseket először Veszprémbe, s az 1600-as évek végén maga gondoskodott a kolduló barátok otthonáról, az egykori Gorup Péter-féle házat vásárolta meg nekik 1300 forintért, s a volt gyalogos hadnagy, Vaszari Ádám házát is. Így köszönve meg abbeli érdemeiket is, hogy a korábbi ragályos járvány idején „a lelkek üdvössége iránti szeretetüket még életük felajánlásával is készek voltak megmutatni”. Majd később a két ingatlan között elhelyezkedő harmadik házat is megvásárolták, s e három épületrészből alakult ki azután a kolostor és a templom.

A ferencesek igénytelensége, szegénysége épülésére vált a település lakóinak, akik evangéliumi életüket látva, szívesen segítették őket a megélhetésben. 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején Heister császári csapatai a kuruccá vált veszprémi várat is feldúlták, felégették, s ekkor elpusztult a ferencesek rendháza és temploma is. Később az épület helyén újabb rendházat építettek. Az új, barokk stílusú templom 1730-ra készült el a rendházzal egyetemben. Az építkezést a tartományfőnökség, a püspök, a kanonokok és a helybéli arisztokraták hathatós támogatásával hajtották végre. Ekkor a kolostor konventi rangot kapott. Az épület azonban csakhamar ismét szűknek bizonyult, így Koller Ignác püspök támogatásával tovább bővítették 1773-ban. Ekkor került a kolostor bejárata fölé az a ma is olvasható felirat, mely a ferences szegénységben az isteni gondviselésbe vetett bizakodást fejezi ki: PROVIDENTIAE DIVINAE SACRUM.

A kolostor az 1950-es államosításokig működött, majd ezután a Zöldért irodáit költöztette be ide a „szocialista hatalom”. A veszprémi püspökség Szendi József megyés püspök kezdeményezésével 1982-ben alapította meg a Szent Ferenc Papi Otthont a volt ferences rendházban (annak teljes felújításával) az idős, beteg, munkaképtelen papok részére. Az otthon ünnepélyes átadására, megáldására 1984. április 23-án került sor dr. Lékai László bíboros vezetésével, magas rangú egyházi méltóságok és az akkori világi vezetők jelenlétében. Az épületben 14 személy számára alakítottak ki lakást. Mindegyikhez tartozik mosdófülke zuhanyozóval és illemhellyel, és központi fűtéssel ellátott a templom is. Az intézménynek van háziorvosa is, aki kéthetenként vizsgálatot tart a lakók körében, de szükség esetén bármikor ki is hívható. A lakók a gondozásért tartásdíjat fizetnek (nyugdíjuk 80 százalékát). Az intézmény idősek szociális otthonaként működik 1997-től, s a lakók után állami normatívát kap a fenntartó érsekség.

A 100 éves atya sorsfordulói

Az idős papok minden reggel együtt miséznek az otthon kápolnájában, ezen alkalmakra érkeznek világi hívek is. Itt tartják meg minden hónap 13-án a fatimai áhítatot is. Megünneplik egymás jubileumait, a születés- és névnapokat. Az érsekségtől karácsonykor, húsvétkor a megbecsülés jeleként ajándékokat kapnak. Hozzátartozóik rendszeresen látogatják őket. A reggeli, ebéd, vacsora az ebédlőben mindig összegyűjti őket. Van, aki ebéd után lepihen, van, aki inkább a sétát választja. Az otthonban lakik az alapító, az idén 87 éves dr. Szendi József érsek is, s hama­rosan különösen jeles eseményt fognak ünnepelni: az otthon legidősebb lakója, Szalai József atya február 22-én tölti be 100. életévét.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>