Három nemzet képviselői Brezjében
Sebeket gyógyító zarándoklat
Szerző: Bókay László
A történelem viharai elültek, a földrajzi területet felosztották, olaszok kerültek osztrák földre, szlovénok és olaszok vágtak ketté várost, s lett így valaki ennek, vagy maradt annak az országnak a lakója… A háborúskodás megszűnt, de a harcok, ellentétek emléke az emberek szívében nyomot hagyott. Huszonhat esztendővel ezelőtt az udinei érsek, Alfredo Battisti létrehozta a népek zarándoklata nevet viselő kezdeményezést, hogy a vasfüggöny által elválasztott három népet, a friuliakat, a karintiaiakat és a szlovénokat kibékítse egymással.
Az érsek úgy gondolta, hogy a népek közös zarándoklatával talán ezeket az ellentéteket, rossz emlékeket feledtetni lehet. Azóta minden évben az egyik ország területileg illetékes püspöke zarándoklatra hívja e három nép által lakott terület katolikusait.
„Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétôl?”
2008-ban, augusztus 23-án a szlovéniai Brezjébe indulnak zarándoklatra a karintiaiak, a szlovénok és friuliak. Az idei találkozó mottója: Találkozás a hittel, a barátság és testvériség kifejezése. Három nép zarándokol el – az udinei és goriziai (Olaszország), a ljubjanai, a maribori és a koperi (Szlovén), valamint a klagenfurti és grazi (Ausztria) püspökség hívei –, hogy felkeressék azt a szentélyt, ahol II. János Pál pápa is imádkozott egykor. A zarándoklat témája ebben az évben: Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? (Róm 8,35) lesz.
Ebben az évben – írja az érsek – a Madonnának az előtt a képe előtt fogunk imádkozni, ahol 1996-ban II. János Pál pápa imádkozott, amikor először látogatott Szlovéniába. A zarándoklat témája: „Szent Pál apostol tanúsága nyomán járunk, akinek ebben az évben ünnepeljük születése 2000. évfordulóját. Ő képes volt arra, hogy a régi világgal szakítson, hogy elhagyja Krisztus biztatására a bűnök útját, s elinduljon az Igazság felé vezető úton.” Az érsek kéri a hívő zarándokokat, hogy imádkozzanak azért, hogy az Egyház olyanná váljon, amilyennek Pál apostol akarta látni: legyen mindenkié, legyen nyitott, befogadó, hűséges az Istenhez és figyelmes az emberekhez. Hogy egyesítse minden határon átívelve az emberiséget (szerencsések vagyunk – teszi hozzá –, hogy számunkra már leomlottak a határok), és a megosztottság között mindenhova el tudja juttatni Isten békéjét.
Mária, segíts!
A brezjei Szent Vid-bazilika altemplomának Miasszonyunk-kápolnájában található a Segítő Mária-kegykép, melyről 1863-ban jegyezték fel először, hogy az előtte elmondott ima meghallgatást nyert. Ettől kezdve zarándokok sokasága kereste fel a kegyhelyet, mígnem túl kicsinek bizonyult az akkori kápolna.
A ma is látható templomot 1889-ben kezdték építeni, s 1900-ban szentelték fel. II. János Pál pápa 1988-ban bazilika rangra emelte, nyolc évvel később, 1996-ban pedig maga is felkereste a szlovénok híres Mária-kegyhelyét. A Szentévben, 2000-ben teljes búcsú nyerhettek a zarándokok a brezjei bazilikában. A Miasszonyunk-kápolna egyik térdeplője fölött olvasható felirat szerint ez a hely a szlovénok lelki értelemben vett fővárosa, ugyanakkor Brezje a közeli üdülővárossal, a szlovén Alpokkal körülölelt Bleddel együtt Szlovénia egyik leggyönyörűbb helye. A brezjei szentélyt „Miasszonyunk, keresztények segítője” titulusra szentelték, a szlovének között népszerű neve pedig: „Marija, Pomagaj”, azaz „Mária, segíts”.
A csodatevő kegykép Leopold Lazer szlovén festő műve, aki 1809-ben, a francia megszállás idején börtönben senyvedett, s megfogadta, hogy megfesti a Segítő Mária képét, ha visszanyeri szabadságát. A fogadalomtételt követően hamarosan kiszabadult a börtönből, s megfestette a képet, amelyet ma oly nagy tisztelet övez.
A zarándokok célpontja 2007-ben Millstattban az 1070-ben alapított apátság volt, 2006-ban pedig az udinei érsekséghez tartozó Lussari város Mária-szentélye.
