Cikkek listázása

A Bécsi Magyar Katolikus egyházközség életéről

Egy élő és sokoldalú közösség

Szerző: Reviczky Katalin

Augusztus 30-án a Szent István-ünnep tiszteletére ismét birtokba veszik a magyarok a bécsi Stephansdomot. A 11 órai ünnepi szentmise főcelebránsa dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök. A magyar egyházközséget felkereső külföldi magyarok ismét látványos történelmi ünnepről, a hagyomány folytatásáról gondoskodnak. Jó alkalom ez kicsit elmélkedni a bécsi magyar jelenlétről.
Az osztrák főváros magyar vonatkozásai egyidősek európai történelmünkkel. A kelet-nyugat közötti kereskedelmi útvonal Bécs keleti csücskében, az Ungarngassen közelítette meg a fővárost, innen az utcanév eredete is. Állítólag ezen a ponton állt meg kelet felé mutatva később a rettegett Metternich, és azt mondta: Itt kezdődik a Balkán! A „magyar”-elővárosba a „magyar”-kapun keresztül lehetett bejutni. Itt állt az első fából épült templom is, melyet Szent István építtetett védőszentje, Szent István vértanú tiszteletére, az itt letelepült magyarok számára. Bár mindezt hivatalos okmány nem igazolja, a tények összecsengenek, hiszen tudjuk, hogy Szent István zarándokházak létesítésével gondoskodott a Rómába, Jeruzsálembe, Konstantinápolyba utazó vagy ott élő magyarokról.

Hogy ez a fatemplom volt-e a Steffl elődje, nem igazán dokumentálható, tény azonban, hogy 1000-1100 körül, 400 évvel a római kori Vindobona letűnése után már létezett egy település a Steffl-közeli Ruprechtskirche környékén. Bécs nevének első írásos említése pedig magyar összefüggést mutat, mint azt a 881-ből származó „Salzburgi Annale”-k dokumentálják: primum bellum cum ungaris ad weniam, vagyis már annak idején is gondoskodtunk harcias hírünk megalapozásáról a nagyvilágban. Az is tény, hogy a magyarok tiszteletére készült alkotáson, Johann Achammer bécsi harangöntő török ágyúgolyókból öntött mesterművén, a Steffl Pummerin nevezetű nagyharangján – amely 1712-ben szólalt meg először – Szent Józsefet ábrázoló domborműdíszítés látható, rajta a magyar és cseh címerrel. Konkrét adat továbbá, hogy egy Bécsben élő magyar lelkész 1522-ben egy Szombathely közeli egyházi birtok javadalmából támogatást kapott megélhetéséhez.

A bécsi katolikus magyar egyházközösséget Kolonits Zsigmond érsek alapította meg, a hivatalos megerősítését pedig Mária Terézia foglalta írásba 1722-ben. A bécsi magyar kapucinus barátoknak kötelező volt magyarul mondani a vasárnapi misét, prédikálni, magyar énekeket énekelni és Szent István-napi ünnepet rendezni. A magyar egyházközség anyagi támogatásáról kezdettől fogva a bécsi érsekség gondoskodott. Eleinte a kapucinusok, majd a Kärntnerstrassen álló Máltai templom fogadta be a magyarokat, 100 év óta pedig a Német Lovagrend temploma. Vajon miért éppen ez? Talán, mert Árpád-házi Szent Erzsébetnek lett szentelve, akit az osztrákok Türingia-i Szent Erzsébetnek hívnak?! A Nagy Lajos-féle aranyozott Szent István-karereklye, a Szent Erzsébet-vonatkozás, a Steffl és az érsekség közelsége mindenesetre élő összefüggés és elég ok e kapcsolathoz.

A Szent István-napi magyar mise – melynek megünneplése augusztus utolsó szombatján a magyar egyházközség feladata – 1991 óta hagyomány. Ilyenkor látható a Szent István-ereklye, amely az idén még egy rövid körmenetre is megy a főoltár és a máriapócsi oltár között. Ilyenkor megtelik a 3000 főt befogadó Steffl, de a körülötte lévő tér és az érsekség udvara is az ausztriai magyar zarándokcsoportokkal. Jönnek a felvidéki és erdélyi magyar közösségek, is és sokan érkeznek Magyarországról is. A misét mindig magyar püspök celebrálja. Járt már itt Tempfli József nagyváradi püspök, a kalocsai érsek, de Erdő Péter bíboros-prímás is –, hogy csak néhány kiemelkedő személyiséget említsünk.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>