A Bécsi Magyar Katolikus egyházközség életéről
Egy élő és sokoldalú közösség
Szerző: Reviczky Katalin
Hogy ez a fatemplom volt-e a Steffl elődje, nem igazán dokumentálható, tény azonban, hogy 1000-1100 körül, 400 évvel a római kori Vindobona letűnése után már létezett egy település a Steffl-közeli Ruprechtskirche környékén. Bécs nevének első írásos említése pedig magyar összefüggést mutat, mint azt a 881-ből származó „Salzburgi Annale”-k dokumentálják: primum bellum cum ungaris ad weniam, vagyis már annak idején is gondoskodtunk harcias hírünk megalapozásáról a nagyvilágban. Az is tény, hogy a magyarok tiszteletére készült alkotáson, Johann Achammer bécsi harangöntő török ágyúgolyókból öntött mesterművén, a Steffl Pummerin nevezetű nagyharangján – amely 1712-ben szólalt meg először – Szent Józsefet ábrázoló domborműdíszítés látható, rajta a magyar és cseh címerrel. Konkrét adat továbbá, hogy egy Bécsben élő magyar lelkész 1522-ben egy Szombathely közeli egyházi birtok javadalmából támogatást kapott megélhetéséhez.
A bécsi katolikus magyar egyházközösséget Kolonits Zsigmond érsek alapította meg, a hivatalos megerősítését pedig Mária Terézia foglalta írásba 1722-ben. A bécsi magyar kapucinus barátoknak kötelező volt magyarul mondani a vasárnapi misét, prédikálni, magyar énekeket énekelni és Szent István-napi ünnepet rendezni. A magyar egyházközség anyagi támogatásáról kezdettől fogva a bécsi érsekség gondoskodott. Eleinte a kapucinusok, majd a Kärntnerstrassen álló Máltai templom fogadta be a magyarokat, 100 év óta pedig a Német Lovagrend temploma. Vajon miért éppen ez? Talán, mert Árpád-házi Szent Erzsébetnek lett szentelve, akit az osztrákok Türingia-i Szent Erzsébetnek hívnak?! A Nagy Lajos-féle aranyozott Szent István-karereklye, a Szent Erzsébet-vonatkozás, a Steffl és az érsekség közelsége mindenesetre élő összefüggés és elég ok e kapcsolathoz.
A Szent István-napi magyar mise – melynek megünneplése augusztus utolsó szombatján a magyar egyházközség feladata – 1991 óta hagyomány. Ilyenkor látható a Szent István-ereklye, amely az idén még egy rövid körmenetre is megy a főoltár és a máriapócsi oltár között. Ilyenkor megtelik a 3000 főt befogadó Steffl, de a körülötte lévő tér és az érsekség udvara is az ausztriai magyar zarándokcsoportokkal. Jönnek a felvidéki és erdélyi magyar közösségek, is és sokan érkeznek Magyarországról is. A misét mindig magyar püspök celebrálja. Járt már itt Tempfli József nagyváradi püspök, a kalocsai érsek, de Erdő Péter bíboros-prímás is –, hogy csak néhány kiemelkedő személyiséget említsünk.