Cikkek listázása

Kárpát-medencei fiatalok zarándokoltak II. János Pál pápa szülővárosába

Az év minden napjára jut egy biztatás

Szerző: Farkas P. József

A wadowicei születésű, szent életű pápa emlékét Magyarországon is ápolják. Számos intézmény viseli már a nevét, és sorozatosak a megemlékezések, akciók, jótékonysági rendezvények is, melyeknek eszmeiségét Karol Wojtyla életműve kínálja. Ennek a megszámlálhatatlanul sok mementónak élő részét képezte az a történelmi vetélkedő is, melyet Totus Tuus (Egészen a Tiéd – II. János Pál jelmondata) címmel hazai és határon túli középiskolások számára hirdetett meg a Lakitelek Népfőiskola.
A versenyre egy híján száz Kárpát-medencei középiskolás közösség nevezett be. Közülük huszonkilenc csapat jutott be az elődöntőbe és tizenkettő a döntőbe. Az izgalmas vetélkedőt a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Líceum Majláth nevű csapata nyerte. Második helyen a szombathelyi (Premontrei) Szent Norbert Gimnázium, míg a harmadikon a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum Beatus Eusebius, azaz Boldog Özséb nevű csapata végzett. A díjátadások kapcsán jelentette be Lezsák Sándor: az első három helyezett, valamint a kalocsai és a nyárlőrinci csapat tagjai és felkészítő tanáraik külön jutalomként júniusban részt vehetnek egy háromnapos zarándokúton.

Június 18-án, kora hajnalban kelt útra a kis csapat, hogy határokon átkelve eljusson Karol Woytila, azaz II. János Pál pápa szülővárosába.

Az első nap estéjén a hosszú úton megfáradt zarándokokat a wadowicei sarutlan karmeliták kolostorában szállásolták el. A város fölötti magaslatra emelt hatalmas épületegyüttest ma is szerzetesek lakják. A leleményes barátok kitalálták: a rend bevételeit gyarapítják, ha szállást adnak a híres zarándokhelyre évente ellátogató százezreknek. A szerzetesi cellákból átalakított egy- és kétágyas szobák berendezése rendkívül egyszerű, szinte puritán, mégsem kelt senkiben hiányérzetet. (II. János Pál pápa maga is fontolgatta, hogy belép a Kármelbe, erre élete során többször is utalt – a szerző.) Rövid pihenő után onnan indult a népes csapat a szent életű egyházfő szülőházában berendezett múzeum és a szomszédos székesegyház megtekintésére. A templomtól alig száz lépésnyire még ma is működik az a híres cukrászda, ahol a világhírű wadowicei krémesek készülnek, melyekből egy alkalommal kereken tizenhetet evett meg az akkor még gimnazista Karol Woytila – legalábbis a személyéhez fűződő számos legenda egyike szerint. Akár legenda, akár valóság, a Szentatya rekordját azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalnia. (A wadowicei krémes egyébként valóban rendkívül finom, bár méreteit tekintve némiképp elmarad a mienktől.)

Másnap reggel a kis csapat misével kezdte a napot a helyi székesegyházban. A szentmise után Bagi Ferenc lakiteleki plébános megszentelte a zarándokok helyben vásárolt kegytárgyait, akik még gyorsan vásároltak egy-két dolgot, buszra ültek, és irány Krasznahorka-váralja! A magas hegytetőre épült „büszke vár” alatt Szarka István polgármester fogadta az érkezőket.

A helyi múzeum megtekintése után a társaság a Vas grófhoz címzett vendéglőben eredeti bryndzové háluski-val (tejfölös-juhtúrós nokedlival) csillapította éhét. Ebéd után várnézés következett, majd újfent buszra szálltak és elindultak Kassa irányába.

Kassát az 1900-as évek elején alig negyvenezren lakták. Akkor még a népesség több mint nyolcvan százaléka magyar volt. Rákóczi és Márai városa ma negyedmilliós lakossággal büszkélkedik. Közülük kilencezren vallják magukat magyarnak.

A történelmi belvárosban Kollár Péter, a helyi Thália Színház igazgatója kalauzolta a társaságot. A dómnál Pásztor Zoltán püspöki helynök és Szerencsés János főkonzul vette át az irányítást. A zarándokok a Rákóczi család kriptájában megkoszorúzták a nagy fejedelem sírját, még „bámészkodtak” kicsit a monumentális épületben, aztán megint busz, megint utazás…

Előbb Dobóruszka, onnan a kettévágott falu, Kis- és Nagyszelmenc felé vették az irányt. A szlovák-magyar határ átlépése előtt még lerótták kegyeletüket a borsi Rákóczi-kastélyban, majd ettek-ittak a Tokaj-hegyaljai Mád plébánosának, Darvas László kanonoknak a borospincéjében, ahonnan este kilenc után elindultak hazafelé a háromnapos zarándokútról.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>