A kormány nemzetközi szerződést sértett
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette
Szerző: B.L.
Az előző években az egyházi iskolák nem részesültek teljes körűen az önkormányzatoknak megállapított normatívákból és egyéb támogatásokból. (Egyéb támogatásként kapták például az önkormányzatok az egyszeri és tartós bérkiegészítést.) Az egyházi fenntartású iskolák működőképességük biztosítása érdekében a pedagógus- és az egyéb alkalmazotti létszám csökkentésére kényszerültek. A 2004. és a 2005. évi béremelés hatása ismét létszámleépítésre, valamint a dolgozóknak adható adómentes juttatások megvonására kényszerítette az egyházi fenntartókat.
Évek óta folynak a tárgyalások az állam és az egyházak között az egyházi kiegészítő támogatás számításának módszeréről, de megállapodás mindeddig nem jött létre, mert az állam az egyházak valamennyi javaslatát elutasította, véleményét felülbírálja. Az elkészített kormányrendelet-tervezet – a kiegészítő támogatás számításának módjáról – az Állami Számvevőszék június elején nyilvánosságra hozott jelentése szerint nem az egyházfinanszírozási törvény előírásának, az érintett egyházakkal történő egyeztetésnek megfelelően került megfogalmazásra. A 2005-2006 évi időszakban a számítás egyes fő tételeinél eltérőek voltak az álláspontok a kiegészítő támogatás összegének meghatározásában, a tervezett és tényleges adatok közötti eltérések rendezésében. A jelentésében az ÁSZ miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást szorgalmazott „a mutatkozó anomáliák miatt”, amely csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezután közleményben tudatta: „Az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt, és amelyen az alkotmánybírósági döntés után sem kell változtatni… Az indoklás szerint az egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót. A változás csak technikai jellegű, mivel a költségvetésről szóló törvény különbözteti meg az említett módon a fenntartók részére folyósított összegeket.”
Semjén Zsolt elképesztőnek nevezte az oktatási tárca reagálását, mely szerint nincs a minisztériumnak jogalkotási feladata, s nincs a határozatnak költségvetési vonzata. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság közoktatási normatívákról szóló döntése egyértelműen rámutatott, hogy alkotmányellenes, törvénysértő, nemzetközi szerződésbe ütköző egyházellenességet folytat a jelenlegi kormány. A Hiller István vezette oktatási tárca egyfajta kultúrharcos attitűdtől vezérelve, egyházellenes hevületében oda jutott, hogy nemcsak az egyházak és az ellenzéki pártok észrevételeit, módosító javaslatait söpörte le, hanem az Állami Számvevőszék s most az Alkotmánybíróság megállapításait is. A KDNP elnöke felszólította a kormányt, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor fizesse ki – visszamenőlegesen is – azt az összeget, amivel az egyházi fenntartású intézményeknek tartozik.
