Cikkek listázása

Interjú Császár István atyával

Aki életét adta hitéért

Szerző: Horváth István Sándor

A Brenner János-emlékév során talán az a kérdés hangzik el legtöbbször, hogy mikor várható az 50 évvel ezelőtt meggyilkolt káplán boldoggá avatása. Sokan abból a feltételezésből indulnak ki, hogy bizonyára mindjárt a halála után megkezdődött az eljárás, de erre valójában csak az 1989-es rendszerváltozás után nyílt lehetőség. Az ügy folyamatáról és pillanatnyi állásáról Császár István körmendi káplánt, az egyházmegyei szakasz jegyzőjét kérdeztük, aki évek óta végzi a dokumentumok gyűjtését.
– Hol tart most János atya boldoggá avatása?

– Mindjárt az elején tisztázni szeretném, hogy az ügy még nem került ki Rómába, erre csak az egyházmegyei szakasz lefolytatása után kerül sor. Most tehát a boldoggá avatás egyházmegyei része zajlik Gyürki László posztulátor irányításával. Ennek megkezdését Konkoly István püspök 1999. október 3-án jelentette be a Jó Pásztor-kápolnában.

Azóta elkészült a teológiai szakvélemény Brenner János írásairól, lejegyzett prédikációiról és lelki naplójáról, valamint egy történész szakvélemény.

Mindeközben gondosan ügyelünk az eljárási szabályok pontos betartására. Az eltelt évek során levéltári kutatásokat végeztünk, hogy a nyomozás és a bírósági tárgyalások során keletkezett dokumentumokat feldolgozzuk. Az elmúlt hetekben például újabb – eddig ismeretlen – bírósági iratok kerültek elő, amelyek még értékelésre és feldolgozásra várnak.

Pillanatnyilag a tanúk kihallgatása folyik. Eddig közel száz személyt hallgattunk meg, akik Brenner Jánost közelebbről ismerték. Vallomásaik jegyzőkönyve már nagyon vaskos dokumentumot tesz ki.

– Mit kell még ezen kívül megvizsgálni az egyházmegyei eljárás során?

– A boldoggá avatás egyik feltétele, hogy a hívek körében jelen legyen az életszentség híre (fama sanctitatis), és hogy megfelelő tiszteletben részesüljön az illető. Ezek meglétére is kiterjed az eljárás.

János atya esetében már közvetlenül a szörnyű eset után elterjedt az a vélemény a hívek körében, hogy az akkori egyházellenes hatalom ölette meg a fiatal papot, akinek buzgósága és hite miatt kellett meghalnia. Tisztelete kezdetben elsősorban Rábakethelyen és környékén terjedt annak ellenére, hogy a hatóságok igyekeztek ezt az emberek megfélemlítésével megakadályozni. Napjainkra országosan is ismertté vált személye, hiszen az ország távolabbi pontjairól is kapunk értesítéseket, hogy magánszemélyek és imacsoportok rendszeresen fohászkodnak boldoggá avatásáért.

Ezzel kapcsolatban fontos azt is megjegyezni, hogy a boldoggá avatási eljárás ideje alatt nem szabad Isten szolgáját, Brenner Jánost olyan tiszteletben részesíteni, amely csak az oltárra emelt szenteknek és boldogoknak jár. Nem lehet például glóriával a feje körül ábrázolni. Eddig nem értesültünk olyan esetről, hogy bárhol nem megengedett nyilvános tiszteletben részesítették volna Brenner Jánost. Erre törekszünk a jövőben is, hiszen a mértéktartó tisztelet segíti az ügyet.

– Lehet-e őt vértanúként tisztelni?

– A rábakethelyi plébánia hívei a kezdetektől fogva olyan vértanúnak tartják őt, aki hitéért és lelkipásztori buzgóságáért halt meg. A mindmáig ismeretlen tetteseket az a cél vezethette, hogy a katolikus hitéhez ragaszkodó és papi hivatását hűségesen teljesítő pap meggyilkolásával megakadályozhatják a virágzó hitélet további fellendülését.

De ez „csak” az emberek vélekedése. Annak hivatalos megállapítása ugyanis, hogy valóban vértanú volt-e vagy sem, a Szenttéavatási Kongregáció feladata az ügy római szakaszában. Ők vizsgálják meg azt, hogy megvannak-e a vértanúság jellemzői. Pillanatnyilag tehát nem szabad János atyát a prédikációkban vértanú szentként magasztalni, vagy vértanúk miséjét mondani az ő nevének említésével.

– Említette, hogy a tettesek kilétét még mindig homály fedi. Keresik-e őket, és lehet-e valamit tudni a bűncselekmény indítékáról?

– A boldoggá avatásnak nem célja a tettesek keresése vagy elítélése. 50 év eltelte után erre amúgy is kevés volna az esély. Ezt a korabeli bírósági tárgyalások megtették, pontosabban nem tették meg.

Az indíték kérdése viszont érdekes. Mi vezethette a gyilkosság kitervelőit és végrehajtóit? A rendőrségi, illetve bírósági verziók annak idején a következők voltak: Először azt gondolták, hogy valami nőügy, féltékenység lehet a háttérben. Ezt a bíróság nem tartotta megalapozottnak, tehát elvetették. Ezután úgy gondolták, hogy rablásról, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményről van szó, azaz pénzt akart szerezni a tettes. Ezt a lehetséges indítékot is megalapozatlannak ítélte a bíróság és elvetette, mert a plébánián nyoma sem volt erőszakos behatolási kísérletnek. A harmadik változat szerint a tettest személyes bosszú vezette. T. Ferenc azért ölte meg a papot, mert a testvére, T. János papnak ment. A bíróság ezt is kevésnek találta egy ilyen súlyos bűncselekmény elkövetéséhez.

Mindhárom indok tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy az igazi indíték ne derüljön ki. Mi lehetett ez? A vallás, a hit, a pap elleni gyűlölet. János atya ugyanis buzgón végezte a hitoktatást, törődött a gyerekekkel és a fiatalokkal, és minden lelkipásztori feladatát nagy lelkesedéssel végezte. Tevékenysége és a hitélet felvirágzása nem tetszett a rendszernek, ezért meggyilkolták.

– Szükséges-e az eljárás sikeréhez valamilyen csoda, illetve csodás gyógyulás, amely az ő közbenjárására történt?

– Mivel Brenner János – meggyőződésünk szerint – vértanúhalált halt, ezért a boldoggá avatáshoz nem kell csoda, mint ahogy például a tavaly szeptemberben oltárra emelt Salkaházi Sára esetében sem kellett. Ez egy kicsit egyszerűsíti és talán rövidíti is az eljárást.

– Ha az említettek megtörténnek, mi lesz a következő lépés?

– A tanúk kihallgatása és a szükséges dokumentumok elkészítése után a teljes anyagot olasz nyelvre fordíttatjuk, és így küldjük Rómába a Szenttéavatási Kongregációhoz. Ettől kezdve még néhány évre kell számítani, hogy befejeződhessen az eljárás, amelynek sikeréhez továbbra is kérjük a hívek buzgó imáját.

– Befejezésül említene néhány példát arra, hogy az imádságon kívül miben mutatkozik meg Brenner János atya tisztelete?

– Több magyar, illetve német nyelvű könyv jelent már meg János atya életéről és vértanú sorsáról. Pogányok idején címmel pedig egy film készült róla, amelyet a televízióban többször is bemutattak már. Verseket, énekeket és színdarabot (Magyar Tarzíciusz) írtak róla, amelyek életének példáját állítják elénk. Most is készül egy fiataloknak szóló zenés darab, amely igazi meglepetése lesz a Brenner János-emlékévnek, de ez még maradjon titok.

Ezen kívül sok művészt is megihletett az ő személye, akik közül először is Kisléghi Nagy Ádámot kell megemlítenünk, aki csodálatos portréképet készített róla, de Károlyfi Zsófia és Jobbágy Ferenc is készített János atyáról festményt. Ne felejtsük ki továbbá Szeifried Zoltán és Csuka László grafikusokat, akik egy-egy képsorozattal dolgozták fel a fiatal pap életét.

1982-ben a szombathelyi ferences templom gyóntatófolyosóján egy színes üvegablakot helyeztek el. A zalacsébi templomban szintén látható egy János atyát ábrázoló üvegablak. A lengyelországi Krakkóban, az Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájának mozaikképen is szerepel Brenner János.

Sokáig lehetne még sorolni a különféle művészeti ábrázolásokat, de a felsorolás helyett inkább azt ajánlom, hogy mindenki tekintse meg ezeket egy zarándoklat alkalmával személyesen. Rábakethelyen és Szombathelyen kiállítások mutatják be ezeket. Részletesebb információkat a www.brennerjanos.hu internetes oldalon lehet erről találni.

Végül arra kérem Brenner János tisztelőit, hogy imádkozzanak boldoggá avatásáért, valamint papi hivatásokért!

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>