Cikkek listázása

Visszatért régi helyére a történelmi műemlék: a debreceni piarista zászló

Istenért, hazáért, tudományért

Szerző: Kovács Ágnes

Fotó: Kovács Ágnes

Az emberiség több mint négyezer éve zászlókkal hirdeti üzeneteit, hitvallását, vele csatába indul, mögötte letérdel. A debreceni kegyesrendi római katholikus főgimnázium (Piarista Gimnázium) ifjúságának régi vágya teljesült 1907 májusában, amikor felszentelték az „Istenért, hazáért, tudományért!” jelszavakkal ékesített zászlójukat, a hazaszeretet és összetartás erejének szimbólumát, egymással szövetséget kötve, fogadalmat téve, hogy munkálkodásukat, életüket Krisztus ereje hassa majd át…
1722-ben a Szent Anna és a Varga utca sarkán egy nádfedeles házban kezdte meg működését a debreceni piarista rendház. A növekedés a jelenlegi Szent Anna-székesegyház, majd a Piarista Gimnázium felépülésével folytatódott, amely fontos szerepet töltött be Debrecen és Kelet-Magyarország kulturális életében. „Egy hivatalos kimutatás szerint Trianon előtt 24 gimnáziumot és 2 népiskolát tartott fenn a piarista rend. Egy 1941-es kimutatás szerint 12 gimnáziumban 5113 piarista diák, az 1948-as államosításkor 10 gimnáziumban 8000 tanuló tanult. Kiváló tanári gárda vezette a debreceni iskolát is. Szlopnyai Elek háromszor volt a rend provinciálisa, a volt gimnázium tanárai közül pedig heten töltöttek be igazgatói tisztséget.” (Vasváry József öregdiák Szent József Gimnázium évkönyve, 2007.)

A kommunista diktatúra az 1948–50-es államosítás során egyetlen tollvonással számolta fel az országban az egyházi intézményeket, így a híres debreceni Piarista Gimnáziumot is.

„1948 júniusában, az utolsó tanítási napon szokatlan folyamatos csengetéssel hívtak bennünket az udvarra, ahol igazgatónk bejelentette: iskolánkat államosították, így az oktatási tevékenység megszűnik. Bizonyítványunkat pár nap múlva a rendházban átvehetjük. Az 1943-as elsősökből tizenketten maradtunk az 1951-es júniusi érettségire, mint a Csokonai Gimnázium diákjai. Ebből nyolcan még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy emlékezhetünk régi tanárainkra, eltávozott osztálytársainkra és felidézhetjük a viharos nyolc évet.” (Bence Tamás „Piari” Szent József Gimnázium évkönyve, 2007.)

Az emléktáblát, a szobrot és az értékben ki nem fejezhető történelmi műemléket, a 100 éves piarista zászlót sikerült elrejteniük az iskola tanárainak, amely veszéllyel járt, hiszen a zongoramentésért Mándoki Ernő piarista énektanárt három hónap börtönbüntetésre ítélték. Az 1907-ben felszentelt piarista zászló a Szent Anna-templomban várta a megfelelő pillanatot, hogy visszakerüljön eredeti, „jogos” helyére.

A rendszerváltás után a volt piarista diákok szorgalmazták, hogy Debrecenben is legyen folytatása évszázados munkájuknak. A piarista rend azonban nem volt olyan helyzetben, hogy minden korábbi iskoláját újra beindítsa, Debrecenre sem maradt energiájuk. Így Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a Piarista Gimnázium jogutódjaként 1996-ban megalapította a Szent József Gimnáziumot, folytatva ezt az évszázados hagyományt. A „Szent József” névválasztással két szentre utalt: az alapító püspök atyára és Szent Józsefre, aki gondoskodott a felnövekvő Jézusról. Hozzájuk hasonlóan a katolikus iskoláknak is az a feladatuk, hogy vigyázzanak a fiatalokra, neveljék, teljes emberré formálják őket. Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója a piarista nevelési eszményt két latin szóban fejezte ki, amikor megszervezte iskoláit a szegény gyerekek számára: pietas et litterae, azaz erkölcs és tudomány. Az alapító főpásztor az iskola számára ennek a nevelési eszménynek a követését tűzte ki célul.

…fájdalmában nem szűnt meg, hanem növekedett…

Ez év szeptemberében, a híres piarista zászló 100 éves korában jött el a szent pillanat, amikor az épület újra egyházi tulajdonba került. Újraszentelésekor az öregdiákok nevében Várkövy Károly, a Piarista Diákkör Debreceni Tagozatának elnöke átadta a Szent József Gimnázium diákjainak az „Istenért, hazáért, tudományért!” jelmondattal ékesített zászlót a katolikus oktatás folytatásának jeleként.

A kommunista diktatúra államosítását, egyházüldözését sokan megszenvedték, de a lelket, a hitet nem lehet bezárni, lelakatolni, elkergetni… A kereszténység kétezer éve él, megannyiszor túlélve az üldöztetést, vértanúik vére által hitben megerősödve, fájdalmában nem szűnt meg, hanem növekedett.

A megújulásnak, a töretlenségnek is szimbóluma immár a 100 éves piarista zászló, amely a Svetits Intézetben szolgáló Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek tűfestéssel készült remekműve. Anyaga dupla fehér selyem, külső szélein gazdag rojtokkal és bojtokkal övezve. A festményre emlékeztető hímzés egyik oldalán Szűz Mária, Magyarország védelmezője látható a karján ülő és áldást osztó kis Jézussal, a másik oldalon Kalazanci Szent József tanítványai körében.

A képeket és a zászló széleit gazdag arany girlandok övezik magyar jellegű tulipános mintával. Maga a tűfestés és a pazar aranyhímzés különleges művészetről tanúskodik, ritkán, csak nagyobb munkáknál alkalmazták. Templomi kelmék, koronázási palástok, úri öltözetek és kellékek rámán kifeszítve készültek e technikával. Megfigyelhető az olasz-bizánci-germán hatás. A tűfestésre jellemző árnyékolásokat, színhatásokat sok fonallal, sok árnyalattal, az öltések nagyságának változtatásával, valamint egymásba öltéssel érték el.

A debreceni ifjúság ünnepe

A zászló különlegessége, hogy azt nemcsak a főgimnázium, hanem egész Debrecen ifjúsága magáénak érezte. 1907 májusában, a kétnapos zászlószentelési ceremónia után így ír erről az akkor már működő Debrecen Hetilap: „Az ünnepségeknek ragyogó külszíne bár sokáig emlékezetes marad, de bensőséget, valódi értéket mégis az a lelkesedés és érdeklődés kölcsönzött neki, amely a zászlószentelés felemelő ünnepélyének minden egyes mozzanata iránt megnyilvánult. Most az ünnepélyek lezajlásával konstatálhatjuk, hogy ez a zászlószentelés városunk ifjúságának nem egy széttagolt részéé, hanem az egész osztatlan, azokban a felséges jelszavakban, amelyeket a zászló selyme tartalmaz, egyesült ifjúság ünnepe.”

Az ünnepség során a zászlóanyai tisztségre a honleányi erényekben, jótékonyságban az ifjúság iránt megnyilatkozó szeretetben kimagasló gróf. Hardegg Jánosné gróf Erdődy Ilona úrnőt kérték fel. A helyi társadalom zászlószentelés iránti áldozatkészségét és rokonszenvét az a mesébe illő, gyönyörű menet mutatta, amely a megyeházától a templomig kísérte a zászlót. Negyvennyolcas honvédek csoportja és honvédzenekar vezette fel a zászlót, Debrecen testületeinek képviselői, 60 szebbnél szebb virágokkal díszített fogat a 25 védnöknővel és 35 védnökkel, majd 45 koszorúsleány és 45 vőfély kísérte, díszes keretet adva a zászlónak. A kétnapos nagyszabású ünnepély során tízezernél is nagyobb tömeg kísérte végig a zászlót a város fellobogózott főutcáin át. A templomban képviseltették magukat a különböző keresztény és zsidó felekezetek, a város elöljárói is. A zászlót Gróh Ferenc prépost-plébános szentelte fel. Az ünnepély napját a színházban díszelőadás, majd a Bika szálloda nagy termében fényes táncvigalom zárta be.

Istenért, hazáért, tudományért!

Immár a régi Piarista Gimnázium az új Szent József Gimnáziumként – építészeti szempontból az ország egyik legszebb középiskolája – várja diákjait nap mint nap. 30 pedagógus 250 tanulóval követi elsősorban a piarista hagyományt azzal a céllal, hogy keresztény szellemben nevelt férfiakat bocsásson útjukra, akik a társadalom bármely területén mind magán, mind közemberként magas erkölcsiségű, Krisztus tanításáért áldozatot hozni képes életet élnek.

Dr. Pogány Béláné, az iskola igazgatója, aki már diák-, majd igazgatói éveit is az iskola falai között töltötte, most mint a katolikus iskola vezetője alapozza munkatársaival karöltve az alapvető keresztény erkölcsiségre munkáját, etikai alapelveiket, amelyek nem csupán üres szólamok formájában léteznek, hanem terveik szerint naponta megelevenednek majd.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>