Cikkek listázása

Magyar szentek és boldogok

Zengjen a himnusz dallama

Szerző: Kovács Gergely

Fotó: Vida József

Idén két magyar szent jubileumát ünnepeljük: Szent Imre herceg születésének millenniumát és Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszázadik évfordulóját. Mindkettejük ünnepnapja novemberben van, miként a pannóniai születésű Szent Márton és a magyar földön született Skóciai Szent Margit emléknapja is. A mindenszentek ünnepével induló november hónap tizenharmadik napja 1970 óta a magyar szentek és boldogok közös ünnepe.
A Római Egyház régi hagyománya, hogy az egyetemes naptár és szertartásrend mellé a helyi egyházak saját ünnepeket és úgynevezett külön miséket társíthatnak.

A hazai liturgikus ünnepek sorát a 11. században a zoborhegyi remeték, András és Benedek júliusi emléknapjai nyitották meg. 1092-ben a Szabolcsi Zsinat parancsolt ünneppé tette Szent István király és vele Szent Gellért püspök és Szent Imre herceg ünnepét.

Salkaházi Sára boldoggá avatásának kihirdetése
Salkaházi Sára boldoggá avatásának kihirdetése

A 12. században elődeink már évente öt alkalommal emlékeztek meg Magyarország apostoláról: augusztus 15-én égi születésnapját, augusztus 20-án a főünnepét, a megelőző napon ennek vigíliáját, október 11-én testének oltárra emelését, május 30-án pedig dicsőséges Szent Jobbjának a megtalálását ünnepelték.

A helyi szentek kultusza, védőszentek választása sok kutató szerint a nemzeti önazonosság kialakulásának egyik fontos előzménye. Az Országalapító zsolozsmás himnusza ezt a formálódó közösséget szólítja meg:

Magyar hazánk, te jó Anya,
Fiad dicsérd ma, őt dalold,
Zengjen a himnusz dallama
Hozzá, ki mindig pártfogolt.

Szentjeink közös jellemzője – akár magyarnak születtek, akár más országokból érkeztek a Kárpát-medencébe –, hogy fontosnak tartották a földi haza sorsát, felelősséget vállaltak és áldozatokat hoztak érte. Méltó tehát, hogy november 13-án együtt ünnepeljük őket: üdvözültjeink jól vagy kevésbé ismert és névtelen seregét, valamint azokat, akik reményteli jelöltjeink a boldoggá és szentté avatásra.

A közös ünnep előzménye egy régi, november 6-i megemlékezés, az egyházmegyék ereklyéinek ünnepe. A püspöki kar a magyar mindenszentek új ünnepének tartalmát 1970-ben így jelölte meg: „Eredetileg azokat a szenteket ünnepeltük, akiknek ereklyéit templomainkban tiszteljük. Az új ünnepnapon nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra a szentekre, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai is. Magyar földből sarjadtak, és így különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt” (Szent Zsolozsma IV. köt.).

A ismeretlenek mellett ezen a napon emlékezünk többek között Szent Asztrikra és társaira, Szent Bonifácra és Boldog Sebestyénre, Szent Gellért vértanútársaira – köztük a 20. századig Esztergomban különös tisztelettel övezett Szent Beszterédre –, számos Árpád-házi boldogunkra, a török idők hitvallóira valamint sok új példaképünkre, köztük Boldog Batthyány Lászlóra és Boldog Apor Vilmos vértanú püspökre, akik számára még nem határoztak meg külön országos ünnepnapokat.

A népszerű Szentek élete című gyűjtemény úgynevezett tiszteletreméltókat is felsorol november 13. szentjei között. Az életszentség elismerésének fokozatait tükrözik ezek a jelzők: Isten szolgájának nevezzük azt, akinek hivatalosan elindult a szentté avatási eljárása; tiszteletreméltónak hívhatjuk azokat, akiknek az életszentségét vagy vértanúságát már elismerte a pápa. A boldogok helyi szentek, akiknek a tisztelete még nem terjedhet ki az egész földkerekségre, de bizonyos egyházmegyékben, országokban, szerzetesközösségekben úgy tisztelhetőek, mint a szentek. Végül minden kanonizációs eljárás célja és beteljesülése az a pillanat, amikor a pápa szentté avat egy boldogot, és tiszteletét elrendeli az egész világegyházban.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>