Fehérvárcsurgó várja a látogatókat
Az újjászülető Károlyi-kastély
Szerző: Bodnár Zita
Fotó: Bodnár Zita
A fehérvárcsurgói kastély
A krónikák elbeszélései szerint a honfoglalás korában Csurgó és környéke Árpád vezér törzsének szállásvidéke volt. A régészeti feltárások adatai azt bizonyítják, hogy a falu román stílusú katolikus temploma a 13. században épült. A település birtokosai az évszázadok során folyton cserélődtek. Olyan családok éltek itt, mint a Csákok, Rozgonyiak, Szapolyaiak, Nádasdyak, Berényiek, majd a Perényiek, akik 1834-ben elkártyázták vagyonukat, így a birtok zálogba került. Gróf Károlyi György 1834-ben a zálogból kiváltotta az uradalmat, 1844-ben megvásárolta azt, és még ugyanebben az évben megkezdődtek a munkálatok. A csurgói kastély építése Heinrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.
Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, ezt követően a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia a politikus Károlyi Mihály, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő Károlyi György nagyapja volt.
Károlyi György és felesége, Angelica
A II. világháborút követően a kastélyt államosították, a család pedig Párizsba emigrált. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította az épületegyüttest, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Ezt követően 1955-től állami nevelőotthonként működött egészen a 80-as évekig, amikortól a helyi termelőszövetkezet raktárnak használta az épület egyes részeit.
A kastély sorsa megegyezik a Magyarországon található hasonló épületekével. A több funkció- és kezelőváltás sokat rontott az épület állagán, hajdani pompáját szinte elképzelni is nehéz volt a 80-as évek végén. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Ekkor került sor a tetőszerkezet teljes felújítására, ezt követően a szárnyak és pavilonok renoválása következett. A főépület és az istálló felújítási munkálatai 2008-ban kezdődnek, s remélhetőleg pár éven belül újra régi fényében fog tündökölni az épület.
Jelenleg a kastélyban működő kulturális központ az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja. A művelődési funkciók kiegészítésére és azok „eltartására” a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés, így a „Közép-európai kastélyok útja” programhoz való csatlakozás. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.
Gróf Károlyi György, miután megvásárolta a csurgói birtokot, részben átépíttette, illetve kibővíttette a kastélyt, így lett a barokk L-alakú épülettömbből klasszicista U-alakú épület. A kastélyt körbejárva azonban felfedezhetjük, hogy nemcsak a klasszicizmus nyomai mutatkoznak meg rajta: a főépület nyugati oldalán neobarokk homlokzatot alakítottak ki.
A kastély másik különlegessége a mind architektúráját, mind pedig oltárképét illetően barokk stílusú római katolikus kápolna. Az épület északi szárnyában rejtőző szentély nemcsak az imádság, hanem kulturális események, hangversenyek színhelyéül is szolgál mind a mai napig. Kiváló akusztikája és a kápolna egyszerű szépsége ideális helyet jelent a Gyertyafényes esték koncertjeinek. Az oltárkép, amelyet Anton Zallinger pozsonyi festő 1782-bben festett, a keresztre feszített Jézust, balján Máriát, jobbján Szent Jánost s a kereszt alatt térdelő Mária Magdolnát ábrázolja. A kápolna búcsúnapja szeptember 14-e, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. A kommunizmus idejében a kápolnát raktárnak és műhelynek használták. Felújítása a Károlyi család első beavatkozását képezte az épületben. 1999 szeptemberében dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök ünnepélyes keretek között újraszentelte. A kápolna lelki vezetője Mons. dr. Bolberitz Pál, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének tiszteletbeli konventuális káplánja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége gyakran tart a kastélyban lelkigyakorlatot.
A kastélyban a Károlyi család archív fotóinak másolatából készült kiállítás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a látogató jobban megértse a Károlyiak, a kastély és a falu történetét. Ezek a képek a birtok és az épületek eredeti jellegét mutatják be. Elárulják, milyen gazdag műtárgyakkal volt berendezve a kastély, amely alapvetően nyári rezidenciaként szolgálta a Károlyi család kényelmét. Sajnos eredeti bútor nem maradt fenn, az államosítást követően megsemmisültek.
A még egyelőre fel nem újított főépületben nagyon jól látszik az 1910-es átépítés nyoma, amikor megnyitották a nyugati homlokzatot oly módon, hogy félköríves neobarokk stílusú faszádot alakították ki. Az emeleten az épület tengelyében található a nagy, ovális alaprajzú könyvtárterem. Az eredetileg tízezer kötetet számláló bibliotéka anyaga teljesen megsemmisült, amikor az államosítást követően a könyveket az udvarra dobálták és barbár módon elégették őket. A könyvtárterem egészen különleges építészeti alkotás, olyan a kialakítása, mintha templomban járnánk. Ennek oka egy angolszász elképzelésben keresendő, amely azt hirdette, hogy a könyvtár a tudományok temploma, áhítatot keltő helyiség. A galériás szerkezetű teremben, ahova csigalépcsőn lehetett feljutni, még látszanak a könyvespolcok. Ha a bibliotéka hajdani pompájában nem is létezik, az északi szárnyban azonban működik a Fejtő Ferenc Könyvtár és archívum. A jelenlegi körülbelül hétezer kötetet, folyóirat-gyűjteményt, újságkivágásokat, archív dokumentációt Fejtő Ferenc adományozta a kastélynak 1998-ban. Túlnyomórészt történelmi jellegű könyveket találunk itt, angol, német, olasz, francia és természetesen magyar nyelven. A könyvtár elsősorban a kutatók munkáját igyekszik segíteni, amihez az újságcikkarchívum, valamint a mintegy ötvenezer darabot számláló képeslapgyűjtemény is hozzájárul. Ez utóbbi azért is különösen értékes, mert a történelmi Magyarország kétezer-ötszáz településéről tartalmaz képeslapokat. Ezeknek a levelezőlapoknak nagy részét postai forgalomban használták. A gyűjtemény egyik legrégebbi darabja 1896-ból származik.
A kastély külső szépségét fokozza a déli szárnyon található úgy nevezett „csipketerasz”. Az öntöttvas szerkezetű, elragadóan különleges balkon finom mestermunkáról tanúskodik. A terület másik látványossága a kastély díszudvara, a tavaly átadott francia jellegű díszkert. A geometrikus motívum az eredeti koncepcióhoz hűen Őrsi Károly kertépítész felügyelete alatt készült. A medence közepén lévő szökőkút az eredeti, Bacchus, más néven Dionüszosz istent ábrázolja. A birtokhoz tartozó közel ötven hektáros angolparkot az 1910-es években alakították ki. Gróf Károlyi József hívta meg Hein János kertépítészt, aki különleges fákkal és jó ízléssel valósította meg megrendelője álmát. A parkhoz valaha egy tó is tartozott, benne egy kis szigettel és kerti pavilonnal. A tó vize azonban elfolyt, miután a közeli Kincsesbányán a bauxitbányát megnyitották. Jelenleg a kiszáradt meder és a sziget látható, a pavilon viszont megsemmisült.
A kastély déli szárnyában a Párizsból hazatelepült Károlyi György és felesége, Angelica asszony élnek. A tulajdonos álma, hogy a családi kastély újra régi pompájában tündököljön, s a pihenésre és a kultúrára vágyókat fogadja.
