Interjú Dér Andrással, A hét főbűn rendezőjével
Bűnök vagy erények?
Szerző: Bodnár Zita
Fotó: Vida József
– Heltai Péter készített egy beszélgetéssorozatot a bűnökről és erényekről a televízió számára. Azon gondolkodott, jó lenne megfogalmazni ezt a kérdéskört másképp is. Ekkor keresett meg az elképzelésével, és kért, hogy gondolkodjunk együtt. Nagy munka vette kezdetét. Hogyan lehetne a hét főbűnről filmet készíteni? Mi legyen az irány? Hova fusson ki a film? Kiknek szóljon? Egyáltalán, kit érdekel ma ez a téma? Hiszen a hét főbűnt egyetlen fogalomként feleleveníteni egy kissé groteszknek tűnt a mai világban. Erre azonban rácáfolt a film fogadtatása. Hallatlan érdeklődést váltott ki.
A munka során kristályosodott ki, hogy elsődleges célközönségünk a fiatalok lesznek. Érdekes tapasztalatot jelentett, hogy míg értelmiségi körökben, többdiplomás embereket megkérdezve csak nagy nehezen sikerült összeszedni négyet-ötöt a főbűnök közül, addig a gyerekek könnyedén felsorolták őket. Ekkor derült ki, hogy a tudásuk alapja nem a hittan, nem is az iskolai oktatás, hanem az édesség. Egy jégkrémcsaládot neveztek el ugyanis a hét vétekről, amikhez színt és ízt is társítottak. Ennél jobb kiindulópont, mint amit az élet produkált, nem is kellett. A gyerekek világából indulunk el, keresve, hogyan és mennyire van jelen ez a kérdés a hétköznapokban. Ezt visszük tovább beszélgetés formájában, amit a Canterbury mesék mintájára próbáltunk elindítani. Adott egy társaság. Tagjai a közélet különböző területeiről érkeznek, így más-más szempontokat képviselnek. Beszélgetnek, anekdotáznak, egy egész napot átdiskurálnak kellemes környezetben, sütemény, üdítő, bor társaságában. Ebből a keretből aztán újra és újra kilépünk, amikor egy-egy rövid interjút készítünk a szereplőkkel.
– Milyen szempont alapján választották ki a szereplőket?
– Igyekeztünk olyan vendégeket hívni, akiknek már korábban is volt fogalmi kapcsolódásuk a témához, illetve akikkel úgy lehetett körbejárni ezt a kérdéskört, hogy a beszélgetésnek legyen történelmi távlata, ugyanakkor erőteljesen kapcsolódjon a jelenhez is. Így lett a társaság tagja az irodalomtörténész, a pszichológus, a szerzetes, a filozófus, az esztéta és a közgazdász. Úgy éreztük, hat ember még jól tud beszélgetni, vitázni, senki sem válik mellékszereplővé, hanem mindenki egyenrangú, aktív résztvevője lehet a diskurzusnak. Minden bűn taglalását egy rövid, ismeretterjesztő szöveg vezeti be. Ez a narratív rész történeti és teológiai áttekintést nyújt. A filmhez a képanyagot M. Kecskés András A tékozló és a hét főbűn című pantomimjátéka szolgáltatta. Úgy gondoltuk, az interjúk mellett a film másik síkja legyen a táncművészet, ami kiteljesítheti a gondolatkört.
– Mi a film igazi célja?