6. Harangtörténeti Ankét
Mesélő harangok
Szerző: Bodnár Zita
Fotó: Bodnár Zita
Akár igaz is lehetne ez a történet, a valóság azonban más. A harangok története ugyanis több ezer évre nyúlik vissza. A különböző – elsősorban keleti – kultúrákban többnyire a pogány kultuszokban jelentek meg, máshol a társadalmi hierarchia szimbólumaivá váltak vagy különféle jelzésekre szolgáltak. Úgy vélték, a harang csengő-bongó hangja elűzi a rosszat és a gonoszt, így a megtisztulás eszközéül is szolgált. Krisztus előtt két-háromezer évvel a kínaiak, az asszírok, az egyiptomiak már használtak kisebb-nagyobb öntött ércharangocskákat, harangokat. A buddhisták pagodáinak tetőiről aranycsengők hangjai szólnak, Tibetben pedig az isteni bölcsesség jelképei a nyeles csengők. A szibériai sámánok öltözetén ugyanúgy megtalálhatjuk a csengőket, mint a zsidó főpapok köntöseinek szegélyén.
Nem pusztán használati tárgy, hanem műalkotás is
A keresztény világban a harangot sokáig nem alkalmazták éppen a pogány kultuszokban betöltött rendeltetése miatt, mint ahogy az orgonát vagy más hangszereket sem. Később azonban a szerzeteskolostorok révén elterjedt, így elég hamar a keresztény emberek életének, mindennapjainak kísérőjévé vált. Harang szólított a szentmisékre naponta háromszor. Lélekharang csendült a keresztény ember halála óráján, harangszó kísérte a temetési menetet, a körmeneteket, egyházi és világi méltóságok érkezését, ünnepélyes vonulását. Harang köszöntötte a háborúból győztesen hazatérő katonákat. Harangzúgás kísérte a nagy természeti csapásokat és egyéb vészhelyzetek is: tűzvészt, árvizet. Ellenséges támadás idején fenyegető-figyelmeztető szerepe volt. Sokáig úgy hitték, ha viharok idején megkongatják a harangot, elhárítják a mennykőcsapást. Lápos, ködös vidékeken, mint például Németország vagy Skócia egyes területein, az éj leszállta előtt a harang szava segítette a környéken tévelygőket, hogy hazatalálhassanak. Ugyanezt a célt szolgálta a harangkongatás nagy hóviharok idején Oroszországban.
A haranggal szemben az idők folyamán három igény alakult ki. Egyrészt be kell töltenie az alapfunkcióját, azaz a jelzést, a hívogatást, az emlékeztetést stb., másrészt hangszerként is kell szolgálnia, hiszen társaival összhangban, harmonikusan kell megszólalnia, vagyis pontosan a megkívánt, megrendelt zenei hangon, összhangban a templomtoronyban mellette függő harangokkal, hogy akár egy harangjátéknak is aktív szereplője lehessen. Végül, de nem utolsó sorban a harangnak esztétikailag szép öntvénynek kell lennie, hiszen nem pusztán használati tárgy, hanem műalkotás is, amellyel a mának és a jövőnek is üzenetet közvetítenek.
Egy lélegzetelállító pillanat: amikor először szólal meg a harang
A harangok ősei kolomp, méhkaptár vagy cukorsüveg alakúak voltak. A mai forma csak fokozatosan, körülbelül a 15. század végére alakult ki. A harang anyaga legtöbbször 70–80 százalék rezet és 20–25 százalék ónt tartalmazó bronz. Nagyon összetett, több hónapos munkát igényel a harang szerkesztése, készítése. Számos módszer ismeretes, de valamennyi tapasztalat során szerzett titkok, arányszámok felhasználásával történik. A megfelelő szerkesztés azért is elengedhetetlen, mert a harang hangját elsősorban alakja határozza meg, s csak kisebb mértékben befolyásolja az ötvözet összetétele, illetve annak tisztasága.
Lélegzetelállító pillanat a harang hangjának ellenőrzése. A vizsgálat során előveszik a hangvillasorozat megfelelő darabját és megütik vele a harang pártázatát. Ha hangjuk megegyezik, megkondul a több mázsás harang az apró hangvillával azonos hangon, s a harangöntő nyugodt lehet. Ha azonban nem szólal meg vagy hamis hangot ad, törheti a fejét, hogy mitévő legyen. Javításra ugyanis alig van mód, s esetleg kezdődhet elölről a több hónapos munka…
Igényes domborművekkel, bibliai idézetekkel díszítve
A harangdíszítések elsősorban az elkészítés korszakára, helyére jellemzőek. A díszlécen, ami a harang felső részén szalagszerűen körbefutó keskeny sáv, kezdetben pusztán néhány felirat szerepelt: az öntő neve, székhelye, az öntés éve, és néha egy-egy bibliai idézet, gyakran a kor ízlésének megfelelő stílusban ékesítve.
Az idők során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a harangok díszítésére, hiszen az utókor számára is fontos üzenetet hordoztak. Ugyanakkor a harangok a rajtuk látható szimbólumokkal utalnak arra is, hogy milyen felekezetű templomba készítették őket. A palástfelületen a katolikus templomok harangjainál gyakran egy feszület vagy szentek, néha egy-egy más bibliai személy vagy jelenet domborművét láthatjuk, míg a reformátusok a kelyhes megoldást kedvelik. E domborművek legtöbbször nagyon igényes, részletekben gazdag alkotások. A soproni Szent György-templom hasonló nevet viselő harangján például Szent György páncélja vagy a sárkány pikkelyezése egészen finoman kidolgozott csakúgy, mint a díszlécen látható szőlőfürtök és szőlőlevelek. A harangok palástfelületén állnak az egyházi vagy a mindennapi élettel kapcsolatos feliratok is. A Sopron melletti brennbergbányai harang német felirata pedig a bányászok buzdítására szolgált: „Szerencse fel! Nehéz a bányász munkája, gondolj erre, ha lemész a tárnába!” A 1677-es egykori soproni tűzharangon a következő olvasható: „Békeidőben pihenek, amikor tűz és viszály van, zavart keltek”. Különösen jellemző az I., esetleg a II. világháború során elhunyt hősi halottak neveinek felsorolása.
Míg a katolikus harangokon Jézus, illetve a szentek ábrázolásain túlmenően gyakoriak a nagyobb egyházi ünnepekhez esetleg rendezvényhez kapcsolódó feliratok, addig az evangélikus templomok hangszerein sokszor olvashatók Luthertől vett gondolatok vagy a mindennapi élet zökkenőmentességét szolgáló bibliai tanítások.
Néha a harang hangmagasságából is lehet következtetni, melyik korban öntötték. Például Magyarországon az 1800-as években a bécsi „A” terjedt el, ami 435 Herz magas hang. Természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy nyáron a bronz mélyebben szól, mint télen. A jól öntött, tiszta hangú harangok szinte hihetetlenül felhangdúsan, tisztán szólalnak meg. Az alaphangot nem is lehet hallani, az a felhangokból képződik az agyban. Ha hangját a toronyban, a harang mellett állva hallgatjuk, csak a nagy intenzitású magas felhangokat lehet hallani, míg lentről hallgatva a mély hangokat is érzékeljük.
Magyarországon jelenleg egyetlen család, Gombos Lajos és fia, Gombos Miklós műveli a harangöntés szép és ősi mesterségét őrbottyáni harangöntő műhelyükben. Európában is csupán öt harangöntő működik.
Budapesten a Bem József utcában, a megújult Öntödei Múzeumban láthatunk szépen díszített, régi és újabb harangokat.
