Minden bizonnyal Botticelli festette annak a freskónak egyik részletét, a Mértékletesség allegóriáját, amely az esztergomi várban, Vitéz János dolgozószobájának falán látható. A freskó restaurálásán 2000 óta dolgozó munkacsoport vezetője, Wirl Zsuzsa és a kutatást vezető Prokopp Mária művészettörténész ezt a közelmúltban jelentette be. A kutatás részleteit, eredményeit ismertették Firenzében, egy reneszánsz konferencián, majd pedig Rómában is.
A nagy jelentőségű felfedezésről, illetve a Vitéz János prímás esztergomi dolgozószobájában található falképről Prokopp Mária írt lapunknak.
Mátyás királyunk nevelőjének, a tudós Vitéz János prímás-érseknek esztergomi palotája a török háborúk során megrongálódott. Beszakadt és betemetett termeit 1934 és 1938 között tárta fel az akkori Országos Műemléki Hivatal. Ez az esztergomi várpalota a Szent István-i királyi székhelyen, a Duna fölé magasodó várhegyen a 12. század végén épült. Amikor a király 1256-ban átköltözött Budára, az esztergomi palotát az érseknek adta, akinek addig a székesegyház északi oldalán állt a palotája. Vitéz János 1465-ben lett Magyarország prímása. Európai hírű tudós volt, erről tanúskodik pompás könyvtára, a saját és Mátyás király kódexeinek lapszéli jegyzetei, leveleinek stílusa, az ókori és középkori íróktól vett gyakori idézetei s nem utolsó sorban a hazai és külföldi tudósokkal folytatott éles elméjű vitái. Bőkezűen támogatta a tehetséges fiatalokat, akiket főképp Itália egyetemeire küldött tanulni. Nagy mecénása volt a tudósoknak, leginkább a csillagászok és fizikusok kutatásait támogatta. Csillagvizsgálót is építtetett számukra az esztergomi várban. A művészek szerepét nagyra értékelte, így környezetében mindig voltak írók, költők, akik között kiemelt helye volt az unokaöccsének, Janus Pannoniusnak.
Vitéz János érsek nemcsak a hazai ifjakat segítette, hanem az itáliaiakat is. Ezért például Gaspare Tribracus fiatal modenai költő verseskötetét Vitéz érseknek ajánlotta. A címlapon jeles festővel ábrázoltatta jótevőjét és mesterét, Vitéz érseket, akit Lux Pannoniae-nek, Magyarország fényének nevez. Vitéz János érsek saját dolgozószobáját az Árpád-kori, 12. századvégi királyi palota első emeletén alakíttatta ki a királyi kápolna közelében. A közel 300 éves termet illuzionista falfestéssel korszerűsítette. A festett reneszánsz loggia, amely körbefutott a terem falain, tágasabb érzetet keltett. A loggia hátterében a kék ég és tájkép volt látható. Ez utóbbiakra a 2000-ben megkezdett és jelenleg is folyó restaurálás talált bizonyítékokat. Ez a munka megtisztította a Mértékletesség erényét az 1930-as évek óta ott maradt földrétegtől és az 1960-as, 70-es évek restaurálásaikor használt műanyagoktól. Így új, bravúrosan rajzolt vonalak lettek láthatóvá, amelyek kivételesen magas színvonalú művészre utalnak.
Elkezdtük keresni a 15. század második felének firenzei festői között, hogy ki lehet e jeles tehetség?
A teljes cikk >>>
