Pálos emlékek nyomában a Veszprémi Egyházmegyében
Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket!
Szerző: Budai Éva
Tekints elhagyatott birodalmadra:
Nincs másban oltalmunk,
Csak tebenned bízunk
Mi árva magyaraid:
Szemléljed ügyünket, gyászos ügyünket,
Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket!…”
(Ányos Pál: Boldogságos Szűz Máriához az édes hazáért 1782–84.)
Van-e aktuálisabb ima, aktuálisabb üzenet korunkhoz ma is, mint amit a 250 éve született pálos szerzetesköltő, Ányos Pál versében megfogalmazott magyar népének?!
Pálos jelenlét Pápán a 17–18. században
Az évforduló-sorozat a közelmúltban Pápán kezdődött az egykori pálos gimnázium, illetve majdani bencés utódja egykori épületében, amely ma Türr István Gimnáziumként működik. Az apropót a bencések általi újraindítás 200. évfordulója adta ugyan, de megemlékeztek az iskolát alapító pálos szerzetesrendről is, amely kitűnően ápolta-gondozta, nevelte a rábízott növendékeket, többek között az itt tanuló Ányos Pált is.
A török időkben protestánssá vált város katolikus vallási életének fellendítésére hívta be a pálosokat Pápára Csáky László gróf 1638-ban. A rendház mellett első kápolnájukat Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére benedikálták. A rend leghatásosabb pálos szerzetes hitszónokának, P. Tamó Györgynek emlékét a 18. századból máig őrzi a város. A hívek megsokasodott közösségének a régi templom lebontásával új, nagyobb templom épült később, amelyet 1742-ben szenteltek fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A pálosok pápai letelepedésük után egy évtizeddel már foglalkoztak a gyermekekkel, eleinte csak elemi hit- és egyéb ismeretekre oktatták őket, de már 1721-től négy, majd 1762-től hat osztályban tanítottak. Az iskola létét II. József rendelete pecsételte meg kegyetlenül, amely feloszlatta a szerzetesrendeket. Az újraindulás Ferenc császár idején 1806-ban kezdődött, de már a bencés rend vezetésével, és tartott egészen az 1948-as államosításokig.
A templom alatt kripta található, ahová a pálosok, de később világi méltóságok és bencések is temetkeztek. Itt nyugszik többek között kettős, erős tölgyfakoporsóban Acsády Ádám veszprémi megyéspüspök, körülötte pedig 23 pálos szerzetes porhüvelye pihen. A hajó alatti ovális körjáratban világiak nyugszanak. Már a pálosok idejében is tudott volt, hogy a hely különleges klímájának köszönhetően természetes mumifikációt hoz létre, ennek következtében a testek, ruházatuk, tárgyaik, koporsóik szinte teljesen épen megmaradtak máig. Több mint 120 éven át használták a kriptát. A föld alatt békében múlt el a 19. század vége és a 20. század eleje is, később azonban több ízben feltörték a kriptát, s kifosztották a koporsókat. Az 1920-as évektől kezdve a temetkezési hely állapota folyamatosan romlott. Félő volt, hogy a halottak, koporsóik, ruházatuk lassan az enyészeté lesz. E helyzetet felmérve, a kegyelet és a halottak végtisztességének visszaállításáért nemrég a város önkormányzata kifejezte szándékát: anyagilag is támogatná a pálos rendet a kripta rendezésében, a méltó állapotok megteremtésében.
