Erősítsük meg családunk egységét!
Hogyan használjuk a családi Szentírást?
Szerző: Tarjányi Béla
1. Minden családban legyen családi Szentírás a házasságkötés pillanatától, és mindenkinek legyen saját Szentírása is! A családi Szentírásnak legyen állandó helye jól látható, kiemelt helyen a lakásban!
2. A családi Szentírást is, saját Szentírásunkat is áldassuk meg a templomban! Tudatosítsuk magunkban és gyermekeinkben, hogy ez a könyv Isten Szava, szent könyv!
3. A házasságkötéskor határozzuk el, hogy minden nagyobb ünnepen (karácsony, húsvét, pünkösd, Szentírás vasárnapja, házasságkötési évforduló), az ünnepnapok meghatározott időpontjában (például este, az ünnepi vacsora előtt) felolvasunk egy részt a Szentírásból. Utána maradjunk kicsit csöndben, beszélgessünk róla röviden és mondjunk el közösen egy imát (az egész 10-15 perc)!
4. Válasszuk ki a hét egy napját és óráját, amikor közösen olvasunk a Szentírásból (váltakozva felolvassuk, beszélünk róla, imádkozunk)! Ragaszkodjunk ehhez következetesen, ha egyszer elmarad, az első lehetséges napon pótoljuk! A gyermekek születése után olyan időben végezzük ezt, amikor ők is ott lehetnek velünk!
5 Kicsi gyermekeinknek naponta mesélünk vagy mesét olvasunk, de a hét egy adott napján mindig a Szentírás egy megfelelő részét olvassuk fel előbb gyerek- vagy képes Bibliából, 5-6 éves kortól magából a Szentírásból. Néhány gondolatot fűzzünk hozzá a gyermekek szintjének megfelelő hangnemben, és egy odaillő fohásszal fejezzük be a „mesét”! Éreztessük gyermekeinkkel, hogy ez a nap – ez a könyv – különleges, szép és fontos!
6. Amikor a gyermekek növekszenek, az ünnepeken a felolvasást átveheti (az apától) a legidősebb (fiú)gyermek! A heti szentírásolvasás alkalmával mindig más olvassa a kijelölt részt! Nagyobb gyermekek már kereshetnek és javasolhatnak megbeszélésre szánt szöveget!
7. Ez az együttlét ne legyen hosszú (csak 15-20 perc), de mindenképpen rendszeres és ünnepélyes (mindig ugyanott, például a családi asztalnál, megfelelő testtartással, tehát nem heverészve stb.)! Jó, ha közben gyertya is ég, esetleg egy feszület is áll az asztalon.
8. Az együttlét menete: a helyszín, például a családi asztal előkészítése, összeülünk, imát mondunk, felolvassuk a kijelölt szöveget, hosszabb-rövidebb csönd, beszélgetés, ima. A beszélgetés: kicsiknél az apa vagy az anya elmondja néhány szóval a lényeget (és a feladatot), a nagyobbaknál lehetőleg mindenki szólaljon meg (mit nem ért, mi tetszett, hogy tudná ezt ő követni), végül az egyik szülő röviden válaszol a problémákra és mond egy kedves összefoglaló mondatot, megjelöli a lényeget. Ünnepi alkalommal, például karácsonykor: kész a karácsonyfa, alatta az ajándékok; körülálljuk a karácsonyfát, énekelünk; a családapa felolvassa az evangéliumból valamelyik karácsonyi részt (Jézus születése, pásztorok, napkeleti bölcsek); karácsonyi énekek következnek, majd ima (Miatyánk, Üdvözlégy, megemlékezés a halottainkról); egymás köszöntése; az ajándékok megkeresése, kiosztása; az ajándékok kibontás (egyenként, a többi figyeli), majd megköszönjük egymásnak; ünnepi vacsora; játék, beszélgetés.
9. A szoros barátságban álló családok rendszeresen beszéljenek egymással ezekről az együttlétekről, erősítsék, segítsék egymást tapasztalataikkal! Időnként, például kölcsönös családi látogatás alkalmával a baráti együttlét része legyen egy ilyen közös családi szentírásolvasás is!
10. Nagy segítséget és ösztönzést jelent, ha a család bekapcsolódik a Vándorevangélium mozgalomba (a honlapjuk címe: www.vandorevangelium.hu).