Cikkek listázása

A Házas Hétvége mozgalomról

Megújulás a házasságban

Szerző: Körössy László

Fotó: Körössy László

A nemzetközi Házas Hétvége lelkiségi mozgalom tagjai olyan házaspárok, akik szeretnék elmélyíteni, megerősíteni, megújítani kapcsolatukat. A Hétvége kárpát-medencei régiója mintegy ötezer párt foglal magába, vezetőjük a három évenként megválasztott nemzeti team. A Házas Hétvége idén júniusban tartotta szokásos évi nagytalálkozóját. Kecskeméten az új nemzeti felelőst is megválasztották. Gondos előkészületek után a szavazás eredményeként Szirmai Béla és Katalin kapta a bizalmat. A budapesti házaspár számára a három évre szóló megbízatás szolgálatot és küldetést is jelent. Ebben segíti őket Varga János atya is, akit ők hívtak meg a vezető teambe. A Szirmai házaspárral az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatairól és a mai párkapcsolatokról is beszélgettünk.
Béla TV-operatőr, világlátott ember, szereti hivatását, csakúgy mint felesége, Katalin, aki táj- és kertépítész. Három felnőtt gyermekük van, és tizenhat éve tagjai a Házas Hétvége mozgalomnak. Egy ismerős pár hívta őket a Hétvégébe, pontosabban egy hétvégére, ahol megismerkedhettek a mozgalommal, azzal a „programmal”, ami segíti a házaspárokat kapcsolatuk megújításában.

– A Hétvége segít abban, hogy újra átéljük: van értelme, és lehet szép kapcsolatban élni, oly módon, hogy a problémáinkat nem söpörjük a szőnyeg alá – hogy aztán ott felpúposodva egyszer csak belebotoljunk –, hanem a megelőzésre helyezve a hangsúlyt abban erősít meg, hogy meg tudjuk hozni mindennapi pici döntéseinket a párunk, a társunk mellett és érte. Ehhez gyakorlati tanácsokat is kapunk – mondja Katalin. – Aki pedig tagja lesz a Hétvégének, ezen felül egy közösségbe is bekerül, amely támogatja őt, és amelynek tagjai támogatást kaphatnak akár éppen tőlünk is. Számos példa volt már erre az elmúlt években, hiszen mi is éltünk meg hullámvölgyeket, és mások is kerültek nehéz helyzetbe. De éppen az a fontos, hogy az apró problémák sorozata ne vezessen a házasságok tönkremeneteléhez, ami, tudjuk, mindig egy hosszú folyamat eredménye.

– Szeretnénk, hogy azt az élményt és azt a lehetőséget, amit a Hétvége nyújt, minél több házaspár megélje – folytatja Béla –, javuljon a kapcsolatuk, ez által családjuk, gyermekeik élete is harmonikusabbá váljon. Azon szeretnénk dolgozni a következő években, hogy szélesebb körben is ismertté tegyük a Házas Hétvégét, ennek érdekében pedig szeretnénk lépni már a szeptemberi Városmisszió idején is. Emellett persze szorgalmazzuk a „hétvégés” házaspárok aktív szerepvállalását is, hogy mutassák meg magukat, legyenek jelen a plébániai életben.

– Szorgalmazzuk azt is, hogy a mozgalmon belül a tagok nagyobb számban kapjanak kisebb-nagyobb feladatokat, hogy a közösséghez való tartozás tudata erősödjön – teszi hozzá Katalin.

– Ezen kívül pedig körvonalazódik egyfajta közéleti szerepvállalás is – folytatja Béla. – Nemrégiben találkoztunk Bíró László püspök úrral, a püspöki kar családreferensével, vele beszélgetve arra jutottunk, hogy létre kell hozni egy olyan munkacsoportot, amely a családok védelmével foglalkozik. A világban ugyanis számos támadás éri a családokat, ellenséges vagy irántuk közömbös döntések születnek. A közélet porondján kellő súllyal fellépve ezekre reagálnunk kell. Ebben segítene a Házas Hétvége nagy közössége. Kár lenne az erőnket kihasználatlanul hagyni.

A fogyasztói társadalom nem preferálja a családot, nem áll érdekében, hogy erősítse, segítse az életét, fejlődését. Mi a Házas Hétvége mozgalomban a párkapcsolatok megújulása által e trend ellenében haladunk. Nem az a célunk, hogy három év múlva elmondhassuk, ennyi és ennyi házaspár csatlakozott a mozgalomhoz, hanem az, hogy aki részt vett a Hétvégén, azoknak a házassága valóban megújuljon, és egy dinamikus, pezsgő közösség tagjaivá váljanak! A részvétel feltétele, hogy a jelentkező pár már legalább öt éve éljen szentségi házasságban. Ez utóbbi fontos, ugyanis azt látjuk, hogy mindaz, amit a Hétvége nyújt, szép és jó, de hit nélkül nem megy. Azt azért elmondhatjuk, hogy az első „hétvége” olyan élményt nyújt, amit bizony szeretnénk, hogy sok házaspár átélhessen – hangsúlyozza Béla. Katalin így fejezi ezt ki: „Visszatérés az első szerelem idejének élményeihez.”

– És ez nem valamiféle szirupos képzelődés – teszi hozzá Béla –, ez egy valóban megélt csoda, amiről majdnem minden első „hétvégén” részt vett pár beszámol.

– Ekkor valami elkezdődik – veszi át a szót Katalin –, megváltozik az egymás megismerésére, az egymásra való figyelésre szánt idő, és ebben a bontakozó folyamatban segít tovább a Hétvége.

Nem egy házaspár kapcsolata néhány év alatt oda jut, hogy egymás közt pusztán azt beszélik meg, hogy ki milyen kötelezettséget vállal a családi életben, nincsenek tudatában egymás érzéseinek, gondolatainak, belső fejlődésének, egyszerűen nem ismerik egymást, és ez elidegenedéshez vezet, és ahhoz, hogy egyre felszínesebbé válnak a kapcsolatok. Pedig csak meg kellene szólítani a társat, beszélgetni vele, és nem másról, hanem őróla. Azt is tapasztalható, hogy sok olyan házasságban élő ember van – férfiak is, nők is –, akik inkább csak elvárnak bizonyos dolgokat a másiktól, és fel sem merül bennük, hogy az áldozathozatal által szorosabbá fűzhetnék kapcsolatukat a társukkal.

– Pedig az élet arra tanít – folytatja Béla –, hogy nem az válik a sajátunkká, amit minden erőfeszítés nélkül megkaptunk, hanem az, amiért „megdolgoztunk”; hasonlóan azzal lesz valódi, mély személyes kapcsolatunk, akiért áldozatot is tudtunk hozni. Erre az örömökkel és igazi élettel teli útra hív a Hétvége.

Történet és lelkiség

A Házas Hétvége mozgalom a 60-as években indult, a 70-es években vert gyökeret Európában, Magyarországra pedig 1984-ben hozták el áldozatkész osztrák papok és házaspárok. Akkor még lakásokban, a tolmácsolás nehézségeivel küszködve, „illegalitásban” terjedt. 1986-ban tartották az első magyar nyelvű Hétvégét. Ezután megkezdődhetett a lelkiség továbbadására elkötelezett teamek (házaspárok és papok) képzése is. A magyarországi közösség 1988-ban csatlakozott az európai nagy közösséghez.

Egy különleges kommunikációs technika

A házaspárok a Hétvégén az állandó önajándékozást és elfogadást gyakorolják; egy különleges kommunikációs technikával sajátítják el, hogyan haljanak meg az önzésnek, hogy egymásért élhessenek. Ezzel egymás személyes világába lépnek be, egyúttal kiüresítik magukat, és ezáltal mélyebben bekapcsolják egymást Isten jelenlétébe, hogy ebből a forrásból újra és újra erőt nyerjenek a szeretetben való folyamatos megújuláshoz. Megtanulják a kiengesztelődés és megbékélés, a megbocsátás gyakorlatát, az újrakezdések isteni kegyelmének befogadását és lelki energiájának felhasználását. A házaspárok jellé válnak a világban, és ajándékként élnek egymás számára.

Papoknak és szerzeteseknek is

A Hétvége lelkisége a papoknak és szerzeteseknek is azt nyújtja, hogy a házastársi szeretettel azonos lényegű szeretetkapcsolataik felfrissüljenek és elmélyüljenek, ezért kezdettől a mozgalom tagjai a papok, a szerzetesek is. A házastársi szeretet, a hűség, a cölibátus és a szerzetesi fogadalom megélése egyaránt a keresztény lelki élet mércéje. Mindegyik a szeretetben való élet. A cölibátusban, szerzetesi fogadalomban élők más módon fejezik ki ugyanazt az önátadó és szenvedélyes szeretetet, mint a házastársak.

Péntek délutántól vasárnap estig

A Hétvége a szentségi házasságban élő házaspárok és papok, szerzetesek számára nyújt a péntek délutántól vasárnap estig tartó találkozón egy megújulási lehetőséget, hogy kapcsolataik nyitottá, új, dinamikus, a szentségeket a hétköznapokban is megélő boldog, szeretetteli kapcsolattá váljanak.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>