Cikkek listázása

Mindszenty-zarándoklat Máriaremetére

Hogy erősödjön egész Magyarország!

Szerző: Kovács Gergely

Fotó: Kovács Gergely

A Budapesten és környékén élő hívek közül sokan várják a Mindszenty bíboroshoz kötődő jelesebb évfordulókat, amelyek csaknem két évtizede alkalmat nyújtanak a magyar főváros egyik legnagyobb lelki megmozdulásának, a Városmajorból Máriaremetére vezető gyalogos engesztelő zarándoklatnak a megszervezésére. A két plébánia közösen készül idén is, és szeptember 15-én szeretettel várja az állandó résztvevők mellett a Városmisszióra érkezőket is.
1990. május 12-én a visszanyert vallásszabadság emlékezetes ünnepe volt ez a zarándoklat. Izgalmas érzésekkel indultunk el akkor: mintha húszezer hívő rendszerváltó, csendes tüntetésre vonult volna. A hálaadó zarándokmisét több mint harminc pappal az oldalán Várszegi Asztrik – akkor esztergomi segédpüspök, ma pannonhalmi főapát – mutatta be. Szentbeszédében Mindszenty bíborost mennyei közbenjárásra kérte a magyar egyház megújulásáért és a magyar nemzet Krisztusban való feltámadásáért.

1991. május 25-én már kerek évforduló, a hercegprímás első hasonló zarándoklatának jubileuma volt az apropó, hiszen ez a nemes hagyomány nem csak Isten Szolgájára emlékeztet, de egyenesen az ő főpásztorsága idején vette a kezdetét. A hitvalló bíboros vezetésével 1946. május 5-én és 1947. szep­tember 14-én indult a remetei Szűzanyához engesztelő zarándoklat, utóbbi a Boldogasszony Éve egyik legjelentősebb rendezvénye volt. „Nincs hőbb főpásztori vágyam – írta pásztorlevelében a bíboros –, mint hogy egész főegyházmegyémet járja át az engesztelés lélek- és országmentő árama és főegyházmegyém, főváros és vidék legyen az engesztelés tűz- és gyújtópontja.”

Egy év múltán, 1992. május 30-án újra jubileumot ünnepeltek a gyalogos zarándoklat résztvevői: Mindszenty bíboros kiváltságos májusi hónapjában együtt emlékeztek az egykori, általa vezetett zarándoklatokra és hazai újratemetésének az első évfordulójára. A városmajori templom előtt ettől a naptól fogva a hercegprímás bronz mellképével díszített emlékoszlop is a hajdani zarándoklatokat idézi. Budapesten máig ez az egyetlen köztéri Mindszenty-emlékmű.

1993-ban az ugyancsak a városmajori plébánia kezdeményezte – és azóta évről évre megrendezett – esztergomi Mindszenty-zarándoklat szakította meg a máriaremetei gyalogos zarándoklatok sorozatát, de a nagyobb évfordulókon kisvártatva újraéledt a megelőző hagyomány is. 1997-ben Bíró László püspök és Lambert Zoltán plébános vezette a menetet, és Paskai László bíboros mutatta be a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepi szentmiséjét. Ez az ünnep várta a 2002. szeptember 14-i zarándoklat résztvevőit is, akik a tízparancsolat örök értékéről hallhattak útközben elmélkedést.

Az idei Mindszenty-zarándoklat a Városmisszió nyitánya lesz, és festőien szép vidéken, a hagyományos, mintegy tizennégy kilométeres útvonalon halad majd a budai hegyek között. Sűrűn lakott utcák és erdőkkel övezett völgyek váltogatják egymást, énekre, imára, elmélkedésre ösztönözve a résztvevő fővárosi és vidéki közösségeket: plébániák, katolikus iskolák, egyesületek és lelkiségi mozgalmak küldöttségeit. A korábbi évek bérelt frekvenciája helyett idén a Mária Rádió segíti élő közvetítésével a zarándokcsoportok összehangolt imádságát és a részt venni nem tudók lelki bekapcsolódását.

Mindszenty bíboros városmajori emlékoszlopától reggel nyolc órakor indul a menet, a zarándoklatot Udvardy György és Bíró László püspökök vezetik, a déli tizenkét órakor kezdődő szentmisét Erdő Péter bíboros-prímás, eszergom-budapesti érsek celebrálja Máriaremetén, a szabad ég alatt. A zarándoklat mottója Mindszenty hercegprímás ma is időszerű felhívása: „Imádkozzatok a gyűlölet-katlan kialvásáért, az áldozatos szeretet föllobbanásáért!” Az engesztelésnek ehhez az alapgondolatához társul – és egybecseng a Városmisszió kegyelmi célkitűzéseivel – az a világhálón már olvasható imádság, amelyet Mészáros István egyháztörténész fogalmazott a zarándokfüzet számára: „Urunk, Istenünk, engedd, hogy egyre többen kövessük a hőslelkű-szent életű Mindszenty bíboros életpéldáját, hogy a magyarság körében egyre több legyen az imádságos ember; a szenvedéseivel is engesztelő ember; Istenhez, Egyházhoz mindhalálig hűséges ember; a Magyarok Nagyasszonyát mint édesanyát szerető ember; magyar hazájához, anyanyelvéhez, szülőföldjéhez jóban-rosszban ragaszkodó ember; az Egyház és a haza ellenségeivel bátran szembeszálló ember; a szabadságjogokat minden körülmények között védő és tisztelő ember; a tevékeny szeretetben Krisztus igaz­ságát és szabadságát megélő ember, hogy ily módon gyarapodjon, erősödjön Pannonia Sacra, vagyis az Isten törvényei szerint élni akaró magyarok nagy családja, a szentül élni akaró magyarok – határokat nem ismerő – lelki közössége, hogy ily módon erősödjék az egész, a teljes Magyarország!”

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>