Cikkek listázása

Kérdéseinkre válaszol: Szemkeő Judit rektorhelyettes

Egy kis betekintés a végtelenbe

Szerző: Körössy László

Kereszténységüket a közéletben is nyíltan vállaló, hitvalló embereket bemutató sorozatunkban szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait.  Kérdéseinkre ezúttal Szemkeő Judit, a váci Apor Vilmos katolikus Főiskola rektorhelyettese válaszolt.
– Mi jelent az Ön számára igazi örömet?

– Igazi örömet jelent számomra az igazság elemeinek felismerése, egy-egy probléma megoldása. Fiatalon nagyon élveztem a matematikai feladatok végiggondolását, megoldását, egy-egy összefüggés felismerését. Munkám során is alapvetően a felmerülő problémák megfogalmazása és a megfogalmazás alapján talált megoldás szerez örömet. Ma már a matematikai megfogalmazások kevéssé foglalkoztatnak. A valóság leírása, összefüggések felismerése, egy-egy új elmélet megértése, továbbgondolása jelent valódi szellemi örömet.

Emellett nagy öröm számomra gyarapodó családom. Élvezem, ahogy nyílik a kicsik értelme, ahogyan rácsodálkoznak a világra, megfogalmazzák a saját világképüket. Örülök, ha együtt lehetünk, örülök, hogy szeretetteljes légkörben élünk együtt. Örülök, hogy gyermekeim a házasságot fontosnak tartották, hogy vállalták a gyermekeket, és azt, hogy szeretetben élnek a párjukkal.

– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?

– Az igazi irgalmasság lényege számomra az, hogy a rászoruló embertársam helyébe tudjam képzelni magam, hogy úgy tudjak segíteni neki, hogy ne a magam vállát akarjam veregetni; úgy segítsek, hogy őt ne bántsam meg, úgy segítsek, hogy ő maga is változni akarjon. Az igazi irgalmasság megbocsátó, képes leválasztani a bűnt a személyről. Képes arra, hogy a másikban meglássa a szenvedő Krisztust, ugyanakkor nem csak azért segít, nem csak azért bocsát meg, hogy önmaga üdvözüljön.

– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?

– A hűség erénye és a szeretet hiányzik a legjobban a mai életből. Hűségen nem a változatlanságot értem, hanem az aktív részvételt az élet, a kultúra újrateremtésében. L. Giussani a Nevelés kockázata című könyvében a következő elveket fogalmazza meg: A hagyományokat át kell adnunk gyermekünknek, akinek azt a saját életében meg kell élnie. Lehetővé kell tennünk, hogy képes legyen sajátjaként befogadni a hagyományokat. Úgy legyen hűséges, hogy mindazt, amit kapott, be tudja építeni a saját életébe. Ragaszkodjon a hagyományokhoz, de ne pusztán kötelességből, hanem azért, mert megtanult szeretni, és képessé vált arra, hogy örökségét továbbvigye.

A hűség ugyanakkor nem jelent kritika nélküli elfogadást sem. A hűség a megértés, az elfogadás alapja, amely éppen a biztonság, a szeretet adta emberi kapcsolatokra építve egyúttal a kritika, a megújulás alapja is. A hűség, amely szeretetkapcsolatokra épül, lehetővé teszi az ember fejlődését és biztonságát. A hűség kapaszkodókat, védelmet biztosít a kiszolgáltatottság ellen.

Az Alpokban van egy olyan növény, amely 2000 méteres magasságon virágokat „tart fenn”. Látszatra apró fűcsomó. Az Alpok természetvédelmi múzeumában azonban látható, hogy 10–12 méter mélységig hatol a gyökere: addig, ameddig vízre talál, ami szükséges ahhoz, hogy a fagy ne pusztítsa ki. A kis növény felfogja a virágok magvait, csodálatos virágcsokrok megtartására képes ott, ahol nélküle már nem lenne növénytakaró. A havasok mélyre nyúló anyanövényei és a befogadott színes virágocskák jól példázzák azt a hűséget, amellyel Istenbe kapaszkodva képesekké válunk a befogadó szeretet gyakorlására.

– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak?

– Talán a kitartást és a nyitottságot a világra, azt, hogy nemcsak saját magamat akarom megérteni, hanem általában értelmezni szeretném Isten teremtett világát. Rá tudok csodálkozni arra a világra, amelynek részese lehetek, és hálát tudok adni azért a sok szépért, amely körülvesz. Igyekszem a gondokban is a jót észrevenni, a nehézségeket megoldandó problémának fogom fel.

– Mit tart a legnagyobb hibájának?

– Sok problémám fakad abból, hogy érzelmi megközelítés helyett kívülről nézem az ügyeket. Nő létemre nem érzelmileg viszonyulok személyekhez (kivétel a családom), ügyekhez, ez sok emberben azt a képzetet kelti, hogy hideg ember vagyok. A dolgokat, ügyeket, problémákat nézve az egyes emberek felé nem mindig mutatok elég empátiát.

– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?

– Egyértelműen az, hogy Istenhez kapcsolhatom az életem. Van kapaszkodóm, van értelme az életnek. Itt a földön pedig van családom. A párom, a kettőnk kapcsolata, gyermekeink, unokáink. Az a szeretet, amely Isten segítségével összeköt minket.

– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az életét?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>