Egy brazíliai ferences testvér tanúságtétele
Élet sokak életéért
Szerző: Suhajda Lajos SVD
Szent Pál mondja: „Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál többé nem lesz úrrá rajta” (Róm 9). Jézus üzenete pedig ez számunkra: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek; megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8,21–22). Szent Pál nyíltan kijelenti: „Testvérek, a meghívástok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal” (Gal 5,13). Milyen ez a szabadság? „Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt élünk is… Aki így meghalt, megszabadult a bűntől” (Róm 6,8.7). Ez a gondolat vezeti a brazíliai Barra püspökét, hogy sokakért éljen.
Egy ferences nővérrel, egy földművessel, egy iparossal és egy szociológussal 1992 októberétől 1993 októberéig végigjárta a São Francisco folyót. Kedves barátjuk lett az „öreg Ferkó”, ahogyan nevezték. A zarándokok megerősítették az embereket abban a hitben, hogy „víz nővérüknek” köszönhetik életüket, és vigyázniuk kell folyójukra. Tették ezt azért is, mert egyes multimilliomos vállalatok nagy üzletet láttak a folyó kihasználásában. Ezért az embereknek meg kell védeniük a folyót. Páter Luis így fogalmazta meg a jelszót: „Élő folyó, élő nép – halott folyó, halott nép.”
A vállalatok 2005 szeptemberének végén az utolsó hodályt is birtokba vették. A kormány megengedte nekik, hogy duzzasszák a folyót, megváltoztassák medrét, folyásának irányát, gazdaságilag „kizsákmányolják”, és a szegényektől elvegyék a partját.
Páter Luis Cappio, aki 1997-ben Barra püspöke lett, továbbra is a szegények testvére maradt. Ezért 2005 októberében éhségsztrájkba kezdett. A folyóparti kicsiny kápolnába vonult. Addig böjtöl, amíg ezt a vállalkozást le nem állítják, írta a brazil elnöknek. Éhségsztrájkjával a szegény népet és a folyót akarja megmenteni, még ha a saját életébe kerül is. Cselekedetét sokan őrültségnek tartották. „Ilyen végzetes és igazságtalan helyzetben – magyarázta a püspök –, nem marad más, mint az őrültség. Csak ez tudja rávenni az embereket, hogy a világban újra a józan ész győzzön.” És győzött a jog: 11 napos éhségsztrájk után a vállalkozást elhalasztották, mert a folyó partján élő szegények élete is számít. Az őrültség helyett győzött a józan ész. A hatalomnak és a pénznek meg kellett hajolnia a szegény testvér tanúságtétele és a világméretű szolidaritás előtt.
Mi történne, ha a keresztények követnék Jézus és Luis püspök példáját, és a nyilvánosság előtt kiállnának hátrányos helyzetű testvéreik életéért? Kialakulna egy olyan világ, amely mindenki számára életet és helyet biztosítana. Mindnyájan testvérek lennénk. Ha szükséges, akár a halálig, mint ahogyan Luis Flávio Cappio püspök is eltökélte.
Imádkozzunk ezért! Legyünk ilyenek!
