Cikkek listázása

A dorogi Bányatemplom oltárképe

A húsvéti misztérium a kortárs képzőművészetben

Szerző: Prokopp Mária

Fotó: Mudrák Attila

Katolikus hitünk központjában a feltámadás áll: Hisszük a test feltámadását és az eljövendő örök életet. E hitünk alapja Jézus feltámadása a halálból. Ezt a hitvallásunkat minden szentmisében megismételjük az eucharisztia létrehozásakor, Jézus keresztáldozatának megjelenítésekor, az átváltoztatás után: Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!
A katolikus templom középpontjában ezért Jézus áldozati oltára áll, és fontos helyet kap a tabernákulum, ahol Krisztus a kenyér és a bor színe alatt, az Oltáriszentségben állandóan köztünk él. Az eucharisztiát ünneplő keresztény közösség színhelyét díszítő képzőművészeti alkotások az emberiség történetének a legnagyobb és legfontosabb eseményét, Jézus emberiséget megváltó kereszthalálát és feltámadását igyekeznek megjeleníteni kétezer év óta.

Ez kezdetben, még a Római Birodalom fennállása idején, amikor a kereszt a legszégyenletesebb kivégzési eszköz volt, bibliai jelképek ábrázolásával történt – mint például a csodálatos kenyérszaporítás, a kánai menyegző és a cethal gyomrából élve kiszabaduló Jónás próféta –, vagy a drágakövekkel ékes kereszt utalt az értünk meghalt és feltámadt Üdvözítőre.

A romanika művészete a 10–13. században főképpen a keresztre feszített, de már feltámadt, élő Krisztus ábrázolásával jelenítette meg a húsvét titkát.

A gótika művészete – főképpen Szent Ferenc nyomán – a szenvedés és a halál realitását hangsúlyozta, és ezáltal emelte ki a feltámadás csodáját. Ezt fokozta a reneszánsz és a barokk kor művészete. A századok során a katolikus templom képzőművészeti díszítésében egyre nagyobb szerepet kaptak a szentek, akik a 19. században, majd a 20. század elejére helyenként túlságosan előtérbe kerültek.

Az 1920-as évek liturgikus mozgalma ezt igyekezett szabályozni, majd a II. vatikáni zsinat (1962–1965) – elrendelte az áldozati oltár hívekhez közeli elhelyezését, a miséző pap hívek felé fordulását, továbbá az anyanyelvű liturgiát a híveknek Krisztus áldozatába való teljesebb belekapcsolódása végett. És nem utolsó sorban megkívánta, hogy a templom főhelyén, a főfalán semmi se vegye el a figyelmet a húsvéti misztériumról, vagyis a képzőművészeti ábrázolás Krisztus kereszthalálára és feltámadására utaljon. A védőszent tisztelete csakis e témának alárendelten jelenhet meg.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>