Jó dolog jónak lenni
Szerző: Körössy László
Fotó: Lambert Attila
– Ezen a Földön nincs nagyobb érték, mint az emberi lélek. És ha egy-egy embert sikerül egy kicsit jobbá tenni, segíteni kibontakozni, egy új világot kinyitni előtte, számomra ez jelenti a legnagyobb örömet.
– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?
– Nagyon szép, amikor látjuk, hogy Jézus felszabadítja Zakeust a szeretetre, vagy az ördöngöst, hogy Isten gyermekeinek méltóságában, örömében éljen. Azt gondolom, hogy az irgalmasság azt jelenti: az elesett, bűnös embert talpra állítani, segíteni abban, hogy bűnbánatot tartson, kiengesztelődjön a környezetével és új életet kezdjen.
– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?
– Olyan szép, hogy Jézus Krisztus nem elítéli a rosszat, nem pálcát tör felettünk, nem legyőzi a rossz fiúkat, hanem felszabadítja őket. Saul, a rossz fiú a népek apostola lett. Úgy vélem olyan lelkületű emberekre lenne szükség, akik valamilyen módon rá tudnak ébreszteni bennünket a bűneinkre és segítenek talpra állni, újrakezdeni.
– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?
– Nagyon szeretem bennük a gyöngédséget. A nőknek van egy olyan „szemük”, ami nekünk, férfiaknak nincs. Sokkal könnyebben meglátják az emberben a lelket, a szépet, a jót.
Mi férfiak talán sokkal inkább céltudatosabbak, törtetők vagyunk. Az lenne a jó, ha ez a gyöngéd, érzelemmel telt gazdagság nem veszne el a világból, és a nők nem vennék át a mi durva, törtető, csörtető, „zsákmánykereső” stílusunkat, hanem a maguk jóságát adnák a világunkhoz, hogy ezzel kiegészítsék és beteljesítsék azt.
– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak?
– Szeretnék olyan lenni, mint egy nagy fa, amelynek az ágai közé letelepedhetnek az ég madarai, és fészket rakhatnak, otthonra találhatnak. Lenne közülük olyan, amelyik megpihen és tovább repül, és talán olyan is, aki csak letojja az ágat, és már ott sincs… De semmiképpen nem szeretnék kalitka, ketrec lenni, hanem egy olyan „hely”, ahol az emberek felüdülnek, megpihennek.
Nagyon tetszik a következő hasonlat is: egy forrás vize, ha használják öntözésre, állatok itatására, az mindig friss marad, de ha nem áradhat ki, akkor mocsár lesz. Ilyen forrás szeretnék lenni én is.
– Mit tart a legnagyobb hibájának?
– Most milyen sorrendbe is kezdjem? Bizonyára nagy hibám, hogy nagyon nehezen tudok nemet mondani, sok mindent elvállalok, elkezdek, amit nem mindig tudok megvalósítani, beteljesíteni, és ezzel csalódást is okozok az embereknek. Talán túlvállalom magamat, és ez elég nagy hiba.
– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?
– Az Istennel való személyes kapcsolat. Ennél fontosabb nincs. Ha mindenem, amim van, és minden, amit sikerült eddig megvalósítanom, elveszne, és ez az egy dolog megmaradna, akkor bátran újra el tudnék kezdeni mindent elölről.
Ezen kívül óriási értéknek tartom a munkatársaimmal és a „gyermekeimmel” való személyes kapcsolatomat. Büszke vagyok és örülök is annak, hogy azok a gyerekek, akik nálunk kezdték az első osztályt és már leérettségiztek, örömmel akarnak a mi csapatunkban dolgozni, itthon maradni. A gyakorló szülők tudják, milyen nehéz úgy apának lenni, hogy a tizenéves, huszonéves fiatal számára is megmaradjunk vonzó példának, hogy az a gyerek jól érezze magát otthon, ne vágyódjon el máshova…
– Mit jelent az Ön számára a katolikussága?
