„Ne uralkodjék tehát halandó testetekben a bűn...” (Róm 6,12)
Tupi és a hernyócska
Szerző: Katona Marianna
Fotó: Léphaft Pál
– Ej, ej! Baj lesz még ebből! – sóhajtozott Kopogi bácsi, az öreg fakopács.
– De hiszen ez csak egy kis hernyó! És egymaga van! Nem kell tőle megijedni! – legyintett Tupi, a kisnyuszi.
– Ez egy gyapjas lepke hernyója. Ahol elszaporodik, ott szinte mindent megrág, és akkor már nem lehet parancsolni neki.
– Értem – kiáltotta vissza Tupi, mert nem akart ellenkezni Kopogi bácsival, de magában éppen az ellenkezőjét gondolta.
Odahaza testvérkéi már az asztalnál ültek.
– Édesanya, már megint karalábéfőzelék van ebédre? – motyogta csalódottan Tupi, miközben a sárgarépa-pogácsát ropogtatta.
– Anyu! Tupi már a második pogácsát veszi el, és még egy kanál főzeléket sem evett – árulkodott öccse, Pufi.
– Kicsikém! A főzeléket is meg kell enni! – simogatta meg Tupi fejét a mamája.
– De nekem az nem ízlik! – nyafogott Tupi.
– Pedig nagyon egészséges, és ez ma az ebéd! – magyarázta nyuszi mama.
– Nem! – tette le kanalát Tupi. – Én nem eszem meg.
– Ej, ej! – kiáltott be az ablakon Kopogi bácsi, aki az ablak előtti fán csücsülve fültanúja volt a történteknek. – Baj lesz még ebből, barátocskám! Ma csak a főzeléket nem akarod megenni, holnap talán már az iskolából is elkésel majd! Egy kis rosszaság utat vág a többinek is!
Tupi nevetve szaladt az ablakhoz:
