Modernkori hithirdetés a Duna Televízióban
Szolgál és segít
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
– Ezzel a keresztények vallásgyakorlását kívánják elősegíteni?
– Elsősorban azokat a nézőket próbáltuk ezekkel a műsorokkal megszólítani, akiknek van némi ismeretük a vallásról, de nem kötődnek egyetlen felekezetekhez sem, nem gyakorló keresztények. Egyfajta preevangelizációnak tekintjük ezeket a műsorokat.
– Ön mióta dolgozik a szerkesztőségben?
– 1995-ben indultak be a körülbelül 40 perces heti magazinműsorok. Katolikus, protestáns, zsidó adások kerültek sugárzásra. Lehoczky László, a szerkesztőség akkori vezetője a Figyelj című műsor vezetésére hívott engem a televízióhoz. Másfél évvel később vallási híradókkal bővült műsoridőnk, a protestáns műsorok készítésében is részt vettem. Régóta közvetítjük a nagypénteki keresztutat Rómából, valamint Balogh Júlia kezdeményezésére a pünkösdi csíksomlyói búcsút.
– A mai műsor különbözik az Ön által felsorolttól.
– Gyakorlatilag ez a struktúra állt fenn 2000 végéig, amikor leváltották Lehoczky Lászlót, és Hevér Zoltánt nevezték ki a szerkesztőség élére. Ő minden műsort megszüntetett, új koncepciót alakított ki. Heti egyórás műsort készítettünk Isten kezében címmel. Dokumentumfilmes igénnyel csináltunk olyan anyagokat, melyek bárhol a világban megállhatták a helyüket. Ő úgy gondolta, hogy ezeket a filmeket később forgalmazni is lehet majd. Ebből sajnos kevés valósult meg. Egy idő után ezt a 60 percet felváltotta két 30 perces blokk, melynek egyik részét szombaton, a másikat vasárnap sugározzuk. Útkeresések után újraindult az Élő egyház című vallási híradó, majd kialakult a mai műsorrend. Szombaton egy riportműsor kerül adásba, mely lehet egy portré, egy intézmény, egy kezdeményezés, lelkiségi mozgalom bemutatása, vasárnap pedig az Élő Egyház című híradónk megy, mely a kárpát-medencei történelmi egyházak életét mutatja be.
– Ma már Európán kívül is sugározza adását a Duna Televízió. Mindenhova eljut, ahol magyarok élnek?
– Észak-Amerikában és Ausztráliában műholdon keresztül nézhetik adásainkat. Megújult a Duna Televízió honlapja is, így most az élőadást épp úgy figyelemmel lehet kísérni a világ bármely pontján, mint válogatni a már sugárzott műsorainkból. Ez a jövő útja, könnyebb így a műsorokhoz való hozzáférés.
– Az egyházakkal milyen a kapcsolatuk? Kötöttek megállapodást velük, mint a Magyar Televízió?
– Nem, nem kötöttünk. Azonban még soha semmilyen panasz nem érkezett semelyik felekezet részéről, hogy műsoraink kiegyensúlyozatlanok lennének. Próbálunk az egyházak igényeinek megfelelni, pasztorációs munkájukat segíteni a magunk sajátos eszközeivel.
– Egy-egy élőadás megszervezése nagy kihívást jelent. Hogyan készülnek rá?
– Az élőadások közvetítése különböző előkészületeket kíván. Más, ha az Eurovizión keresztül vesszük át például a római keresztutat, ahol a nemzetközi szerződések alapján megkapjuk a jeleket, kapcsolataink felhasználásával megszerezzük előre az elhangzó szöveget, azt lefordítjuk, s így készülünk az adásra. Az is más, ha a közvetítést a mi szakembereink végzik. Ilyenkor előzetes terepszemlére megyünk. A világítástól a közvetítőkocsi helyszínre jutásáig számtalan dologra kell figyelnünk. Ez műszakilag jelent nagyobb felkészülést. Legnagyobb szabású közvetítésünk minden esztendőben a csíksomlyói búcsú. Ez gyakorlatilag a kezdetektől megjelenik műsorunkban, nagyon nagy a nézettsége. Talán nekünk is köszönhető, hogy egyre többen jönnek el a Somlyó-nyeregbe. Közkedveltsége azért is érdekes, mert a közel kétórás közvetítést nem igazán „nézőbarát”. Aztán, amikor Cselényi László lett az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója, kezdeményezte, hogy a mozi erre az időszakra alakuljon át templommá, ahol egy pap vezetésével a hívek a televízióközvetítés révén kapcsolódhatnak be a szertartás menetébe. Két évvel ezelőtt több határon túli magyarlakta városban is hasonlóképpen, egy-egy teremben lélekben bekapcsolódhattak a hívek a búcsú menetébe. Most már az is teljesen természetes, hogy a csíksomlyói templomban az öregek, betegek, akik nem tudnak a körmeneten részt venni, kivetítőn láthatják a szabadtéri eseményeket. Így válik közvetítésünk az egyik legnézettebb műsorrá, és segítjük az Egyház pasztorációját a magunk sajátos módján. Munkánkkal ajándékot kívánunk adni nézőinknek, iparkodunk lelkiismeretesen felkészülni, hogy a lehető legjobbat tudjuk nyújtani nekik. Nézőink szolgálata számunkra a legfontosabb.
