Cikkek listázása

Modernkori hithirdetés a Duna Televízióban

Szolgál és segít

Szerző: Bókay László

Fotó: Bókay László

A Duna Televízió 1992 karácsonyán éjféli szentmise közvetítésével kezdte meg adását. II. János Pál pápa videoüzenetében, melyet az induló csatornának küldött, áldását adta a nézőkre és a televízió munkatársaira. A Duna Televízió azóta sugározza értékeket közvetítő műsorait. Vallási témájú adásai egyfajta pasztorációs munkának is felfoghatóak. Barlay Tamással, a Vallási Műsorok Szerkesztőségének vezetőjével beszélgettem a modern kor effajta hithirdetéséről.
– II. János Pál pápa áldását nagyon fontosnak tartjuk, hatását gyakran érezzük. Számtalan esetben vesszük észre, hogy a gondviselés segít bennünket munkánk során. A televízió vezetése az első pillanattól kezdve próbálta a műsorfolyamot úgy alakítani, hogy az a keresztény értékeket hordozza. Az induláskor létrehozták a Vallási Műsorok Szerkesztőségét, amely kiemelkedő szerepet tölt be a televízió életében. Eleinte istentiszteleteket, szentmiséket közvetítettünk, nagyobb egyházi eseményekről számoltunk be. Néhány esztendőnek kellett eltelnie, hogy világossá váljék számunkra: ez kevés, szükség van olyan vallási műsorokra, melyekben hírt adunk a szerzetesrendek életéről éppen úgy, mint a lelkiségi mozgalmak munkájáról, vagy az egyházak szociális és hitéleti szerepéről. Ezek a műsorok arról az életformáról szólnak, melyet a kereszténység jelent.

– Ezzel a keresztények vallásgyakorlását kívánják elősegíteni?

– Elsősorban azokat a nézőket próbáltuk ezekkel a műsorokkal megszólítani, akiknek van némi ismeretük a vallásról, de nem kötődnek egyetlen felekezetekhez sem, nem gyakorló keresztények. Egyfajta preevangelizációnak tekintjük ezeket a műsorokat.

– Ön mióta dolgozik a szerkesztőségben?

– 1995-ben indultak be a körülbelül 40 perces heti magazinműsorok. Katolikus, protestáns, zsidó adások kerültek sugárzásra. Lehoczky László, a szerkesztőség akkori vezetője a Figyelj című műsor vezetésére hívott engem a televízióhoz. Másfél évvel később vallási híradókkal bővült műsoridőnk, a protestáns műsorok készítésében is részt vettem. Régóta közvetítjük a nagypénteki keresztutat Rómából, valamint Balogh Júlia kezdeményezésére a pünkösdi csíksomlyói búcsút.

– A mai műsor különbözik az Ön által felsorolttól.

– Gyakorlatilag ez a struktúra állt fenn 2000 végéig, amikor leváltották Lehoczky Lászlót, és Hevér Zoltánt nevezték ki a szerkesztőség élére. Ő minden műsort megszüntetett, új koncepciót alakított ki. Heti egyórás műsort készítettünk Isten kezében címmel. Dokumentumfilmes igénnyel csináltunk olyan anyagokat, melyek bárhol a világban megállhatták a helyüket. Ő úgy gondolta, hogy ezeket a filmeket később forgalmazni is lehet majd. Ebből sajnos kevés valósult meg. Egy idő után ezt a 60 percet felváltotta két 30 perces blokk, melynek egyik részét szombaton, a másikat vasárnap sugározzuk. Útkeresések után újraindult az Élő egyház című vallási híradó, majd kialakult a mai műsorrend. Szombaton egy riportműsor kerül adásba, mely lehet egy portré, egy intézmény, egy kezdeményezés, lelkiségi mozgalom bemutatása, vasárnap pedig az Élő Egyház című híradónk megy, mely a kárpát-medencei történelmi egyházak életét mutatja be.

– Ma már Európán kívül is sugározza adását a Duna Televízió. Mindenhova eljut, ahol magyarok élnek?

– Észak-Amerikában és Ausztráliában műholdon keresztül nézhetik adásainkat. Megújult a Duna Televízió honlapja is, így most az élőadást épp úgy figyelemmel lehet kísérni a világ bármely pontján, mint válogatni a már sugárzott műsorainkból. Ez a jövő útja, könnyebb így a műsorokhoz való hozzáférés.

– Az egyházakkal milyen a kapcsolatuk? Kötöttek megállapodást velük, mint a Magyar Televízió?

– Nem, nem kötöttünk. Azonban még soha semmilyen panasz nem érkezett semelyik felekezet részéről, hogy műsoraink kiegyensúlyozatlanok lennének. Próbálunk az egyházak igényeinek megfelelni, pasztorációs munkájukat segíteni a magunk sajátos eszközeivel.

– Egy-egy élőadás megszervezése nagy kihívást jelent. Hogyan készülnek rá?

– Az élőadások közvetítése különböző előkészületeket kíván. Más, ha az Eurovizión keresztül vesszük át például a római keresztutat, ahol a nemzetközi szerződések alapján megkapjuk a jeleket, kapcsolataink felhasználásával megszerezzük előre az elhangzó szöveget, azt lefordítjuk, s így készülünk az adásra. Az is más, ha a közvetítést a mi szakembereink végzik. Ilyenkor előzetes terepszemlére megyünk. A világítástól a közvetítőkocsi helyszínre jutásáig számtalan dologra kell figyelnünk. Ez műszakilag jelent nagyobb felkészülést. Legnagyobb szabású közvetítésünk minden esztendőben a csíksomlyói búcsú. Ez gyakorlatilag a kezdetektől megjelenik műsorunkban, nagyon nagy a nézettsége. Talán nekünk is köszönhető, hogy egyre többen jönnek el a Somlyó-nyeregbe. Közkedveltsége azért is érdekes, mert a közel kétórás közvetítést nem igazán „nézőbarát”. Aztán, amikor Cselényi László lett az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója, kezdeményezte, hogy a mozi erre az időszakra alakuljon át templommá, ahol egy pap vezetésével a hívek a televízióközvetítés révén kapcsolódhatnak be a szertartás menetébe. Két évvel ezelőtt több határon túli magyarlakta városban is hasonlóképpen, egy-egy teremben lélekben bekapcsolódhattak a hívek a búcsú menetébe. Most már az is teljesen természetes, hogy a csíksomlyói templomban az öregek, betegek, akik nem tudnak a körmeneten részt venni, kivetítőn láthatják a szabadtéri eseményeket. Így válik közvetítésünk az egyik legnézettebb műsorrá, és segítjük az Egyház pasztorációját a magunk sajátos módján. Munkánkkal ajándékot kívánunk adni nézőinknek, iparkodunk lelkiismeretesen felkészülni, hogy a lehető legjobbat tudjuk nyújtani nekik. Nézőink szolgálata számunkra a legfontosabb.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>