Cikkek listázása

a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásának új vezetője

„Szent István örökségét ápoljuk Nyugaton…”

Szerző: Lányi Béla SVD

„Az emigráció lassan kihalóban – magyarázza Cserháti Ferenc atya –, ma elsősorban a migráció révén külföldre érkező magyarok között lelkipásztorkodunk. Hiszen tizenöt évvel ezelőtt új korszak kezdődött, s azóta is sok magyar kerül külföldre munka, tanulás, egyéb ügyek miatt…” Ferenc atya már régóta él Németországban, és alaposan ismeri a Nyugaton élő magyarok sorsát. Ő maga Szatmárban, pontosabban Túrterebesen született, 1971-ben szentelték pappá Gyulafehérváron. A kápláni évek után a jezsuiták St. Georgen Filozófiai-Teológiai Főiskoláján folytatta tanulmányait Frankfurtban. Német nyelvterületen doktorált, a Leopold Franzens Egyetemen, Innsbruckban. Majd 1984 és 2002 között plébánosként a müncheni Magyar Katolikus Misszió vezetője volt. Közben 1996-ban a külföldön élő római katolikus magyarok püspökének, dr. Miklósházy Attila jezsuitának európai delegátusa és az Életünk című lap főszerkesztője lett. 2002-ben a Német Püspöki Konferencia magyar delegátusává és németországi magyar főlelkésszé nevezték ki. Idén április 10-től, Miklósházy Attila püspök atya nyugalomba vonulása után pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásának ideiglenes vezetőjévé tette. Vagyis azóta az „egész világért” felelős, azaz a történelmi Magyarország területén kívül élő katolikus magyarokért.

Hogyan lett pap? „A válasz egyszerű: mindig is szerettem volna pap lenni! Édesanyám kicsi koromtól elvitt a szatmári Jézus Szíve-búcsúra. Talán itt született meg bennem a vágy, hogy pap leszek és Gyulafehérvárra megyek, az ott működő katolikus középiskolába. De ez szüleimnek sokba került, így egy pap vállalta, hogy anyagilag besegít taníttatásomba, hiszen édesapám hentes-mészárosként nem keresett sokat, és négyen voltunk-vagyunk testvérek. Nagyon örültem, amikor célba értem, és Márton Áron püspök pappá szentelt.”

Mik a külföldi lelkipásztorkodás sajátosságai?

„Ez bizony szórványpasztoráció! Itt utána kell járni a híveknek. Fontosak a személyes kapcsolatok, ezek révén sokat el lehet érni. Vannak pontos irányelveink Rómából, amelyek a migránsok közötti lelkipásztorkodást szabályozzák. Legutóbbi az »Erga migrantes – Krisztus szeretete a vándorlók iránt« ad korszerű útmutatásokat. Németországban a Német Püspöki Kar megbízásából végezzük a magyarok közötti lelkipásztori munkát, a Német Püspöki Konferenciának fontosak a Németországban élő különböző népcsoportok, nem kis anyagi támogatást nyújt lelkigondozásukhoz.”

Mennyire mások a mai idők, amikor az Európai Unió keretében szabadon lehet menni Ausztriába, Németországba és a többi nyugati államba! Amikor 1945-ben a müncheni magyar lelkipásztori szolgálat elkezdődött, akkor a másfél millió Nyugatra indult magyar közül azokat kellett felkarolni, akik a II. világháború után Bajorországban kerestek új hazát. A menekültekkel több tucat pap is érkezett, többségük katonalelkész. A magyar menekültek a kommunista elnyomás réme elől futottak, de a szövetséges hatalmak is gyanakodva tekintettek rájuk. Ráadásul egy megsemmisített, földig bombázott országba kerültek, ahol a korábbi és későbbi jólétnek nyomát sem lehetett látni. A müncheni magyar katolikusok ma közösséget alkotnak, itt még a fiatalabb generáció is jól ismeri a magyar nyelvet. Helyenként azonban már Nyugat-Európa országaiban is érezhető, ami a tengeren túl: az Egyesült Államok egykor oly erős régi magyar közösségeit is a beolvadás veszélye fenyegeti. Viszont ma sok olyan új magyar érkezik, aki nem menekült, sőt esetleg nem is tartósan telepedik itt le, de jólesik neki a magyar közösség, és igényli a magyar nyelvű lelkipásztori gondoskodást.

Ferenc atya híres intézményekben tanult, sok írást és tanulmányt jelentett meg. „Én elsősorban lelkipásztor vagyok. De az is igaz, hogy a jó pap holtig tanul… Az elméleti munkáim magiszteri és doktori disszertációk voltak, a többi cikkem főleg lelkipásztori jellegű, elmélkedés.” Mit üzen a magyarországi magyaroknak? „Egy mederben úszunk! Fontos, hogy egymásra találjanak a külföldön és az anyaországban élő magyarok. Munkálkodjunk együtt a magyar ügy javára! Mi is azt tesszük: Szent István örökségét ápoljuk Nyugaton.”

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>