Hetvenöt éves a Vatikáni Rádió
Jubileum a pápa rádiójánál
Szerző: Bókay László
In nomine Domini
E három szó morsejeleinek sugárzásával kezdte meg adását a Vatikánból hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1931. február 12-én a pápa rádiója, vagyis a Vatikáni Rádió. A rádió alapításának terve 1925-ben született meg Vatikánváros kommunikációs főigazgatójának, Giuseppe Gianfranceschi jezsuitának a fejében. Ötletét bemutatta a pápának, aki megbízta őt a technikai előkészületek irányításával. Két évvel később Gianfranceschi az olasz tudóssal, Guglielmo Marconival tárgyalt, hogy elkészítsék a pápának a terveket. Marconi lelkesen és ingyen vállalta el az egyház számára a munkát. Két újabb év telt el, amíg a munkák valóban elindulhattak. Az 1929-es lateráni szerződés megkötése után négy nappal Marconi megkapta a Vatikán hivatalos felkérését. Az építkezési munkálatokat XI. Piusz lépésről lépésre figyelemmel kísérte.
A Vatikáni Rádió felavatása
A Vatikáni Rádió felavatására riporterek és operatőrök hada érkezett. XI. Piusz 1931. február 12-én a rádiót energiával ellátó helyiségben elfordította az elektromos kapcsoló karját. Először csak sistergést hallatszott, aztán beindultak a helyiségben lévő motorok. Az első jelet morzézva küldték szét a világba: Az Úr nevében! In nomine Domini! – ebben a pillanatban minden rádióvevővel rendelkező hajó vagy bárki a világon, akinek vevőkészüléke volt, hallhatta a jeleket: az áldást és az első bejelentkezést. Marconi rövid köszöntője után XI. Piusz lépett a mikrofonhoz. Másnap a világ számos hírügynöksége, újsága beszámolt az eseményről. Az Osservatore Romano így írt: Tegnap minden rádió be volt kapcsolva Rómában. Az emberek összegyűltek, hogy hallhassák az első adást, a pápa hangját. Hangszórókat szereltek hozzá a rádiókhoz, és azokat kirakták az utcákra a boltok és a hivatalok elé: mindenhol hatalmas tömeg nyüzsgött. A forgalom megbénult Rómában. A londoni News Chronicle is írt az eseményről: A pápa szavát most hallották először Londonban, és a világ sok millió hívője is most hallhatta először szavát. A westminsteri katedrális előtt háromezer-ötszáz katolikus állt órákon keresztül, hogy meghallja a pápa hangját.
A rádió növekszik, fejlődik
Hatalmas fejlődésen ment keresztül azóta a Vatikáni Rádió. Ma már közel negyven nyelven sugározza műsorait, mellyel az egész világot behálózza, s szavai eljutnak a földkerekség minden hívéhez vagy érdeklődő hallgatójához. Számtalan ünnepélyes pillanatról, tragikus eseményről a Vatikáni Rádió adásaiból értesülhettek az emberek. A pápa napi tevékenységén kívül a Rómába zarándokként érkezők megszólításával, imádságok közvetítésével terjeszti a hitet – azaz misszionál – a világban.
A világháború során az adások zavarása ellenére a rádió a szabad információáramlás egyik fontos eszköze lett. Nem véletlen, hogy Göbbels mindenáron el akarta hallgattatni. A háború során több mint egymillió civil és katona üzenetét sugározták szét a világba.
Fontos esemény volt, amikor először közvetítették a pápa Úrangyala imádságát egyenes, élő adásban 1954. augusztus 15-én, Mária mennybevételének ünnepén. XII. Piusz a Vatikáni Rádió mikrofonjai előtt imádkozott. Ma már hagyományosnak mondható a pápa vasárnapi közös imádsága a hívekkel, melyet a Vatikáni Rádió is közvetít. Jelenleg a pápa által végzett vasárnapi és ünnepnapi Úrangyala imádságot több mint háromszáz európai, tíz afrikai, közel hetven észak-amerikai, majdnem négyszáz dél-amerikai és három ázsiai rádió közvetíti egyenes adásban.
A pápa rádiója magyarul is
Természetesen hazánkban is fogható a rádió adása. Sokan bizonyára csak a hazai hírekből értesültek a rádió létezéséről, amikor az olasz baloldali beállítottságú politikusok „elektromos szmogról” beszéltek az adótornyok kapcsán, melyet a magyar sajtó egy része is boldogan tálalt olvasói elé. Arról már nem szóltak olyan nagy hangerővel a híradások, hogy a nemzetközi előírásokat betartva telepítették a vatikáni szakemberek az adótornyokat, csak éppen a terjeszkedő város elfoglalta a környező területeket is, ahol az építkezések során – egykor – nem volt lakott település. A békesség kedvéért ennek ellenére csökkentették az ottani adók teljesítményét, sőt néhány adás helyszínéül más területeket választottak, így a magyar húsz perces adás sem a Róma melletti tornyokból érkezik hozzánk.
Mindez azonban nem befolyásolja a közel negyven nyelven rendszeresen sugárzó rádió munkáját. 1946-tól 1949-ig hetente, azóta naponta hallhatnak a katolikusok magyar nyelvű adást, melynek jelenleg két hölgy, Ipacs Katalin és Vertse Márta a megbízott felelős szerkesztője. Az első magyar nyelvű adás 1939-ben hangzott el, amikor Gallus Tibor jezsuita a Bernini kolonádjai felett elhelyezett rádiós kabinból bejelentette, hogy a konklávé Eugenio Pacelli bíborost választotta pápának. Az első stúdiók a vatikáni kertek végében voltak, ahova a háború után a rádió dolgozói nehezen jutottak el. Mindszenty József, amikor bíborossá kreálták, az amerikaiaktól egy gépkocsit kapott ajándékba, amit a magyar adás munkatársainak rendelkezésére bocsátott, hogy a város különböző részeiből eljuthassanak a szerkesztőségbe.
A Vatikáni Rádió, a pápa rádiója a kommunizmus idején a vasfüggöny mögé zárt híveket tájékoztatni, lelkileg támogatni tudta. A jezsuiták által vezetett rádió kapcsán két nevet feltétlenül meg kell említeni: Szabó Ferencét, aki évtizedekig vezette a magyar adást, és Vértesaljai Lászlóét, aki a munkát átvállalva majd egy évtizedig munkálkodott Rómában.
A mostani munkatársak az előd atyák nyomdokain járnak. Az adások egyharmadában a pápa tevékenységéről számolnak be, a következő harmadban a világegyház eseményeit ismertetik, míg a fennmaradó részben a magyar egyházzal, illetve különféle kulturális eseményekkel foglalkoznak. Ma már mindenki maga kezeli a számítógéppel vezérelt magnókat, így vágják a műsorokat, s így jut el a kész műsor az adótornyokhoz is. Egy ideje a magyar szekciónak külön oldala van a világhálón, amelyen a fontosabb információk fél órával a nyilvánosságra kerülésük után már megjelennek. Érdemes tehát a www.radiovaticana.org honlapot felkeresni, s azon a magyar nyelvű részt kiválasztani. A középhullámon sugárzott adást nem mindenki tudja fogni. Az esti műsort a Magyar Katolikus Rádió három alkalommal is megismétli.
Szabó Ferenc neve az utóbbi évtizedekben összeforrt a Vatikáni Rádió magyar adásával. A jezsuita szerzetes, aki most ünnepli hetvenötödik születésnapját, az 1956-os forradalom leverése után távozott külföldre. Leuvenben végezte rendi tanulmányait, 1962-ben szentelték pappá. Párizsban szerzett teológiai doktorátust. Röviddel ezután Olaszországba ment, ahol huszonöt éven át dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szekciójában, melynek 1992-ig vezetője volt. Többször tolmácsolt II. János Pálnak, amikor magyar állami vagy egyházi vezetőket fogadott. Ő segítette a szentatyát felkészülni magyarországi útja előtt is.
Ma már csak időnként megy a Vatikáni Rádióba, szabadságok idején helyettesíteni, így a Sodrás utcai jezsuita házban mesélt nekem régi rádiós élményeiről. Mint mondta, a vasfüggöny idején különösen fontos szerepe volt a magyar szekciónak. Ők voltak, akik a II. vatikáni zsinat dokumentumait azonnal fordítani, közölni kezdték, hiszen Magyarországon tíz évet kellett várni arra, hogy az egyház kiadhassa azokat. A dokumentumok mellett azonban az is fontos volt, hogy a zsinat szellemiségét is eljuttassák hazánkba. Itt került először szóba például az ökumenizmus vagy a párbeszéd lehetősége az ateistákkal. Cikkeket, könyveket jelentettek meg, hogy ismertessék a vatikáni állásfoglalásokat, véleményeket, gondolatokat. Szabó Ferenc, mint mondta, már régen, a rádióadások szerkesztése során is alapvető problémának tartotta, hogy az egyház belterjes, nem szólítja meg a keresőket. Ezen próbált enyhíteni, amikor az irodalom és a művészetek többi ágának jeles képviselőivel készített interjúkat. Az ő belső vívódásaikon, kérdésfeltevésükön keresztül, párbeszédes formában igyekezett rávezetni másokat a keresztény hitre. Amint puhult a diktatúra, Szabó Ferenc Rónay Györgyöt, Pilinszky Jánost, Weöres Sándort szólaltatta meg az éter hullámain. Egyre többen utazhattak Olaszországba, ahol a Triznya kocsmában nagyon sok híres emberrel találkozott, akik végül riportalanyai lettek. Így vált a rádió, a pápa rádiója, a Vatikáni Rádió a pápa szócsöveként, az ő napi tevékenységének ismertetésén kívül az előevangelizáció politikai hatalmakon átívelő, emberségre, hitre nevelő médiumává.
