Cikkek listázása

Érseki szentmisével vette kezdetét Kecskeméten a Szent Erzsébet-emlékév

Kenyerek és rózsák

Szerző: Sipiczki Sándor

November 19. évről évre kiemelkedően jeles ünnepnap a kecskeméti, Czollner téri Szent Erzsébet-templomban, az idén azonban többszörösen is az volt. Vasárnap – ha csak egy napra is – a hírös város lett a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye fővárosa. Részben azért, mert az ünnepi szentmisét dr. Bábel Balázs metropolita, a főegyházmegye érseke mutatta be, részben pedig azért, mert ezen a napon vette kezdetét a Szent Erzsébet-emlékév kecskeméti programja, amelyet a Porta Egyesület koordinált. Az emlékév aktualitását köztudottan az adja, hogy 2007. november 19-én ünnepelhetjük Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját.
A vasárnapi szentmise kezdetére zsúfolásig megtelt a Czollner téri templom. A híveket Barotai Imre kanonok köszöntötte, aki elmondta, hogy idén kettős ünnep a helyi közösség számára november 19., ugyanis 180 évvel ezelőtt a templomot is ezen a napon szentelték fel. Az igehirdetés előtt dr. Bábel Balázs érsek ünnepélyesen megnyitotta a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében a Szent Erzsébet-emlékévet, majd megáldotta a kenyereket, amelyeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat később a helyszínen osztott szét.

– Zseniális és előrelátó ember volt, aki 80 esztendővel ezelőtt a Czollner téri Szent Erzsébet-templom mellé letelepítette az angolkisasszonyok mai iskolájának elődjét – mondta ünnepi beszéde elején dr. Bábel Balázs. – Szent Erzsébetnek ugyanis nemcsak szociális érzékenysége volt példaértékű. A családi élet, a női lét minden szakaszához kapcsolható feladatok példaértékű megvalósítójaként is emlékezhetünk rá. Ebban a gazdasági és morális válságtól sújtott időben, amelyet ma él át nemzetünk, nagy szükség van arra, hogy a családok szétzilálódott élete is valamiképpen rendbe jöjjön. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a család lelkének, az anyának a felkészítése kellőképpen megtörténjen. Szent Erzsébet mindössze 24 évet élt, ez a számára megadatott rövid idő azonban lelkiekben olyan gazdag volt, hogy hosszú időre példát láthatunk benne. Árpád-házi Szent Erzsébettől megtanulhatjuk többek között a művészetek napjainkban sajnos fakulni látszó tiszteletét, szeretetét is. A művészet Isten nagy adománya az ember számára, hogy lélekben értékesebbé váljék. Példa a ma leányai számára az is, ahogyan Szent Erzsébet menyasszony, illetve fiatalasszony volt. A középkorban talán nem is illett szólni arról, hogy valaki szerelemmel házasodik, márpedig Erzsébet nagyon szerelmes volt a férjébe. A szerelem is Isten ajándéka, és sajnos azt tapasztalom, hogy a mai ifjúság nem igazán ismeri és értékeli ezt az ajándékot, ez pedig akár a házasság válságához is vezethet. Erzsébet és Lajos kapcsolata példamutató volt egymás iránti szeretetük, hűségük tekintetében is. Mindennél erőteljesebben érvényesült azonban Erzsébet jellemében a már említett szociális érzékenysége, amely a szegények megsegítésében éppúgy testet öltött, mint például a beteg emberek ápolásában, gondozásában. Árpád-házi Szent Erzsébet nem olyan magától értetődően lett szentté, mint azt gondolnánk. Tudatosan tett ezért, és Jézus Krisztustól tanulta mindazt, amit a maga korában, ott és akkor megvalósított. Emlékét templomok, katedrálisok is őrzik, de Szent Erzsébetnek igazán az emberi szívekben kell élnie. A magyar lányokéban különösen, hiszen Erzsébet a magyarságát – bárhol is élt – soha nem tagadta meg. Nagy szükség van arra, hogy ma és a jövőben is éljenek hozzá hasonló lelkületű lányok, asszonyok. Ha lesznek ilyenek, akkor nincs veszve Magyarország.

Az ünnepi szentmise zárásaként Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója ismertette a jelenlevőkkel a Szent Erzsébet-emlékév kecskeméti programját, majd dr. Bábel Balázs megáldotta azokat a kenyereket és rózsákat, amelyeket a következő napon civil szervezet aktivistái osztottak ki a város forgalmas kereskedelmi központjaiban, egyben adományokat is gyűjtve a rászorulók megsegítésére.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>