Szőcs Géza a karácsonyról és 1956-ról
Kárpát-medencei magyar karácsony
Szerző: Ambrus Sz. András
Szőcs Gézával 1956 után 50 esztendővel Budapesten beszélgettünk.
– A karácsony azon kevés ünnepek egyike a román és az erdélyi magyar valóságban, amely túlélte a sztálinizmus rohamait. Pedig próbára volt téve: a szenteste helyett a december 31-i „téli fa” állítására biztattak, Krisztusból pedig egyfajta Télapót igyekeztek faragni. Azt az Erdélyben általánosan elterjedt képzetet, hogy az ajándékot az angyal hozza, és ezzel együtt az ünnep intimitását és szakralitását mégsem sikerült a hatalomnak megtörnie. A karácsony a méltó emberi életnek talán az utolsó érzelmi, morális és pszichés mentsvára maradt. A tartalékokat a karácsony ünnepe töltötte föl – enélkül aligha vészelhette volna át az erdélyi magyarság ezeket az időket.
– A 80-as évek közepén keletkezett Karácsonyi hangjáték című darabja…
– A bibliai, heródesi történetbe szőve egy hatalomátvételt megvalósító lázadásról szól. Különleges volt számomra, hogy pár évvel később, 1989 karácsonyán mindez valósággá vált. Akárhogyan is értékeljük utólag a Ceausescu megbuktatása körüli részben csúnya eseményeket – órák alatt a felszabadulás élményét élték meg románok és romániai magyarok. Ez akkor mindenképpen katarzis volt.
– Mi történt az 56-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi események résztvevőivel?
– Börtönbüntetések, kitelepítések, csatornaépítés a Duna-deltában… Az 50-es években elítéltek visszaemlékezéseinek többsége csak mostanság lát napvilágot. Még 1953-ban középiskolás fiatalok egy utópisztikus szervezkedésért kaptak börtönbüntetést. Köztük volt a későbbi ifjú író- és költőnemzedékből Bodor Ádám, Palocsay Zsigmond és mások. Következett az úgynevezett Szoboszlay-per, halálra ítélték például Sass Kálmánt, hosszú évekig tartó börtönbüntetést kapott Dobai István jogász…. Ötvenhat után nemcsak magyarokat, hanem román diákokat is nagy számban elítéltek. Hamar letartóztatták a szellemi-művészeti élet köréből Balázs Imre festőt, Tirnován Vid szobrászt, Dávid Gyula irodalomtörténészt, Koczka György szerkesztőt, Páskándi Gézát és másokat. A legfontosabb erdélyi 56-os emlékhelyek: a szamosújvári és a nagyenyedi börtön. Letartóztatták a festő és költő Páll Lajost és akkori menyasszonyát, Péterffy Irént is. Kapcsolatuk a börtönéveket követően megszakadt. Csak idén találkoztak újra Kolozsvárott, az 50. évforduló megemlékezésén…
– Milyen magyar vonatkozású változásokkal járt 1956 a hivatalos román politikában?
– 1956 megrettentette a román hatalmi köröket. Következménye lett például a kolozsvári önálló magyar egyetem megszüntetése.
