500 éves Bakócz Tamás bíboros kápolnája Esztergomban
Az angyali üdvözlet tiszteletére emeltetett
Szerző: Prokopp Mária
Fotó: Mudrák Attila
Ki volt Bakócz Tamás?
A fénylő vörös márványból emelt kápolnában, a falakat koronázó párkányon aranyozott bronzból, antikva betűkkel írt pompás felirat hirdeti, hogy Erdődi Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek létesítette az Istenszülő, Szűz Mária tiszteletére, 1507-ben. Kerékgyártó iparos fia, aki Mátyás király pártfogása révén a kor legkiválóbb egyetemein, Krakkóban, Bolognában és Ferrarában végezte teológiai és jogi tanulmányait, majd Mátyás király kancelláriájában kezdte meg pályáját. 1480-ban már királyi titkár volt, akit a király 1489-ben így jellemzett: „Hűségét, ragaszkodását és buzgalmát kezdettől fogva tapasztaltuk. Mióta pedig titkainkba beavattuk, tanácsunkba meghívtuk, és a legfontosabb ügyeket bíztuk rá, még inkább meggyőződtünk, hogy kiváló bölcsességgel párosult hűsége és szolgálata mind személyünknek, mind országunknak legnagyobb hasznára válik.”
Egyházi beosztásaiban is gyorsan emelkedett: 1486-ban győri, 1497-ben egri püspök és a következő évben már esztergomi érsek, vagyis az egész ország főpapja, prímása lett. A gyenge kezű Jagello II. Ulászló király (1490–1516) alatt mint főkancellár, hazánk „koronázatlan királya” volt. 1500-ban VI. Sándor pápa római bíborossá nevezte ki. Ettől kezdve egyre többet tartózkodott Rómában. Római templomát, az ősi San Martino ai Monti-bazilikát pompásan megújította a kor reneszánsz stílusában. 1507-ben Bakócz Tamás elnyerte a konstantinápolyi pátriárka méltóságát is, amely segítette a török veszedelem elhárításában. Bakócz Tamást leginkább Velence, a vele szövetséges XII. Lajos francia király és VI. Sándor pápa támogatta. Bakócz a nemzetközi politika kulcsfontosságú személyisége lett. Leonardo Loredano velencei dózse így jellemezte őt 1503. április 3-án: „A főtisztelendő esztergomi bíbornok úr fáradhatatlan buzgalmat fejt ki a kereszténység javára. Hő vágy tölti el a lelkét, hogy a pogány zsarnokságtól a keresztény világot megszabadítsa.” Ugyanakkor Miksa német-római császár is Bakóczhoz fordult, hogy a Magyar Királyságot a Habsburgoknak biztosítsa a nemzeti királyt követelő Szapolyai párttal szemben. 1505 májusában a császár írásban is kötelezte magát, hogy a legközelebbi pápaválasztáson minden befolyását érvényesíteni fogja Bakócz érdekében. Ezt Velence is megígérte.
A politikai csoportosulások gyorsan változtak. 1508-ban a Cambrai Ligában Franciaország, Spanyolország és Miksa császár fogott össze Velence ellen, amelyhez 1509-ben csatlakozott II. Gyula pápa is. Felszólították Magyarországot is a belépésre. Velence régi szövetségeséhez, Bakóczhoz fordult segítségért. Itthon a Szapolyai párt megszavazta a belépést. Bakócz főkancellár azonban halogatta a ratifikálást. Közben változott az európai politikai helyzet: a pápa kilépett a ligából, és 1511-ben létrehozta Velencével, Angliával és Spanyolországgal a Szent Ligát, ahová szintén meghívta Magyarországot. Bakócz prímás befolyására Ulászló királyunk csatlakozott a Szent Ligához. A pápa tettén felháborodott császár a francia királlyal és a bíborosok egy csoportjával zsinatot hívott össze a pápa ellen Pisába, ahová fő tekintélynek Bakócz Tamást hívták meg. De Bakócz prímás nem vállalta. Ő az ellenfelek közötti béke megteremtésére törekedett. Ezt látva a bíborosok nagy része Bakócz mellé állt. Többen írásban is kötelezettséget vállaltak, hogy a következő pápaválasztáson Bakócz bíboros megválasztását támogatják. A közben súlyosan megbetegedett II. Gyula pápa is zsinatot hívott össze. Bakócznak ezt írta: „Főtisztelendőségedet úgy várják Rómába, mint a messiást, mert egyedül tartják képesnek arra, hogy az Egyház hányatott hajóját az üdvösség révpartjára vezesse.” Bakócz Tamás a pápa meghívását elfogadva, 1512. január 26-án érkezett Rómába. Bevonulása az egész várost lázba hozta. A szemtanúk áradozva írtak pompás római bevonulásáról. Itt hónapokon át a pápa és a franciák közti béke megteremtésén fáradozott. Májusban a pápa hadserege legyőzte a franciákat. Velence és a császár is meghódolt II. Gyula előtt. Így Bakócz Tamás nemzetközi szerepe befejeződött. 1513. május 10-én, II. Gyula halála után már nem őt, hanem a firenzei bankár család fiát, Giovanni Medici bíborost választották pápává X. Leo néven.
Az emberiség legnagyobb csodája és ajándéka a megtestesülés
Az esztergomi kápolnát Bakócz prímás az angyali üdvözlet tiszteletére szentelte. Az Adria-parti Loreto város názáreti házának tiszteletét kívánta ezzel hazánkban meghonosítani. E kegyhely egyetemes tisztelete éppen az 1500-as évek elején, a pápa pártfogásával kiépíttetett bazilika révén lett jelentős. Bakócz Tamás Firenzéből hívta a kápolna építészét és szobrászát, Andrea Ferruccit, aki Michelangelo munkatársa volt. Ő faragta carrarai fehér márványból a háromszintes oltárfal művészi együttesét, amelyet az oromzaton az angyali üdvözlet jelenete koronáz. Az angyal féltérden állva adja elő Isten tervét a Szent Szűznek, aki a loggiás háttér előtt ülve, lesütött szemmel, alázatosan válaszolja: Íme, az Úr szolgálóleánya. S az angyal felett megjelenik a Szentlélek Isten galamb képében, és boldogan száll az Istenanya felé, akiben ebben a pillanatban testet öltött az Ige, Jézus Krisztus. A pompás domborművet két oldalról lendületesen felfelé ívelő voluta kíséri, amelyek felett Bakócz Tamás címerpajzsát tartó címerállata őrködik. Felülről, két bőségszaru között átszellemült angyalfej keretezi az emberiség legnagyobb csodáját és ajándékát, a megtestesülést. A kápolna centrális térképzése, művészi arányai, a csiszolt vörös márvány felületen tükröződő fények, a mély szimbolikus tartalmat sugárzó faragott ábrázolások, a delfinek, bőségszaruk, rozetták, kagyló- és növényi motívumok, és nem utolsó sorban a hatalmas kupola – amely mai alakjában már 19. századi – mind Bakócz Tamás érsekünk Mária-tiszteletének ékes bizonyságai.
Ez a pompás kápolna megigézte a mohamedán törököket is, dzsámivá alakítva dicsérték benne Istent. Majd a reformkor nagy magyarjai, élükön Rudnay Sándor prímással, felépítve a magyar Vatikánt az esztergomi várhegyen, különös gonddal helyezték el benne Bakócz bíboros bíbor színű Mária-kápolnáját. A tabernákulum felett ma a máriapócsi kegykép másolata fogadja a zarándokokat.
Virágozzék fel és legyen a 21. században ez az ősi magyar Loreto-szentély nemzetünk kegyhelye!
