Cikkek listázása

Kérdéseinkre válaszol: dr. Zlinszky János jogászprofesszor

A béke rendjének elkötelezettje

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Kereszténységüket a közéletben is nyíltan vállaló, hitvalló embereket bemutató sorozatunkban szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait. Ezúttal dr. Zlinszky János jogászprofesszort, volt alkotmánybírót, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem emeritusát kérdeztük.
– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban, és miért?

– A hitet abban, hogy minden ember méltósággal rendelkezik, amit tisztelni kell, és engedni, hogy érvényesüljön. Ez a hit az emberi egyéniségben, az emberi elhivatottságban hozza meg a társadalmi szolidaritást, az önzetlen együttműködést, a béke rendjének elfogadását.

– Ön mint volt alkotmányjogász hogyan ítéli meg jelenlegi alkotmányunk „jóságát”, időszerű lenne-e az alkotmány megváltoztatása?

– Alkotmányunk tartalmát és értékeit tekintve jó, be kellene tartani. Indokolt lenne azonban értékrendjének érvényesüléséhez további biztosítékok teremtése: így a közvagyon óvására és a közhatalom felhasználásának ellenőrzésére a közigazgatási bíróság felállítása kellő hatáskörrel, a bírák választásának a parlamenti bizonytalanság alóli feloldása, hogy az alkotmánybíróság működésének folyamatossága biztosítva legyen, a kisebb parlament közvetlenebb kapcsolata a választókkal (listás helyek erőteljes csökkentése, 5 százalékos korlát feloldása), a pártok állami támogatásának megszüntetése.

– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?

– Szeretettel fordulni a szeretetre szoruló, a bűnös, a szegény, a beteg, a szomorú ember felé.

– Mi jelent az Ön számára igazi örömet?

– A jóság, a szépség minden megnyilvánulása, az, ha másnak hasznosat tudok nyújtani, örömet szerezni.

– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?

– Az elhívatottságot az anyaságra.

– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak?

– A gyors felfogó és elemző készséget.

– Mit tart a legnagyobb hibájának?

– Az ódzkodást a krízishelyzetektől.

– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?

– A családom.

– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az életét?

– Kitartóbb lennék az emberi kapcsolatok keresésében, kevésbé visszahúzódó a jelentkező elutasításra.

– Mit jelent az Ön számára a katolikussága?

– Létem természetes, de állandóan munkálandó részét.

– Melyik a kedvenc evangéliumi részlete, imája?

– János evangéliumából Jézus és a szamariai asszony találkozása (Jn 4,6–30). Ez a jelenet kútnál mélyen emberi módon jellemzi az Üdvözítőt, és benne van a jóslat, hogy „eljön az óra, mikor lélekben és igazságban imádjuk majd az Istent”. János evangéliuma egyébként az egész Újszövetségből a leginkább kedvelt könyvem, talán abból is adódik ez, hogy a védőszentem írta, akivel bensőséges a kapcsolatom, ha fogalmazhatok így.

A legkedvesebb imádságom pedig a Te Deum.

– Melyik az a könyv, amelyet a Szentírás mellett magával vinne, ha hosszú időre egy lakatlan szigetre kellene mennie?

– Arany János költeményeit.

– Ki a kedvenc regényalakja?

– Chisholm páter a Mennyország kulcsa című műből. Ami a regényhőst illeti, a szerénység, a humor, az emberiesség ragadott meg benne: a pap, aki ember, és azáltal jó pap, hogy törékeny, küszködő ember. Egyébként a regény maga is az egyik kedvenc, sokszor idézett könyvem.

– Ki a kedvenc női és férfi szentje?

– A nők közül Jeanne d’Arc, akiben a leginkább megragadó az, hogy számára a sorsa volt szentté válni, és ő vállalta ezt a sorsot, s mint általában a szentek, egy idő után terhes volt az általa megmentett rendnek, s az ejtette őt hűtlenül és hálátlanul. De mondhattam volna kalkuttai Teréz anyát is, aki pedig a szegények tudatos vállalásán át vált szentté; aki az embervásárok világában megmutatta, hogy többet számít a kalkuttai utcán haldokló hindu, mint a király díszebédje a Nobel-díj átadásakor. A férfi szentek közül Szent János apostolt és evangélistát választanám, aki írásaiban, gesztusaiban, gondolkodásában nagyon közel áll hozzám.

– Ki a kedvenc történelmi alakja?

– Hivatásos jogász vagyok, a béke rendjének elkötelezettje. Vallom, hogy a jog feladata a társadalmi erkölcs tételes beplántálása az emberek közösségébe. A jog a maga belső meggyőző ereje szerint hat, nem a kényszeren át. E gondolatoknak Deák Ferenc a megtestesítője. Néhány éve (a Magyar Szemle, 2003. októberi számában) Deák Ferenc erkölcsisége címen összefoglaltam bővebb válaszomat erre a kérdésre. Dolgozatom foglalata Deák szavai szerint: a legjobb politika az igazságosság s erkölcsösség!

– Ki az az öt személy, akit szívesen meghívna egy vacsorára?

– Mádl Ferenc, Ritoók Zsigmond, Tersztyánszky Ödön, Brooser Gábor és Boytha György professzorok.

– Melyik a kedvenc magyar bora, étele?

– A tihanyi zweigeltet kedvelem leginkább és a halászlevet.

– Melyik virágot szereti a legjobban?

– A kék harangvirágot.

– Mivel tölti szabadidejét?

– Természetjárással vagy olvasással.

– Ki a kedvenc festője, muzsikusa?

– Tiziano és Mozart.

– Van-e kedvenc sportja, sportolója?

– Balczó András a kedvenc sportolóm. A kedvenc sportom pedig a lovaglás és a síelés volt.

– Melyik szín fejezi ki leginkább az Ön egyéniségét?

– A kéket szeretem a legjobban.

– Ha csodatévő hatalmat kapna, mire használná?

– Az igazság megláttatására.

– Melyik várost vagy országot tartja a legszebbnek?

– Nekem városként Velence, országként Kanada volt a legvonzóbb – hazánk után.

– Hol érzi igazán otthon magát?

– Otthon.

– Ha csak egy órája maradna az életéből, mit tenne a rendelkezésére álló időben?

– Megköszönném szeretteimnek, hogy velem voltak.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>